A Töretlen Hittel több, mint egy év után befejezte a munkát a stúdióban és végre elkészült a várva várt felvétellel ami (reméljük) hamarosan egy hármas split albumon fog megjelenni a BHS kiadó gondozásában.

A dallamosabb zenék kedvelőinek egy jó hír, újra összeállt a Magozott Cseresznye. Már teljes gőzzel próbálnak és készülnek egy őszi koncertre amelyre korlátozott számban, meghívóval lehet bejutni.

Egy nemzetközi tribute album jelent meg a legendás madridi zenekar az Estripe Imperial munkásságából az Askania Production gondozásában.

Óbudáról is érkezett egy új klip a Rebellium zenekartól, reméljük lassan vége lesz a korlátozásoknak és láthatjuk őket élőben.

A Romantikus Erőszak új anyaggal készül Trianon 100. évfordulójára. A lemez a Hammer world magazin mellékleteként jelenik meg június elején.

Hajdi Gergőt a Long Live The Martyr mikrofonjánnál láthatjuk mostantól, akik szeretik a hard core-t hamarosan egy új lemezen is hallhatják a hangját.

01., Tanultál-e rajzolni, kézzel vagy pc-n rajzolsz?     

 Gyerekkoromtól fogva szenvedélyem a képzőművészet, ezen belül is elsősorban a szabadkézi rajz. Nagyon sok időt töltöttem mindig is rajzolással; aki ismer, tudja, hogy "grafomán" vagyok: ha papír-ceruza kerül a kezembe, akkor néha szinte "magától" is elkezd tevékenykedni a kezem. Az ismereteim zömét autodidakta úton sajátítottam el, de útban van a "hivatalos" grafikusi képesítés (szakma) megszerzése is, tehát tanultam is rajzolni, igen, bár jóval később, mint akartam. Érettségi után voltak olyan elképzeléseim, hogy jelentkezem az akkor még Képzőművészeti Főiskola néven futó képzési helyre, de oda nagyon kevés volt az akkori tudásom, így messze túl a harmincon vágtam bele újra, hogy "igazi" grafikussá képezzem magamat, bár ezúttal csak középfokon. Mint a fentiekből is kiderülhetett, elsősorban a szabadkézi rajzot preferálom, de az arculattervezői tevékenységem miatt rákényszerültem a számítógépes grafikai alkalmazások megismerésére. Manapság elsősorban Photoshopot használok, a vektorgrafikus alkalmazásokkal (mint pl. az Adobe Illustrator) még csak ismerkedem, de szándékomban áll azon a fronton is felfejlődni, mert egy komoly grafikusnak ezeket is illik ismerni és használni. 

     

02., A mozgalom számára mi volt az első munkád?         

 Konkrétan a BHS Service kiadó logojának a megtervezése, ez emlékeim szerint 2002-ben történt, a 100% Magyar című válogatás első részéhez. A borító többi részét nem én csináltam. Előtte is voltak szárnypróbálgatások (matricákhoz, fanzine-ekhez, stb), de igazi nyomtatásban ez jelent meg legelőször.     

   

03., Az első külföldi munkád? Megkerestek vagy Te küldtél anyagot?         

 A legelső külföldi munkám a Kiborg-Pushing Onwards split lemezhez készült, a német 2yt4u Records számára. Eredetileg a kiadó a zenekarom miatt állt szóba velem, de amikor eljutottunk a kiadásig, kiderült, hogy szoktam borítókat készíteni és kifejezetten agitáltam is a lehetőség mellett, hogy én csinálhassam a kiadvány grafikai tervezését. A kiadó egyébként is küszködött a grafikushiány miatt és örült neki, hogy én nem kérek pénzt a munkámért, ezért örömmel odaadta a megbízást. Igyekeztem akkor nagyon odatenni magamat és ezzel a borítóval gyakorlatilag megváltottam a külföldi "belépőmet" is, onnantól fogva nem volt gond az ajánlatokkal. 

                 

04., Honnan jött a Thule Graphics név?     

 Nagyon nagy kedvencem a Legion 88 nevű francia RAC zenekar, akiknek talán az egyik legjobb száma a Thule volt, ezért valahogy megmaradt a fejemben a szó. Amikor kitaláltam pár éve, hogy csinálok egy Facebook oldalt, ahova felpakolom a műveimet, kellett valami név is, így amikor a tudatalattimból kipattant a kifejezés, nem is keresgéltem tovább. Ha megnézitek a magamnak összerakott címerszerűséget, a stilizált földgolyón egy középkori térképábrázolást láthattok Thule szigetéről, köré pedig a Legion 88 szám szövegének az elejét írtam körbe ("Un continent perdu/Berceau de notre civilisation" , azaz "Egy elveszett kontinens/Kultúránk bölcsője"). Ugyan nem egy fantáziadús elnevezés, de most már nem fogok újat kitalálni csak azért, hogy menőzzek, annak idején is csak azért kellett egy név, mert nem akartam odaírni a keresztnevem után, hogy AkármiGraphics.         

     

05., Kedvenc grafikai témád, stílusod?         

 Aktívan figyelem a kortárs grafikusok munkáit, nem csak mozgalmi szinten, hanem a nagyvilágban is, próbálok fejlődni és haladni is, amennyire csak lehet, ennek ellenére a kedvenc festőim mind a közép- és újkorban éltek;legjobban talán a németalföldi festészet olyan mestereit kedvelem, mint Bosch és Brueghel, de nagyon kedvelem Vermeert, Jan van Eycket és még sorolhatnám. Grafikusok közül nagyon kedvelem Dürert. Kortárs grafikusok közül megemlíteném a magyar Boros-Szikszai párost, a 10 éve elhunyt Zsilvölgyi "Max" Csabát és az angol Russ Nicholsont. Ezen utóbbi grafikusművészek fantasy és sci-fi illusztrációkat csináltak főleg, a '90-es évek meghatározó alkotói voltak. Ezek a nevek azok, akik talán a legnagyobb hatást gyakorolták rám, de még rengeteg kitűnő művészt fel lehetne sorolni, akiket kedvelek. A fentiekből is talán észrevehető, hogy a stílust tekintve a rajzosabb dolgok tetszenek, emellett kifejezetten kedvelem a fekete-fehér képgrafikai alkotásokat, ahol a fény és az árnyék viszonya adja meg az alaphangulatot.   

06., Van pédaképed?     

 Nem, nincs, sosem szerettem volna olyan lenni, mint valaki más. Ha tehetem, próbálok különbözni a többi alkotótól, mert szeretném elkerülni azt a vádat, hogy másolok valakit. Legnagyobb sajnálatomra ez nem mindig sikerül, mert a "megrendelők" igényei néha eléggé beszorítják a lehetőségeimet, de ez van. A fenti kérdésben kiemelt alkotók munkássága nagy hatást gyakorolt rám, de nem nevezném őket példaképeknek, inkább inspirációnak.   

07., Honnan merítesz ihletet egy pólóhoz, borítóhoz vagy plakáthoz?     

  Az ihlet rengeteg forrásból érkezhet; volt már, hogy a lemez neve után egyből bevillant az ötlet; volt olyan, hogy a feladatot adó mondott valami olyat, ami beindította a fogaskerekeket, de volt már olyan is, hogy csak simán sétáltam az utcán, megláttam valamit és bevillant egy ötlet. Szoktam persze nézegetni a mozgalmon kívüli pólókat-borítókat, hogy valami új megközelítésből is ihletet merítsek, tényleg nagyon változó. A munkamódszerem egyébként az, hogy amikor megkapok egy munkát, előveszek egy papírlapot és ceruzával elkezdek skiccelgetni, azokból szoktak jönni a -szerintem- legjobb ötletek.       

08., Mely eddigi munkáid állnak hozzád legközelebb?       

 Ez egy nehéz kérdés. Talán, azok, amivel a legtöbbet vacakoltam, mint mondjuk a 100% Magyar 2. részének a borítója, vagy a Voice of Justice borító, esetleg a Révület zenekar lemeze. Vagy amik utána "népszerűek" lettek. Annak idején például, amikor megrajzoltam a Fehér Törvénynek az angyalt, nem gondoltam volna, hogy viszont fogom látni valakire rátetoválva a figurát, de ugyanígy nem gondoltam volna, hogy a Tar Hadnak rajzolt skinhead lány is valakire felkerül; ezek a dolgok nagyon boldoggá tesznek, így az ilyen munkáim mindig közel állnak hozzám. Persze büszke vagyok arra is, hogy olyan kultikus alakulatoknak is dolgozhattam, mint az Archívum, Valhalla vagy az Őrjárat. Rajtuk nőttem fel.     

   

09., Munka, család mellett mennyi időd van ezzel foglalkozni? Szeretnéd-e főállásban csinálni?         

 Sajnos a szabadidő a legkevésbé rendelkezésemre álló forrás manapság, nem nagyon jut idő a grafikai dolgokra, ezért is építettem le évekkel ezelőtt pl. a külföldi kiadók megbízásait, egyszerűen nem bírtam szusszal. Főállásban semmiképpen nem szeretném csinálni. Nemrégiben jó viszonyba kerültem egy nálam 10 évvel idősebb céges senior grafikussal és amikor rákérdeztem a pénzre, megdöbbenéssel hallottam, hogy kevesebb fizetést visz haza, mint én a jelenlegi munkahelyemen. Emellett a kreatív munkában nagyon gyorsan ki lehet égni és nem szeretném arra vesztegetni a tudásomat, hogy valami tetű multicégnek fogkrémreklámot gyártsak határidőre aprópénzért; akkor inkább megmaradok amatőrnek és próbálok kis számú, de legjobb tudásom szerinti dolgokat csinálni a mozgalomnak ingyen.   

                   

10., A közeljövőben milyen munkát láthatunk tőled vagy vehetünk kézbe?         

 Maci úgy döntött, hogy lenyúzza a századik bőrt is a Fehér Törvény demokazettáról és újra kiadja, ezúttal színes(ebb) borítóval és megint kazettán, az van éppen tervezés alatt. Pár éve már volt egy újrakiadás, akkor írható CD-n, az mind elfogyott és állítólag újra igény mutatkozott erre a remekműre, így -mivel a kazi is elfogyott már mind- újra életet lehelünk a BHS Service magnókazetta kiadói ambíciójába.   

   

11., Egy személyes kérdés, a fotózásban a végtelenségig sulykolják az emberbe az aranymetszést, a grafikában mekkora hangsúlyt fektetnek erre?       

 Az aranymetszés, mint a kompozíció egyik legáltalánosabb alapelve, természetesen igen fontos a grafikában is, de nincs kőbe vésve, érvényesülhetnek másféle rendezési elvek is, ha az ember meg akar komponálni egy képet.

12. Mit üzensz azoknak, akik most kezdenek a mozgalom számára hasonló tevékenységet végezni?

 Azt, hogy gyakoroljanak. Sokat. Nézzenek körbe a nagyvilágban, járjanak kiállításokra, ismerkedjenek meg más alkotókkal, képezzék magukat. Ugyan nagyon fontos a grafikai szoftverek ismerete manapság, de egyet ne felejtsenek el: mindez csak segédeszköz ahhoz, hogy ne kézzel kelljen megrajzolni a dolgokat. Egy igazi grafikus legfőbb munkaeszközei a keze, a papírlapja és a ceruzája, azzal meg kell tudnia csinálni mindent, így ezen képességek megalapozása, fejlesztése és csiszolása a legfontosabb. Törekedjenek az egyediségre, a kiemelkedőre; lássa meg bennünk a külvilág az árja ember teremtő géniuszát!

A képek egy részét megtekintheted nagyobb méretben, ha rákattintasz.
Magyarországon, ahogy a világ bármely pontján a művészi alkotásokat törvény védi, ezért, ha bármit szeretnél felhasználni előbb kérj engedélyt az alkotótól.

Kedves ismerőseim!

Szeretném összegyűjteni az összes korábbi zenekarok fotóit és esetleg koncert felvételeit, amikben valaha játszottam. Tudom, hogy sok ismerősöm járt a koncertjeinkre, de egyenként elérni őket az lehetetlenség lenne. Jó volna összerakni egyfajta "családfát" a pályámról így 50 felé.
Szóval, ha nem nagy kérés, akkor megtennétek, hogy feltúrjátok a családi archívumot és elkülditek nekem erre az email címre amit találtok: laczikferenc@rocketmail.com ? A szkennelésben is tudok segíteni, ha valakinek gondot okoz. Privátban küldök postacímet és amint bedigitalizáltam amit kapok azt utána vissza is szolgáltatom.
Amit keresek az AKCIÓEGYSÉG, SANYIÉK és SCHIZOID, de szívesen veszem a SKH, SZTRÁJK, DR.SKINS és BRAVE SKINS anyagot is.

Köszönöm szépen!
Üdv: Fecó

Tegnap ismét csengetett a postás, a munkáltatóm búcsúcsomagján kívűl egy csomag is érkezett, ismét az NSBP shop támogatta a blog működését 3 CD-vel.


 Az első és legjobban várt lemez a Whitelaw új albuma az Echos from the Past, ebből is a "The Blackshirts Edition". A kiadvány DVD tokban jelent meg, belül a szövegkönyvet Sir Oswald Mosleyról készült képek színesítik. A kiadványt 300 darabra limitálta a Midgård records. 
 12 új szám némileg megújult hangzással, de változatlanul felismerhető eredeti Whitelaw stílúsban. Még csak másodszor hallgatom, így nem tudtam még eldönteni melyik szám lesz a kedvencem, talán zeneileg és szövegileg a Still number 1. áll hozzám legközelebb.
Az új dalok után egy hasonló kiadványokon szokatlan rész következik, Benny kommentálja a számokat, a borítón nem szerepel, de az a rész valószínűleg az Under The Sunwheel műsorban készült a Sunwheel stúdióban. Az utolsó négy szám eddig kiadatlan demó felvételek. Hallgatásuk visszahozza a fiatal korunkat amikor csak hasonló hangzású felvételekhez jutottunk hozzá és hallgattunk rongyosra haverokkal pár sör mellett vagy egy házibuliban.
Mind a csomagolás, mind a hanganyag kiváló, negatívumként talán azt tudnám megjegyezni, hogy a demó számok szövege nincs a szövegkönyvben és a bookletből vagy a hátsóborítóról hiányolok legalább egy képet a zenekarról.
A kiadvány megvásárolható: NSBP.shop



A második lemez szintén a nagyon vártak között volt és szintén Midgård records kiadványa, igazság szerint ki ne várna egy olyan albumot amin egy egykori 4Skins gitáros és egy valamikori Skrewdriver tag zenél.  A  borító egyszerű, széthajtva a saját dalszövegeket és pár képet tartalmaz a zenészekről, zenekarról, egy mini CD-től szerintem ne várjunk többet. 
A zene a korai Skrewdrivert idézi, nekem nagyon bejött, ahogy a 3 Skrewdriver feldolgozás is a CD végén, ha sorrendet kellene felállítanom az English Rose feldolgozások után a legjobb amit eddig hallottam. A lemez végig hallgatása után még azonnal háromszor meg kellett hallgatnom, nem tudtam betelni vele.
Beszerezhető: NSBP.shop




A  harmadik lemez a PC Records gondozásában jelent meg és a Mistreat frontembere Muke készítette. Aki olvasta már a régebbi koncertbeszámolóim az tudja, hogy nagy rajongója vagyok a finn bandának és rendszeresen a finn nyelvű számokat hiányolom a koncerteken. Nos itt megkaptam, 14 dal csak az énekes anyanyelvén. 
Kezdjük a borítóval, a tokban egy szövegkönyv található, a lapokat finn katonák nagy valószínűséggel többségében Simo Häyhä képei illusztrálják, a booklet utolsó oldalán Muke ír pár sort a lemezről, arról hogy többségében finn hazafias költők verseit zenésítette meg, ha jól értettem a gyenge angol tudásommal. Amit itt is hiányolok az egy kép az előadóról és a versek írói.
 A zene talán nem meglepő olyan, mintha egy Mistreat albumot hallgatnánk, talán kicsit itt-ott balladisztikusabb a dalszövegeknek (verseknek) köszönhetően. Az anyag simán elmenne a zenekar sorlemezének is, ha Muke angolul énekelne. Én egyenlőre nem tudok betelni a finn énekkel, remélem egyszer láthatom/hallahtom ezt az anyagot élőben is.
Beszerezhető: NSBP.shop

 Jó esély van rá, hogy júniustól beinduljon itthon is az élet. Németországban a 80m²-nél kisebb alapterületű szórakozóhelyek már kinyithattak. Ha nagy koncertre nem is, de egy-egy ballada est megtartására már alkalmasak ezek a helyek. Itthon valószínűleg ismét létszámfüggő lesz a rendezvények megtartása, tehát itthon is elsősorban balladaestekre vagy alacsony közönségszámú koncertekre kell készülnünk. Az elvonási tüneteken nem sokat segítettek az online koncertek, tehát számítani lehet arra, hogy a kevésbé ismert vagy kevésbé népszerű fellépők rendezvényeit is tömegek fogják ostromolni, ezért célszerű meghívóval közönséget toborozni vagy előregisztrációhoz kötni a belépést.

 A lemezkiadókat is megviselte a jelenlegi helyzet, a népszerű előadók lemezeit máskor 3 napon belül elkapkodják, most a közelmúltban megjelent Whitelaw album pl. tucatszám porosodik a kiadók, shopok polcain. Az NSBP shop két akciót is nyújt a vásárlóinak, az egyik, hogy az első 88 rendelés mellé adnak egy hűtőmágnest vagy kulcstartót, a másik akció jelenleg csak Telegram felhasználóknak van, ez pedig egy jelentős árkedvezmény, pontosan 14,88%, az akció május harmadikáig érvényes.


 A németországi színtéren a mai napig napig kíváló Oi! bandák ontják a színvonalas lemezeiket, ezért is meglepő, hogy egy skinhead blog felmérése szerint az 5 legkedveltebb album a mai napig a '80-as és '90-es évek skinhead zenekarainak korai anyagai: Endstufe - Der Clou, Böhse Onkelz - Der Nette Man, a listán szerepel még a Condemned 84 és a Skrewdriver is egy-egy albummal. 

 A '80-as évektől járnak hozzánk német skinheadek, de bevallom már nem emlékszem milyen lábbeliben jöttek, egy felmérés szerint, ami azt kutatta kinek-milyen bakancs volt az első a Dr. Martens nagyjából 30%-ot ért el. Ez nálunk úgy nézne ki, hogy 90% lenne a magyar surranó, a 30%-ot talán a '90-es évek közepe - vége felé érte el a Doc.

 A német fórumok, fanzinek, blogok, kiadók, zenekarok, pártok határozottan elutasították a vírussal kapcsolatos összeesküvés elméleteket, ennek ellenére egy  népszerű német fórumban indított felmérés szerint az olvasók több, mint 90%-a gondolja úgy, hogy valami van az események hátterében, jelentős részük gondolja úgy, hogy ez az egész a gazdaság tönkretételére irányul és a vírus elterjedése csak egy gyenge indok volt, az itthon népszerű "ki csinálta, hol csinálta stb." elméletekkel általában nem foglalkoznak.

 A Fehér Törvény születésnapi online koncertje nem pont úgy sikerült ahogy a szervezők szerették volna. A youtube bejelentkezés nem jött össze, az új helyszínt pedig nem igazán reklámozták, még a saját facebook oldalukon sem osztották meg (a felvételt azóta sem). A minőség elég gyenge lett, valószínűleg egy telefonnal közvetítettek, ellenben Maci hozta a formáját, körbe mozogta az egész próbatermet, mintha egy igazi színpadon lett volna.

Valószínűleg elég sokan tudják, hogy a Jogos Önvédelem szövegírójának egyik "múzsája" a Hihetetlen magazin, amit ma már akár Hiteltelen magazinnak is nevezhetnénk. A műsor készítői megszegnek szinte minden szabályt, a bejátszások forrássának rendszeresen a youtube-ot jelölik meg a filmek valódi készítői, kiadó, terjesztői helyett ezért rendszeresen törlik a videóikat, ami szerintük azért van, mert ők kimondják az igazat és ezért a háttérhatalom üldözi őket. Korábban érdekes videóik mára már csak ismétlések és a lerágott csontok új köntösben tálalása.

 A színtérről ez volt az első hazai élő online koncert, ezért talán elnézhetjük a srácoknak, hogy ejtettek pár apró bakit. 
  Az első hiba a hanggal volt, ezt egy próba bejelentkezéssel ki lehetett volna küszöbölni. A másik a stúdió adottságai miatt adódott, sajnos a stúdió elég kicsi és ezért két kamera állással próbálták élvezhetőbbé tenni a koncertet, szemből egy plexi fal mögül vették, ezen egy csomó folt volt ami nem használt a képminőségnek, a másik kamera oldalról vette a műsort, amikor az operatör megpróbált zoomolni a kép időnként lefagyott és nem vagy csak lassan követte a mozgást ezért a kép időnként homályos volt.
 Retek úgy kezdte, hogy nem fog sokat beszélni, talán azt a hibát akarta elkerülni amit Stigger és a Sokyra Peruna is ejtett, hogy a műsör nagy része összekötő szövegekből állt amit a széles nemzetközi réteg nem értett, így nem is igazán élvezett, no meg nem is ezért kattintott oda. Ennek ellenére végül mégis elég sokat beszélt és elég sokat angolul, amit a főként magyarokból álló közönség nem nagyon díjazott, persze az üzenő falon láttuk, hogy sok külföldi bejelentkezett, de ennek ellenére azért többségében magyarok nézték a koncertet.
 A várakozásnak megfelelően többségében Skrewdriver feldolgozásokat hallhattunk, szerencsére a hamarosan megjenő új albumukról is eljátszottak pár számot, ezek közül, hozzám zeneileg a Kitartás című szám áll legközelebb.
Játszottak egy számot a bolgár bajtársaknak a rakijáról, ami az üzenőfal tanúsága szerint nagy sikert aratott szláv körökben. 
Az egyik számot a közelmúltban elhunyt skót bajtársnőnknek Carolinnak ajánlották.


Összeségében a koncert jól sikerült, a végén az első két számot is eljátszották amit a hangtechnika miatt nem lehetett élvezni. Felmerült a lehetősége annak is, hogy, ha elhúzódnak a korlátozások akkor lesz még egy koncert.
A szervezők és a zenekar koncerttel kapcsolatban felmerült költségeit az alábbi linken lehet enyhíteni :  Küldj egy sört a zenekarnak!

Aki lemaradt a koncertről az bepótolhatja:

A hazai zenekarok közül legközelebb a Fehér Törvény ad online koncertet:

A külföldiek közül Artisian ad teljes zenakaros online koncertet 25.-én, ez leginkább a black metál rajongóknak szól most.

 Némi protekciónak köszönhetően már megjelenés előtt csengetett a postás a Sons of Odin pólókkal, így talán elsőként számolhatok be a tapasztalataimról. 
A Nordic Sun első saját ruházati terméke a fent említett ruhadarab, rendkívül ígényes kivitelben, amely már a csomagoláson is látszik.


A kiadó logója a celofán csomagoláson is megjelenik, valamint a cimke helyén és a póló ujján is.

Már több pólóval is jártam úgy, hogy néhány mosás után a póló nyakánál lévő címke varrása kiszakította az anyagot, ennél a terméknél ez garantáltan nem fordul elő, az ujján lévő címke is "lazán" van felvarra, nem nyómódik az anyagba a cérna.
A póló egyébként prémium minőségű, könnyű (185 g/m2) 100% pamut. Első mosás után a pólón sem megnyúlás, sem a minta kopása nem tapasztalható. 
A kor elvárásainak megfelelően férfi és női kivitelben is készült, kellemes tavaszi, nyári viselet.

Akinek megtetszett az nsbp.shop-ban megvásárolhatja.

A koncertmentes időszakot online koncertekkel segítenek átvészelni a zenészek, zenekarok. Artisian, Stigger, Barny, Sokyra Peruna után végre egy hazai zenekart is láthatunk "élőben". Részletek az nsbp.shop hírei közt.

A koncert az NSBP youtube csatornáján lesz elérhető.

Többen kérdezték mikor kerülnek fel a törölt videók újra.
Ahogy az időm engedi folyamatosan töltöm fel, tegnap a két rádió interjú került fel újra:
https://odin.blog.hu/2019/01/25/radio_interjuk_1988

Kérdezték páran mitől szupergroup a Tank Turret.

A gitáros Paul Swain (ex - Skrewdriver és ex - 4Skins), az énekes, basszer pedig Frenchie (ex - Skrewdriver)

Többen értetlenkedve fogadták a márciusi koncertbeszámolóban említett "Mekka" hasonlatot.

Ime a német cikk ahonnan a hasonlat származik: https://www.bnr.de/artikel/aktuelle-meldungen/ungarn-mekka-f-r-rechtsrock-fans?fbclid=IwAR3Af7T6O7wr51LcDHHb8pUYKBUoLLy7YL6sdZR8_KrqeFGHrAJyciZ4kSE

Egy hónap késés után megjelent a Whitelaw  7. stúdió lemeze, rögtön egy pólóval és egy DVD tokos kiadással, mely a lemez dalain kívűl egy interjút és 4 eddig kiadatlan számot tartalmaz. Reméljük mind 3 kiadvány kapható lesz hamarosan itthon is. (A gyűjtőknek megsúgom, hogy az NSPB shopban a speciális kiadás lesz)


Megjelent a Tank Turret bemutatkozó anyaga is mely hat számot tartalmaz, 3 sajátot és 3 Skrewdriver feldolgozást, kíváló ütős anyag egy igazi supergrouptól:
1. Tank Turret
2. Can’t Stop This Hate
3. Blood
4. Street Fight
5. I Don’t Like You
6. What I Want

Stigger holnap egy élő akusztikus koncertet ad a Defend Europe 2020 facebook oldalán, ha minden igaz facebook regisztráció nélkül is látható lesz.

Rengeteg zenekar készül online koncertekkel, többek közt a a Hundriver is, a srácok egy 60 perces élő showval készülnek

A legtöbb zenekar a telegramon szervezi az online élő koncerteket ezért érdemes letölteni és regisztrálni rá.
Már az Archívum együttesnek és a Loyalty recordsnak is van telegram csatornája, így akik nem rendelkeznek facebook profillal azok is hozzájuthatnak friss információkhoz a zenekarról és a kiadótól.

 Egy francia fellépés alatt, már kora délután a helyszínre vittek minket. A hegyekben volt a nagy semmi közepén. Egy kis falu volt csak a közelben kb 5 házzal, akkor láttuk mikor még a hegyre felfele mentünk a minibuszunkkal. Elég hamar eluntuk magunkat a helyen és a sör is szar volt, szóval Steve-vel kitaláltuk, hogy lesétálunk ebbe a faluba hátha tudunk valahol egy kávét inni. Láttunk egy farmernek tűnő embert, akit megkérdeztünk, hogy tudunk-e ott kaját és kávét venni. Ő csak mosolyogva rámutatott egy ajtóra és valamit franciául motyogott. Tehát bementünk és leültünk a kis szobában egy asztalnál, ahol csak egy idősebb hölgy tartózkodott, az egész hely amúgy is olyan volt, mint valakinek a nappalija. Steve a legjobb tört angol-franciájával kért nekünk 2 kávét. A hölgy elég furcsán nézett ránk, de mi csak ott ültünk borotvált fejjel, bakancsban, bomberben és beszélgettünk, nevetgéltünk. A hölgy kiment a konyhába és hozott 2 kávét és pár db sütit, mi megköszöntük és folytattuk a beszélgetést. Aztán bejött a farmer valamit franciául hadorászva cigivel a szájában. Nem igazán értettük meg egymást. Megkérdeztük a hölgyet mennyi lesz a kávé, de ő azt mondta nem kell fizetnünk. Ekkor esett le, hogy nem egy kávéházba jöttünk be. Hatalmasat nevettünk, végül otthagytunk némi pénzt az asztalon. Mikor kijöttünk láttuk Baz Paul-t és Kev barátunkat felénk sétálni. Azt kérdezték, hogy ez egy kávéház-e, mi pedig amennyire lehetett próbáltuk komolyan elmondani, hogy az. Ahogy beléptek mi Steve-vel elindultunk vissza és szarrá nevettük magunkat.

Ez a térkép mutatja hol volt a fellépés 2002 júniusában. Az egész hely le volt zárva egész nap és teljesen körül volt véve német rendőrökkel. Volt kb. 200 ember. aki korán érkezett és ottragadt úgy hogy azt se tudták mi történik odakint. Mindössze annyit tudtak, hogy a rendőrség késznek látszott erőszakot alkalmazni és szétverni mindent és mindenkit. Minden banda aki fellépett volna vagy visszamondta a fellépést vagy a rendőrség állította meg őket. Tehát mikor mi ezt meghallottuk, hogy ne is menjünk, azt mondtuk, basszátok meg, azért is megyünk, mivel a bajtársaink és barátaink ott voltak és nem akartuk cserben hagyni őket. Találtunk is egy utat erdőn-mezőn keresztül a nyomunkban 50-60 fiatal skinheaddel.

 A rendőrségnek hamar feltűnt, hogy a mezőkön keresztül próbálunk átjutni, így egy helikoptert vetettek be megfélemlítésként ellenünk. Végül majdnem tényleg leszálltak az utunkba, szóval elkezdtünk feléjük rohanni és amikor látták, hogy nem fordulunk vissza a helikopter rotorlapátjaival próbáltak visszatartani, de mi csak rohantunk tovább feléjük, végül hirtelen visszakoztak. Ez egy csodálatos győzelem volt számunkra és mi plusz 3 német barát továbbjutottunk a farmra az 50 főből. Hatalmas volt, szétnevettük magunkat mintha olyan hatalmas győzelmet arattunk volna a hatóságok felett. Amit végül is meg is tettünk. Ahogy sétáltunk a farmra ágakat tettünk a fejünkre mint a "Dads Army" végén a jelenetben. Ez volt a valaha történt legviccesebb dolog. Elkezdtük énekelni a Dads Army zenéjét megváltoztatva a szavakat (Who do you think you are kidding Mr Cooper, if you think that Whitelaw's done)  Igen boldogak voltak a körbevett farmon lévő emberek, hogy minket láthattak. Hallottuk őket kiabálni és sikoltozni ahogy közelítettünk. "Itt a Whitelaw! Éljen a Whitelaw!" Hatalmas volt. Azt mondták lenyűgöző, lélekemelő volt amikor láttak minket úgyhogy egyből a színpadra ugrottunk!

Pár kép a koncertről:

Mialatt egy kiránduláson voltunk Párizson keresztül két kisbusszal az eszmét legjobban gyakorló skinheadek egy csoportjával Angliából és Walesből, úton voltunk egy koncertre valahova Párizs külvárosába. Én a kisbuszok előtt egy autóban voltam egy barátommal aki Franciaországban él, ő vezette a konvojt a koncertre. A Whitelaw játszott, a Brutal Attack és a Celtic Warrior mind ugyanazon a koncerten ugyhogy együtt mentünk mind a kisbuszokkal. Az autó vezetője amelyikben ültem mondta hogy az a környék amelyen keresztül kell mennünk egy nagyon rossz rész a feketék miatt amikor is hirtelen meg kellett állnunk a jelzőlámpák miatt. A kisbuszok is megálltak mögöttünk de ott volt a járdán feketéknek egy nagyobb csoportja pont mellettünk. A sofőröm meglátta őket és azt mondta " oh basszus, ez nagyon nem jó". Kinéztem a hátsó ablakon és megláttam hogy a kisbusz elkezdett egyik oldalrol a másikra ringani majd hirtelen az oldalsó ajtók kinyíltak, kiabálások hallatszottak ki mint "ti kibaszott fekete seggfejek". A négerek megdöbbenésükben nagyon gyorsan meghátráltak amint realizálták hogy 2 kisbusznyi skinheaddel van dolguk akik mind az ő vérükre és megtorlásra szomjasak. A sofőröm odafordult hozzám miközben szétröhögte a fejét és hisztérikus hangon közölte hogy "Csak banánokat dobtak a niggereknek". A lámpa átváltott és haladtunk tovább.

Forrás: Telegram/ Whitlaw
Fordítás: Kitty
a kép csak illusztráció 2017-ben készült Budapesten.

 A megszaporodott szabadidőmnek köszönhetően sokkal több zenét hallgatok, többet olvasok és próbálok tájékozódni arról kinek mi a véleménye a fennáló helyzetről.
 Mindig érdekelt ki mit hallgat otthon, rendszeresen, mert ugye ma már nem nagyon járunk át egymáshoz,a közösségi oldalakon meg nem mindig az aktuális kedvencükkel rukkolnak elő az emberek, hisz azok többnyire youtube-on és a közösségi oldalakon is le vannak tiltva.



Nálam a CD lejátszó közelében mindig ott van a Kitörés lemeze, nagy kedvencem, hetente többször is meghallgatom, kíváncsian várom mi lesz az eltervezett Digipack kiadással, hisz már az eredeti megjelenése körül is voltak bonyodalmak. 
A lejátszó körül mindig van egy-két Skrewdriver CD, jelenleg a Hail the New Dawn és a Blood & Honour a két régi kedvenc van kéznél, 1987-ben ezt a két albumot szereztem meg tőlük elsőként.
Régi nagy kedvenc a Whitelaw, már nagyon várom tőlük az új albumot, de addig 4 korábbi lemezüket hallgatom a heti kedvencem a Kick the reds in és arról is a címadó dal.
Német Oi! bandák közül a Faustrecht az egyik nagy kedvencem, az utolsó lemezüket rongyosra hallgattam, sajnálom, hogy feloszlottak, a jelenlegi kedvenc a Blue Max mellett a Pride 'n' Pain, az utóbbi hangzásra nagyon hasonlít a Faustrechtre, így ők többször szólnak a hangszórókból.
Nem rég mutattam be a Sons of Odin CD-t, ők is gyakran bekerülnek a lejátszóba.
Angol RAC bandák közül mindig van a lejátszó közelében még néhány, Celtic Warrior, Section 88, Public Enemy, Warlord stb.
Túl későn kezdtem angol Oi! bandák lemezeit vásárolni így ezek közül jelenleg csak a No Quarter pörög csak a lejátszóban, azért nem vagyok teljesen Oi! mentes CD ügyileg a The Pride 3 Digipackje és egy Thumbscrew lemez hever a polcomon, meg pár ezer éves Oi! válogatás.



Ha keményebb hangzásra vágyom akkor a Jogos Önvédelem lemezei is mindig kéznél vannak, bár ma már ritkábban hallgatok ilyeneket.
A könyedebb hazai Oi! bandák közül a Frommer Baby és a Bois kerül gyakran a lejátszóba, mind két bandát szerettem élőben is, sajnálom, hogy feloszlottak.
Sajnos rengeteg zenei anyag nem érhető el CD-n így ezek többségét számítógépen hallgatom, ilyen az Oi-kor 1987-es demója mely sajnos nincs meg egyben, három részletben, három különböző minőségben tudtam összeszedni. Ha valaki rendelkezik vele ne tartsa magában.
Nagy bánatom volt, hogy a Loyalty recordsnál nem igazán lehetett hozzájutni régebbi anyagokhoz, most az NSBP kiadónál van rengeteg régi lemez, csak épp ilyen helyzetben nem ad ki az ember havi 10.000-20.000Ft-ot lemezre, így nálam csak lassan szaporodnak az ilyen kiadványok, ezért ezeket többnyire online hallgatom. 
Az angol bandák közül az English Rose és a March or Die azok amiktől még nem tudtam lemezt beszerezni, őket telefonon és PC-n is gyakran hallgatom. 
Az angliai Ian Stuart emlékkoncerten lett volna lehetőségem 4Skins és Business lemezeket vásárolni, sajnos anyagilag nem engedhettem meg akkor ilyen kiadást, így a régi nagy kedvenceim is csak a youtuberól szólnak egyenlőre.

Nagyjából az Onugor blog "megszűnése" (remélem csak szünetel) után jelent meg a világhálón  Bőrfejűek. Kiváló olvasni való minden bőrfejűnek. Koncertinfók, lemezbemutatók, történelem, szóval minden ami skinhead.

Az Undergroun Revolution blog nem kimondottan nekem szól, de gyakran készül interjú skinhead gyökerekkel rendelkező zenekarokkal, ilyenkor mindig jó nosztalgiázni ezen zenekarok múltjáról feltett kérdések valaszait olvasgatva.

A Karanténzóna egy punk blog és youtube csatorna, ezeket azért érdemes nézni mert időről időre kerülnek fel skinhead zenék vagy skinheadekhez kapcsolódó zenekarok felvételei, mostanában egyre több, 88-as csoport, Független Adó, Romantic front, Dekadens, IQ80, Dr. Skinhead, Romlás Virágai, Anti Talentum, Gusztus stb...

A Telegram az egyik legfontosabb hírforrás lett napjainkra, kiadók és zenekarok osztanak meg minden friss információt magukról, kiadványaikról. Talán ez a platform az amely tudja helyettesíteni a népszerű közösségi oldalt. Míg a blog.hu-n alig 40 követője van a blognak, a telegramon már közel 100 ember követi: t.me/odenb
Korábban több formában is megpróbáltam már fotóoldalt indítani, most a telegramon teszek egy próbát: t.me/skinpictures. Egyenlőre saját képeket osztok meg, illetve a gyűjteményemben található képek közül szkennelek be néhányat.

Az általam leginkább olvasott oldal a Whitelaw oldala, Benny rendszeresen oszt meg friss infókat koncertekről, kiadványokról és újabban egy csomó régi sztorit, komolyakat és vicceseket egyaránt. A két számomra legviccesebb sztori amikor Franciaországban úton egy koncertre egy bevándorlók lakta negyedben megálltak egy lámpánál a fekák kiszúrták, hogy kik ülnek a kocsiban, rögtön betámadták őket, arra nem számítottak, hogy két kocsival mentek és a hátsó még a támadás elején beérte a másikat. A túlerő meglepte őket.
A másik Németországban esett meg, a koncert egy farmon volt, a rendőrség körbevette a területet, Bennyék egy erdős területen próbáltak áttörni, ezt kiszúrta egy helikopter és a rotorokkal megpróbálta visszatartani őket sikertelenül, a farmra érve mindenki megéljenezte a produkciójukat.


A telegramon elérhető zenekarok: a Blutzeugen, SOO, Hundriver, Romer, Whitelaw, Kategorie C, Revalers, Marder, Artisian, Pagan Skull
Ruházat: Black Legion Wear, European Brotherhood, Our Fight Clothing, Pride France
Kiadók: Rebel records, NSBP, OPOS records, PC records, Tinnitus Records, Midgard records, Hermannsland Versand
Grafikusok: Vlanze graphics, Balaclava graphics
Fotósok: H.-Photography, MoncsiPics
Hírcsatornák: Rock Hate, Front music
Szervezetek: British Movement, Nordic Resistance, BHH, 
Csevegőszobák közül a Rock hate fórum a legpörgősebb, de ezenkívűl még 4-5 aktív fórum van, magyar sajnos még nincs.

A '80-as években nem sok információ jutott el hozzánk nyugatról, egy-egy skinhead fanzinből, egy-egy újságcikkből tájékozódtunk és néha egy-két tv műsorból melyek többnyire alaposan elferdítették a valóságot.



Ian Stuart
A Skrewdriver énekeséről széleskörben a "Hétköznapi rasszizmus" című film bemutatása után hallottunk itthon 1987 körül. A film elsősorban skinheadekről és focihuligánokról szólt amennyire emlékszem rá. Ian Stuart nagy hatással volt mindenkire. A Skrewdriver zenéje nem mindenkinek jött be abban az időben, hiszen az Oi! bandák zenéihez voltunk szokva, ez pedig egész más volt. Persze volt pár szám amit mindenki kedvelt, a White Pover és az Egészséges Fejbőr által is feldolgozott Power from Profit is ezek közé tartozott.
(A fent említett filmet valószínűleg itthon rakták össze külföldi anyagból, mert nincs nyoma sehol)



                                                                 Gerhard-Kromschröder+Ich-war-einer-von-ihnen
Jorgos Gavril
Jorgos görög skinhead vezér volt, itthon egy Inter Press Magazin cikk után hallottunk róla elsőként, ebben részletesen írtak Ő és társai tevékenységéről. Bár a törzshelyük egy kocsma volt alkoholt nem fogyasztottak, rendszeresen edzették testüket, sportoltak, verekedtek. A francia Front National vezetőjének Jean Marie Le Pennek görögországi látogatásakor Jorgosék csapata látta el a politikus védelmét. Ma már nagyon kevesen emlékeznek rá.



National front
Az angol Nemzeti Frontról skinhead újságokból és német nyelvű lapokból szereztünk tudomást valamint Ian Stuart képein láttuk a keltakeresztes lobogóikat. Magárol a pártról nem sokat tudtunk, de nekünk elég volt az, hogy a képeken skinheadeket láttunk tömegesen NF jelképekkel.

Front National
A Jean Marie Le Pen vezette párt szintén a kedvenceink közé tartozott, elképzelni sem tudtuk, hogy itthon egyszer egy ehhez hasonló szervezetet hozzunk létre a kommunista érában. Nem véletlen az sem, hogy többen is szerettük volna, hogy az első hazai skinhead párt neve Nemzeti Front legyen (végül Magyar Nemzeti Mozgalom lett). 

Frente Nacional
Blas Piñar López vezette spanyol mozgalomról már csak később, a '80-as évek végén emigráns magyar skinheadektől hallottunk, akkoriban már nem volt a csúcson a párt, de Piñar kitartása és töretlen hűsége az eszméhez példamutató volt.

A tegnapi kormányrendelet értelmében a 100 főnél nagyobb érdeklődésre számottartó beltéri rendezvények elmaradnak. Valamint számíthatunk arra is, hogy Európa többi országában is hasonló rendelkezések lépnek életbe. Lentebb azon rendezvények plakátai láthatóak amelyek már biztosan elmaradnak. A lista sajnos majd folyamatosan bővűl.

Ez az észak angliai koncert nem a korona vírus, hanem az antifa vírus miatt marad el:

Pár nappal a koncert előtt tudtuk meg, hogy a kiszemelt helyszín visszalépett és új helyet kellett keresni a rendezvénynek. Az eredeti helyszín egyszer már bezárta kapuit előttünk külső nyomásra, most ismét ez történt, mert egy februári rendezvény plakátján szerepelt a klub neve, címe.
 Az új helyszín eléggé meglepő helyen volt, de aztán eszembe jutott, hogy régebben dolgoztam pár utcányira a Hunky-Punkyban, illetve volt a közelben egy kocsma amely az NSH tagok tőrzshelye volt.
 A helyszín változás, illetve a rosszindulatú pletykák mely szerint a rendezvény elmarad sejteni engedte előre, hogy nem lesz tömegnyomor, ennek ellenére több, mint 100 ember jött össze a belvárosi pincében. Bár a hely nagyobb volt, a megosztottsága miatt sokkal több ember nem is tudta volna élvezni a koncertet.
Mikor leértem már azon folyt a beszélgetés ki kezdjen, végül Retek (Hundriver, Sons of Odin) állt színpadra és kezdte hangulatba hozni a közönséget, előbb pár Skrewdriver nótával majd pár örökérvényű hazai slágerrel, mint az Oh Magyarország. A szám végén Kecsó barátom megjegyezte, hogy el kellett volna hoznia azt a zászlót amit még Győrben lengetett a Ballagó Idő búcsú koncertjén, ahol együtt énekelte a színpadon Berényi Fecóékkal az előbbi számot. 


Retek előadása után a német zenekar következett volna, de német rendőrség nem engedte ki az országból a zenekar dobosát és énekesét, a repülőtéren vették őrízetbe őket. A jelenlévő tagok svéd és magyar zenészekkel kiegészülve azért eljátszottak pár számot amit a buli előtt be tudtak gyakorolni, vagy már ismertek mindannyian régebbről.
 A németek után a lengyel Stalag következett. A srácok lendületes metált játszottak, talán a '80-as évek thrash, crossover zenekaraihoz tudnám hasonlítani, de nem igazán vagyok otthon a zenei stílusok meghatározásában.
Nagy sikerük volt a srácoknak, jött velük pár lengyel skinhead akik lelkesítették őket olyannyira, hogy a srácok vagy két albumnyi zenét eljátszottak.


A lengyelek után a Battleshout következett, a srácok már játszottak Pesten máskor is, akkor is nagy sikere volt a dallamos oi!/RAC muzsikájuknak, most sem volt ez másként a terem megtelt a közönséggel. Én közben szétnéztem odakint, a Loyalty records és a szervező NSBP kiadó standján. A Loyalty asztalán egy halom bakelit volt az új CD-k, pólók, felvarrók mellett. Angyal komám gazdagodott is egy szatyornyi bakelittel az új Ken és Arrow Cross lemez mellett egy Celtic Warrior és két Oi! album is birtokába került. Az NSBP standján két bőrőndnyi CD fogadta az érdeklődőket és pár régebbi póló. A CD-k közt olyan ritkaságok, mint a Skrewdriver Blood and Honour és Hail the New Dawn albuma, Ian Stuart szóló lemezek, Razors Edge, Les Vilains válogatás album, olyan OI! bandák lemezei, mint a The Pride vagy a Thumbscrew. 
 A nézelődést egy ismerős dallam szakította félbe, felcsendült a Landser legnagyobb slágere a "Opa war sturmführer bei der ss". A terem ami amúgy is tele volt most zsúfolásig telt, teli torokból énekelt mindenki az énekessel. Az orosz srácok is kitettek magukért, legalább másfélórát játszottak.


Az utolsó fellépő a svéd Code 291 volt, Jocke már szinte hazajár Budapestre, szinte mindenkit ismert a közönségből. A fellépésüket némi technikai malőr előzte meg, szerettek volna egy kicsit hangosabban szólni, mint az előző fellépő, így a technikusoknak előbb az összegerjedő mikrofonokat, gitárokat kellett lecsendesíteni, majd újra beállítani mindent. Pár perc hangolás után kezdődött a műsoruk, eljátszották a legnagyobb slágereiket, de ezek közül is a legnagyobb a Fuck the Spirit of 69 volt, zengett a terem az éneklő kopaszoktól.


A show vége felé már a közönség fele derékig vetkőzött, villogtak a tetoválások, a német motorosokon is egyértelműen látszottak a skinhead múlt jelei, bakancsok, viking motívumok politikailg nem korrekt jelképek mindenhol.


 Az utolsó fellépő után még vártak egy kis ráadást az emberek, de ez most elmaradt, ennek ellenére nem akaródzott indulni senkinek. Sokan még csak most lepték meg a kiadók standjait, a maradék pénzből bevásároltak, ittak még egy utolsót a cimborákkal, a koncert után egy órával még majdnem mindenki ott maradt, manapság ritkán van ilyen társaságban az ember, ki akarta élvezni mindenki minden percét. Az alacsony nézőszám ellenére itt volt fél Európa, olasz, portugál, osztrák, német, svéd, szerb, lengyel, olasz, orosz bajtársak jöttek össze egy estére. A rendezvényt külföldön azzal reklámozták, hogy Magyarország a "Rechts Rock" Mekkája, ez a hasonlat nem a legszerencsésebb, de miután feljöttünk a pincéből időnként úgy tünt, mintha tényleg a közelkeleten járnánk.

Az elmúlt 10 évben többször zaklattam a zenekart, hogy adjanak számot arról, miket is dolgoztak fel, mert ez annak idején a kazettákról nem igazán derült ki.

Íme a lista: Egészséges Fejbőr feldolgozások

Ezen a régi listán nem szerepel a legutóbbi albumukon feldolgozott Saga nóta, de erről egy korábbi villáminterjúban nyilatkoztak.

A népdalénekes barátnőmnek köszönhetően derült ki, hogy elhallgatták az Emlékezz című dal eredetét.

...és íme az eredeti:

Kb. 8 éve amikor az első DSLR gépem vettem gyakorlás gyanánt elvállatam pár portré kép készítését jelentéktelen összegekért.
Az egyik hölgy egy virágzó répcemezőn szeretett volna pár képet magáról.
A megbeszélt időre megjelent a barátnőjével és közölte, hogy mégsem kellenek neki a képek, mert a barátnőjének nagyon jó telefonja van és majd ő lefotózza.
Annyira nem bántott a dolog, abban az időben rengeteg természet fotót készítettem, így még csak az sem mondanám, hogy potyára mentem oda.
A közelmúltban felkeresett a hölgy, hogy esküvője lesz és szüksége lenne egy fotósra.
- A barátnődnek nagyon jó telefonja van, kérd meg, hogy fotózzon az esküvődön.

Adjon Isten!

" Nagy Zsombor m. kir. csendőr százados (1917-1945), az egyetemi rohamzászlóalj utolsó parancsnoka. Kitüntetései: a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje hadidiszítménnyel, a Magyar Érdemrend hadiszalagos és kardos Lovagkeresztje, és a Német Vaskereszt. Pátyon nőtt fel, - édesapja ott volt református lelkész, - így a Budai-hegyeket jól ismerte, ennek köszönhetően, ő vezette a kitörésben részt vevő egyetemistákat és a hozzájuk csatlakozó más alakulatok katonáit. Budajenőnél törtek ki az erdőből, majd a szántóföldeken harcolva haladtak tovább Perbál, majd Tök irányába. Ekkor kapott halálos géppisztoly sorozatot mellkasába, amelynek szemtaúja Incze Ottó Antal egyetemista katonája volt, aki később sebesülten elérte a saját vonalainkat, s mindezt jegyzőkönyvbe mondta. Nagy Zsombort, édesapja 1945. őszén találta meg, azoknak a helyi lakosok útmutatása alapján, akik eltemették a kitörés hősi halottjait, s emlékeztek a közel két méteres csendőrtisztre. Az apa exhumálta fiát, s egy szekérre feltéve, zsoltárokat énekelve kísérte Pátyra, ahol tisztességesen eltemette. Később, Nagy Zsombor csendőr százados mellé temették lelkész édesapját is, most apa és fia együtt alussza békés álmát."

Bajtársatok: Kalóz

4 évvel az emlékezetes Toggenburgi (Svájc) Stahlgewitter koncert után melyről annak idején beszámoltunk (https://odin.blog.hu/2016/10/17/stahlgewitter_koncert_svajcban) úgy döntött a svájci parlament, hogy St. Gallen kantonban betiltja a neonáci koncerteket. A törvény életbeléptetésével már többször próbálkoztak, de eddig elbuktak mindig. Most végre sikerült úgy megfogalmazniuk, hogy az ne ütközzön más törvénybe, jogszabályba:

" Ezt a szűk megfogalmazást úgy választották meg, hogy a bekezdés ne sértse a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a művészet szabadságát."

A törvény egyébként még mindig hagy kiskapukat, ugyanis az ilyen rendezvényeket csak közterületen tilthatják, magán területen a rendőrség joga eldönteni, hogy engedélyezi-e.


Forrás: Gyalogos és https://www.blick.ch/news/politik/als-erster-kanton-st-gallen-verbietet-neonazi-veranstaltungen-id15754636.html

A cikk kommentelői elsősorban az antifák elleni intézkedéseket sürgetik, hisz az erőszakos cselekmények 80%-áért ők tehetők felelőssé.

 Míg a legtöbb régi angol Oi! banda azzal van elfoglalva, hogy mossa tisztára magát a múltjában felbukkanó fekete foltok miatt addig az Indecent Exposure még mindig töretlenül játsza a Rocking the Reds című himnuszukat, nem magyarázkodnak és nem kérnek bocsánatot.
 A rajongóiknak most külön örömhír, hogy a közelben is fellépnek, mégpedig a német "Skinheads Back To The Roots 2." fesztiválon a nagy német legendával az Endstufe-val. Idén két alkalommal mozdulnak ki a szigetről, a franciaországi koncertről már hírt adtam korábban, ez pedig a másik alkalom, aki ezen két hely egyikén sem látja a bandát az már csak Angliában csípheti el őket élőben.

A koncertre érdemes előre megvenni a jegyet, az IndEx 12 éve járt utoljára a németeknél, szóval biztos, hogy az ottani kopaszok is ki vannak éhezve a muzsikájukra.

 Mivel nem éreztem magam elég felkészültnek egy 50-60 Km-es éjszakai túrához gondoltam összehozok azért valamit ami talán emlékeztet egy kicsit a Kitörésben elesettekre.
 Az eredeti terv az volt, hogy végig járok olyan helyeket amelyek a környékemen valamilyen jelentőséggel bírtak  1944-'45-ben. A kiinduló pont a református temetőben található emlékmű lett volna, innen tovább az egykori konzervgyár melletti vasútiátjáróhoz ahol a népemlékezet szerint beástak egy golyószóros egységet akik több napig fedezték innen a visszavonulást, a hihetetlennek tűnő történet hátteréhez tudni kell, hogy a városunk hadiszempontból jelentéktelen mezőváros volt annak idején, ezért a "felszabadítók" Szolnok, Cegléd után a Kecskeméti reptér elfoglalását tűzték ki célul és csak ezután rohanták le a városunk. 
 Annak idején Nagykőröstől a fővárosig többé-kevésbé összefüggő erdő volt, hatalmas mocsarakkal tarkítva ami nehezítette a visszavonulást, a közelben több tankot is ástak már ki a homokból, amelyek egykor a mocsarakban süllyedtek el. 
 A vasúti átjárótól néhány kilóméterre a Nagyerdőben egy kis tisztás van, ahol valamikor sírok domborultak. Az oroszok megtiltották, hogy keresztekkel vagy kövekkel megjelöljék az elesett katonák sírjait ezért a környéken élők liliomokat (Yucca filamentosa) ültettek a sírokra amelyek azóta is jelzik hol voltak egykor a sírok. Innen Hantházára, majd onnan Felsőlajos közelébe, Mizse pusztára mentem volna az eredeti terv szerint. Mindkét hely közelében ástak ki az elmúlt 15 évben német tank roncsot.
 A terv megvalósulását lassította, hogy felhalmozódott néhány halaszthatatlan teendőm, így már csak ebéd után tudtam indulni. Bár napfényes idő volt a kerékpározáshoz meglehetősen hideg volt, ezért az erdő helyett végig aszfalton tekertem. Az első megálló egy emlékkereszt, a csemői elágazás közelében. A kettőskereszt magánterületen van, de még sosem tették szóvá, ha valaki megállt fényképezni. A közelmúltban idetemették azt a kommunista erdészt aki annak idején kivágatta a regékből ismert Basafát.


Innen Hantháza felé mentem, az elágazásnál Lajosmizsefelé fordultam, majd a felüljáró előtt Mizsepuszta felé vettem az irányt. Itt szintén magánterületen még egy kettőskereszt található egy kis márványtáblával.



Mizsepusztán a romtemplomnál megálltam fényképezni, pihentem pár percet majd fordultam vissza. A romtól pár száz méterre található még egy kettőskereszt, most nem mentem arra, sokszor jártam már ott és most sötétedés előtt haza szerettem volna érni.



Hazafelé a pusztai kettőskeresztnél még megálltam, hogy készítsek a keresztről egy képet a naplementében, de sokkal jobb képet készíthettem volna, ha viszek magammal teleobjektívet. A mező tele volt rőtvaddal, nagyjából 30-40 egyedet számláló csorda vonult arra.



A túra végére meglett a 60 Km és még sötétedés előtt hazaértem. Akit a kiásott tankok helye érdekel az írjon a http://www.roncskutatok.hu oldalon a megfelelő fórumba, biztosan szívesen segítenek neki. Ha valaki szeretné végigjárni akár a túra akár a tervezett túra útvonalát szívesen segítek neki. A táv 60 Km, végig sík vidéken, az erdei szakasz évszaktól függően többnyire könnyen járható, nyáron meglehetősen puha homokos az út, az aszfalton közepes forgalom van, az aszfalt egy rövid szakasztól eltekintve meglehetősen elhanyagolt. Aki szeretne hosszabb időt tölteni a környéken az több romtemplomot és kunhalmot talál amiket érdemes felkeresni.
 Mivel nem fiatalodok valószínűleg jövőre is valami hasonló túrával fogok megemlékezni a Kitörésről.

 A közvélemény formáló rendszerek mindig mindenkit elemeztek, punkokat, csöveseket, bűnözőket stb.., hogy miért lettek olyanok amilyenek, miért váltak azzá amivé. Természetesen sosem a rendszer volt a hibás, mindig a szülők, a baráti környezet vagy valami más, de a felmentést mindig megkapták...
 Minket skinheadeket ilyen szempontból sosem elemeztek, mi mindig eleve rosszak voltunk, született gyilkosok az öröktő fogva létezű bűn megtestesítői.
 Sosem kérdezték milyen terrort kellett elviselnünk, mennyi pofont, rúgást, verést kaptunk, míg először vissza mertünk ütni. Hányszor vetténk el a reggelink, uzsonnánk, írószereink, karóránk az iskolában míg ki mertünk állni magunkért, szót mertünk emelni a rendszer ellen.

Beszámoló a szombati megemlékezésünkről

Az Örökzöld Október Egyesület 2020. február 8-ra hirdette meg történelmi, kegyeleti és kulturális városi túráját Budapest Védőinek és a Kitörés Hőseinek tiszteletére. A szervezésbe bekapcsolódott a Blood & Honour Hungária és a Lelkiismeret ’88 Csoport is.

A BHH és az Örökzöldek kis felderítő csapata a déli órákban bejárta a Vár területét, felmérve a jelenlevő rendőri erőket és az esetleges lezárásokat. Megállapították, hogy ahhoz képest, hogy nem volt gyűlés meghirdetve a Kapisztrán térre, komoly erőket vonultattak fel a rendszer őrei a környéken. A kis csapat a friss információk birtokában ment le a Clark Ádám térre, ahol 14 órától gyülekeztek a résztvevők.

Rövid vezetőségi megbeszélést követően 15 órakor indult a túra. Az első megálló az Alagút teteje volt, ahol a szervezők ismertették a szabályokat, majd az Örökzöldek elnöke, Papp Tibor Károly (Süni) pár mondatban elmondta, hogy az Alagút épületében, illetve az abból nyíló óvóhelyen működött az ostrom idején a Karl Pfeffer-Wildenbruch SS Obergruppenführer által vezetett német, és a Hindy Iván honvéd vezérezredes által irányított magyar parancsnokság. Ezután az Örökzöld Október Egyesület alelnöke Fodor Ágota olvasta fel Nyikos Tibor hungarista költő „Emlékezz a katonára!” című versét:

Emlékezz a katonára!

(A hősökért!)

Emlékezz Test- Vér a Magyar katonára,

aki ott fekszik most némán a fáknak aljában!

A fák aljában és az árkok szélében,

golyó verte sebbel a megfagyott testében!

És emlékezz Test- Vér minden jó Magyarra,

aki egyetlen fiát a Hazáért adta!

Akik sohasem térhettek vissza e földre,

és most idegen rög alatt nyugszanak örökre!

Emlékezz Test- Vér a vörös hordára,

aki a szeretett hazánkat a porig alázta!

Majd megölte apádat, anyádat,

akik egyenes gerinccel Hazát szolgáltak!

Emlékezz Test- Vér és gyújts ma egy gyertyát,

majd a megtört lelkekért mondj egy szép imát!

Majd vess egy keresztet a sírjaik felett,

és sorold fel magadban a Hősi neveket!

„Dicsőség a Hősöknek!”

Áldás!

Ezután felmentünk a Szent György térre, majd a Sándor-palota („köztársasági elnöki hivatal”) és a Klastrom („miniszterelnöki hivatal”) előtt átsétáltunk a Dísz térre, a Honvéd Főparancsnokság egykori épülete elé. Itt Süni rövid ismertető után felolvasta Nyikos Tibor versét:

Nyikos Tibor: A parancs

(kitörés:1945-február.11.)

Megjött a parancs; kitörünk bajtárs!

Utcáról-utcára, hol vár ránk a kaszás,

Csak előre bajtárs, vált a vállhoz,

Mi nem hátrálunk meg soha;

Jöhet ránk halál és zúdulhat golyózápor!

Csak előre bajtárs és vidd a zászlót!

Lépteinknek nyomán, itt mindenki a vérben gázol,

Itt nem ejt foglyot a megszálló muszka,

Itt nincs kegyelem, sem németnek sem magyarnak;

Itt ma testünk felett a varjak dalolnak!

Csak előre bajtárs a végső harcra,

Majd az utódok virágot hoznak a sírra,

Csak előre bajtárs, vállt a vállhoz.

Ma vérvörös ködbe burkoljuk az egész világot!

Csak előre bajtárs az utolsó harcra,

"Mert mi nem veszthetünk;

Mert vélünk a hit, és miénk a haza."

Ezután az emlékezés koszorúit magunkhoz véve sétáltunk tovább a Szentháromság térre, ahol a Lelkiismeret ’88 Csoport elnöke, Tölgyesiné Taraba Magdolna felolvasta Orbán Éva írását:

„Főhajtás Budapest bátor, hős védői előtt

Ami a tankönyvekből kimaradt, és amit ma is elhallgatnak

1945. február 11-én, este 8 óra tájt 75 évvel ezelőtt az 1944. Karácsonya óta a Budai-várban rekedt magyar és német alakulatok katonái, hátrahagyva a Várhegy pincéiben sebesült és beteg bajtársaikat, hogy ne kerüljenek szovjet fogságba, megkísérelték a lehetetlent, megpróbáltak rohammal kitörni a Vár és Budapest körül kiépített többszörös szovjet gyűrűből. Megpróbáltak eljutni a 30-35 kilométerre lévő a német vonalakig, a szovjet ellenőrzés alatt lévő területen. A Kitörésben a két Egyetemi zászlóalj kb.600 fővel és a Vannay-riadózászlóalj úgy 120 fővel vett részt.

A Budapest körüli szovjet gyűrű 1944. Karácsonyán bezárult.1945. január közepén a magyar és német alakulatok, feladták Pestet, majd fokozatosan a Budai várba szorultak vissza. A Hitler által ígért légi utánpótlás akadozott, majd a szükség repülőtérként használt Vérmező eleste után leállt. Hindy Iván vezérezredes és Karl Pfeffer-Wildenbruch tábornok összességében közel 44 ezer katona – nagyjából fele-fele arányban magyar és német katonák – felett rendelkeztek. Minden korábbi kitörési engedély-kérelemre elutasító választ kaptak. Budapest 103 napig tartó védelme után lőszer és élelem fogytával elhatározták a kitörést. Berlint 17.50-kor rádióüzenetben értesítették a kitörésről, majd összetörték a rádiót, hogy ne juthasson el hozzájuk a tiltó parancs.

Pfeffer-Wildenbruch tábornok utolsó távirata a következő létszámadatokat rögzíti:

„Erők: németek 23 900, ebből 9600 sebesült; magyarok 20 000, ebből 2000 sebesült; civilek 80-100 000." (1945. február 11.17.50)

Az 1945. február 11-én este 8 óra tájt a Bécsi kapun keresztül a Várfok és az Ostrom utcán kijövő a tüzérségi támogatással és nehézfegyverekkel nem rendelkező magyar és német csapatokat, és az önkéntes egységeket a kitörést „váró” szovjetek már a Bécsi kapu téren, majd a Széna és Széll Kálmán tereken félelmetes golyózáporral fogadták. Egyértelmű, hogy árulás útján értesültek a kitörés időpontjáról.

Az egyenlőtlen küzdelem hamar eldőlt: a fáradt, kiéhezett, lőszerrel alig rendelkező, becslések szerint közel 42.900 kitörő magyar és német katonából másnapra hozzávetőleg 700 katona érte el a magyar-német vonalakat, és átmenetileg megmenekült. Alig egyetlen nap leforgása alatt 43 ezer katona halt meg. Akik közt, ha az arányok helyesek 21-22 ezer volt magyar.

Az igazságért szót kell emelni. Nem a győztesek rájuk égetett jelzőit kellene ismételgetni. 75 év történelmi távlatából nem lehet két tényt elhallgatni, tagadni. Ezek a katonák a XX. században több, mint 120 millió áldozatot követelő bolsevizmus ellen harcoltak, és Budapestet védték a szovjet megszállók ellen életük feláldozása árán is.

Illene fejet hajtani a katonai esküjükhöz halálukig ragaszkodó, a hazájuk fővárosát az ellenségtől 103 napig védő magyar katonák és önkéntesek végső erőfeszítése előtt. Becsület és bátorság az, hogy nem adták meg magukat, inkább a végső küzdelmet és a halált választották.

Eléggé köztudott, hogy mit műveltek Magyarországon a szovjet katonák. Hírek voltak arról, hogy mi történik a fogságba esett honvédekkel, az elfoglalt területen, a meggyalázott lányokkal és asszonyokkal, hogy mi történik a szabadrablások idején. Tabu téma – csak a neten olvashatunk róla –, hogy a Várhegy pincéiben berendezett hadikórházak sebesültjeinek szenvedését a szovjetek, lángszóróval rövidítették le, vagy kihurcolták a sebesülteket, és lánctalpakkal mentek rajtuk keresztül. A kórházat pedig felgyújtották.

A mohácsi csatánál több emberveszteség az, ami itt volt. Miért nem érdemelnek meg, több mint 75 év után sem rehabilitációt, a hivatalos Magyarországtól? Legalább egy tisztességes központi állami megemlékezést egy kisvárosnyi hazáját védő magyar honvéd, köztük a fiatalokból álló két Egyetemi Rohamzászlóalj és Vannay fiatal rohamosztagos önkéntesei?

Kevesen tudják, hogy Vannay László 1938-ban részt vett Felvidéken a Rongyos gárda létrehozásában, majd Kárpátalján harcolt a magyar területekért. Önkéntes zászlóaljába sok 15-18 éves fiatal harcolt. Vannay maga is meghalt a kitörés során. De itt vesztette életét a 70 éves Prónay Pál is, az egykori Rongyos gárda másik legendás vezetője, Lajtabánság egyik kikiáltója, akinek Sopront köszönhetjük.

2015-ben Lipusz Zsolt megdöbbentő jog- és kegyeletsértésről tudósított. Emberi csontok kerültek elő Budapesten, a Szilágyi Erzsébet fasorban a Széll Kálmán tér felújítása közben 2015. február 6-án, amiről a Honvédelmi Minisztérium az MTI-t tájékoztatta. Szinte teljes bizonyossággal állítja, hogy a kitörés során elesett mártír katonák földi maradványaira bukkantak rá az építkezés során a munkások. Azonban a rekonstrukciós munkálatokat végző BKK a jogszabályoknak megfelelően nem állította le a munkálatokat, és nem értesítette a hatóságokat, illetve a hadisírgondozókat. Inkább visszatemették, bedózerolták vagy a sittbe dobták a csontokat. Ami kegyeletsértés és halottgyalázás, bárkiről legyen is szó.

Nagyon ideje lenne már nem csak a civileknek itt-ott emlékezni, de végre rehabilitálni elesett honvédeinket a megbélyegző jelzők súlya alól. Ez a feladat, még várat magára.

Budapest 1944-45-ös ostromával kapcsolatban ma is megoszlanak a vélemények. Van, aki a megszállást felszabadulásnak tartja, és az ostromgyűrűbe szorult 44.000 magyar és német katonát „fasiszta” gyilkosoknak. (megj. Németországban nácizmus és nem fasizmus volt). A szocializmus alatt is ezt tanították. Felhívnám a figyelmet a megszálló vörös hadsereg, egyik tisztjének a véleményére.

Vitalij Axejenkó, a vörös hadsereg főhadnagya így látta Budapest védőit, mikor közvetlenül az ostrom után 75 évvel ezelőtt felment a Citadellára.

„Amikor én odaértem, már csak a halottak voltak ott. (...) Én is körülnéztem, és amit láttam, az megdöbbentett. A tisztek, az altisztek, de még a katonák legnagyobb része is valósággal ki volt öltözve: láthatóan mind a legjobb holmiját vette fel. (...) Ott dolgozott egy régi ismerősöm, Dubov alhadnagy a temetőosztagtól. Az mesélte nekem, hogy csaknem minden halott tisztet hanyatt fekve találtak meg, ami azt jelenti, hogy állva haltak meg.

Dubov gyűlöli a németeket – a családja még 1941-ben eltűnt –, és semmiképp nem hazudna, vagy akár csak lódítana az érdekükben. Ha ő azt mondja, akkor elhiszem. De a dolog roppant elgondolkodtató: ezeknek a németeknek a fele SS volt, tehát igazán öntudatos náci. De a többi is, a Wehrmacht tisztjei és még a magyarok is, akárhonnan nézzük is, igen szépen haltak meg.

Aki ilyen szépen tud meghalni, az nem lehet valami szemét ember.” (Gasparovich László: A rettegés ötven napja)

Ez egy megszálló, szovjet tiszt véleménye!

A történelmi tényekkel kapcsolatban a fejekben, a köztudatban végre rendet kéne tenni!”

Ezt követően az Úri utcán végighaladva elsétáltunk a rendőrökkel teli járművek mellett és megérkeztünk a Kapisztrán térre, a volt Helyőrségi templom romterületére. Itt Ágota elszavalta Alföldi Géza, a legendás hungarista költő-óriás alkalomhoz illő versét:

Alföldi Géza: Pesti gyerekek

Mondjátok rám, hogy bolond vagyok,

átkozzatok ki, vagy nevessetek,

kimondom én, ha száz halál jár érte,

töviskorona hull az igazság fejére:

hősök vagytok pesti magyar gyerekek!

Magyarok, ti, akik az ifjúság hitében

ott álltatok ezer halállal szemben

Pest utcáin, Buda romjai között,

míg bomba bömbölt a romváros fölött:

a haza hitében rendíthetetlen.

Tizenhat évesek, fiúk és lányok,

katonák, asszonyok, németek, magyarok,

hogy megállítsátok a szennyes hordát,

megfordítsátok Európa sorsát,

mely halált ordítva ma rátok acsarog!

Szentek vagyok pesti barikádok,

kiégett házak, romba dőlt falak,

mert itt torpant meg kelet szennyes árja,

tüzes esőt, száz halált okádva,

mint annyiszor már Buda fala alatt!

Áldottak vagytok sötét, dohos pincék,

oltárrá szentelt védőitek vére.

Tömegsírok, hol üveges szemekkel,

fegyver agyára ráfagyott kezekkel

hullottak ezrek az anyaföld ölére.

Áldottak vagytok budapesti kövek,

ti védtétek a harc marok kis népét,

s ti köztetek lángolt fel hősen,

halált megvetve, büszkén, eszelősen

az ezeréves magyar dicsőség!

Hitetlen világ, hajolj meg előttük,

csoda történt itt, Isten tett csodát,

hogy megállítsa a Sátán gőgösségét,

a szép, a jó, az igaz örök végét,

s Isten nevében a magyar katonák.

Felöltöm lelkem ünneplő ruháját,

s bár mondjon mást még egy bomlott tömeg,

szentségtek hírét az égre kiáltom,

sírotokra szórom minden szál virágom,

Pest védői s ti meggyalázott kövek!

S álljon ma felette dicsőítő szobra

a szennynek, az ördög sötét hatalmának,

lent a mélyben új erők gyürkőznek,

új ereje támad a halott erőnek,

s Isten nevében új hajnalfény támad!

Felvirrad még a reggel romra, sírra,

egy világ hull térdre előttetek,

budapesti kiégett házsorok,

s kiket ma sírva hősnek álmodok,

Pest védői, ti magyar gyerekek!

Nézd, a zászló újra leng az ormon!

Halott százezrek arca felragyog!

Megzendül az Isten orgonája,

hogy világgá szórja örök, szent csodára:

ti voltatok a leghűbb magyarok!

A lelket megrázó szavalat után Süni rövid emlékező beszéde következett:

„A magyar hadtörténet nem csak az 1945. február 11-i kitörést jegyezte fel, hanem az 1543-as fejérvári kitörést, amelyet Varkocs György kapitány vezetett az ostromló törökök ellen, s amelyben mindnyájan életüket vesztették; valamint Zrínyi Miklós 1566-os híres szigetvári kirohanását, amikor is a legszebb ruháikba felöltözött védők a halál biztos tudatában törtek ki szintén az ostromló törökökre, s szintén az utolsó emberig életüket vesztették. S most, itt vagyunk a harmadik nagy kitörés évfordulóján, mikor a Budapestet védő 44 ezres magyar-német sereg tört rá a többszörös szovjet túlerőre, s mindössze csak körülbelül 700-an érték el a magyar-német vonalakat. Emlékezzünk hát egy perces néma csenddel a Hősökre!”

E rövid történelmi ismertetőt követően felcsendült az „Ich hatt' einen Kameraden” dallama, mely alatt a jelenlevő szervezetek – Blood & Honour Bulgaria, Blood & Honour Hungária, Lelkiismeret ’88 Csoport, Örökzöld Október Egyesület – képviselői elhelyezték a kegyelet és az emlékezés koszorúit a Magdolna-torony falán lévő emléktábla elé. Történelmi, kegyeleti és kulturális városi túránk a Német és a Magyar Himnusszal ért véget.

„CSÓKOLOM! HÁT EZ MEG MI VOLT?!”

Természetesen a jelenlevő rendőri szervek nem hagyták szó nélkül a városi túránk utolsó állomásán tartott kis műsorunkat. Becsületükre legyen mondva, hogy nem zavarták meg a műsor folyamatát, és voltak, akik a Himnuszok alatt „Vigyázz”-ba vágták magukat. Ezután viszont csoportosan tódultak oda hozzánk. Egy egyenruhás rendőrtiszt Sünit vette faggatóra, míg egy civil ruhás helyszínbiztosító Ágotát kérdezte fel: „Csókolom! Hát ez meg mi volt?!”

Pár perces egyeztetés következett, előkerült a bejegyzési határozat, amelyben szerepel az Örökzöldek kulturális tevékenysége és a városi túrák szervezése is. Süni közölte, hogy ez a rendezvény nem azonos a rendőrség által betiltottal, hanem egy több helyszínt érintő kulturális városi túra utolsó állomása volt. Közben Ágota is hozzászólt – nem kis derültséget kiváltva –, hogy „az Orbán palotájánál” is hasonló megemlékezést tartottunk a rendőrök orra előtt.

Hab a tortán, hogy a rendőrség képviselőivel történő egyeztetés közben megjelent Czene Gábor is a „Népszava” című baloldali laptól, aki ugyan ezeket a kérdéseket tette fel Süninek. Természetesen ugyan ezeket a válaszokat kapta. Kíváncsian várjuk a villáminterjú korrekt, szöveghű megjelenését!

A rendőrök közölték Sünivel, hogy megvizsgálják a körülményeket, és majd eldöntik, hogy indítanak-e szabálysértési eljárást a gyülekezési joggal való visszaélés miatt.

GYŐZTÜNK!

Pár perc múlva visszatért az egyenruhás rendőrtiszt és közölte, hogy az illetékes rendőri vezetővel történt telefonos egyeztetésen megállapításra került, hogy nem történt semmilyen törvénysértés. Tehát minden további nélkül meg lehet emlékezni Várban Budapest Védőiről és a Kitörés Hőseiről!

Mint a beszámoló szövegéből is kivehető, a városi túra alatt semmiféle atrocitás, szóváltás nem történt. A túra hangulata végig a Hősök emlékéhez méltó, kulturált és kegyelet teljes volt.

Köszönjük a szervezők áldozatos munkáját, és minden résztvevőnek, hogy jelenlétükkel és kitartásukkal emelték a rendezvény színvonalát.

Márciusban találkozunk!

A beszámolót köszönjük Süninek.

 Erdélyből indult kezdeményezés a székely kisebbség autonómia törekvésére. Egymillió aláírást kell összegyűjteniük, eddig még 70.000 sem jött össze. Az aláírók között  alig 14.000 erdélyi magyar van (közel 800.000-ből). Persze ezen nem lehet csodálkozni, a szervezők szinte mindenhol kampányoltak ahol magyarok vagy kisebbségi népcsoportok élnek, Magyarországon, Baszkföldön, Írországban, Katalóniában, csak épp Erdélyben nem. Nem mentek az erdélyi templomokba, iskolákba, kocsmákba, gyárakba megszólítani azokat akik érdekében kell összegyűjteni az aláírást. Rosszindulatúan odamondogathatnánk, hogy na kik a táposok?
 A dolog mögött talán más lehet, ha márciusig nem jön össze a kellő aláírás akkor valószínűleg hosszabb ideig nem lehet újra aláírást gyűjteni ebben a témában, a Székely Nemzeti Tanácsban nagy számban vannak RMDSZ tagok, nos róluk legalább tudjuk, hogy a székelyek legnagyobb ellenségei, az elmúlt 30 évben semmi hasznosat nem tettek a kinti magyarokért, a legutóbbi választásokon már inkább román képviselőkre szavaztak, mint rájuk, mert nem bízott már bennük szinte egyetlen magyar ajkú sem.
1990 augusztus 30.-án tüntettünk először a román nagykövetség előtt Erdély autonómiájáért, most egész Székelyföld sorsa függ az aláírásoktól én reménykedek, hogy végül azért csak összejön.
Itt lehet aláírni: https://eci.ec.europa.eu/010/public/#/initiative



A Légió Hungária barátságot kötött az ukrán Kárpátszkij Szics nevű szervezettel, de ott nem ez a legerősebb szélsőjobbos csoport, hanem a főként katonákból, fegyveresekből álló Misanthropic Division. A M.D.-t  egykori C18 tagok alapították, akik túl gyengének, erőtlennek találták korábbi szervezetüket és új, ütősebb terror csoportot hoztak létre. Ukrajnában a különálló csoportok a főként önkéntesekből álló AZOV Battalionban verődtek össze. Az AZOV és a M.D. magyarellenes kilengéseiről csak pletykákat hallani, főleg orosz forrásból ami valljuk be kétes, de egyszer vége lesz a harcoknak és akkor új ellenséget kell majd keresniük.
 A kárpátaljai magyarság helyzete siralmas és ezen állami szinten sem tudnak javítani, bármennyire igyekszenek politikusaink, az ukrán kormány hajthatatlan és ilyen helyzetekben a jobboldali, nacionalista erők a kormányukat támogatják, ami időnként erőszakos cselekedetekbe csap át. 2 éve már tapasztalhattunk ilyet Ungváron ahol gyújtogatás és robbantás is történt amiben két lengyel is részt vett (lengyel - magyar két jó barát).

Bár a lemezvásárlási kedv világszerte csökken a zenekarok ennek ellenére nem adják fel és sorra jelennek meg az újabb albumok. A nemrég hazánkban járt Kategorie C március végén jelenteti meg várhatóan új albumát. Velük nem lehet mellélőni, biztosan hozzák a megszokott minőséget.

Egyik nagy kedvencem Benny és csapata is hamarosan új albummal jelentkeznek, ők még időpontot nem közöltek, de a borítót már közkincsé tették. Nekem biztosan a polcomra kerül amint elérhető lesz.


Az új angol előadó Artisian ontja a lemezeket, most egy 14 darabra limitált akusztikus koncert EP-vel jelentkezett, de nem kizárt, hogy zenekarban is hallhatjuk őt, hisz egy január végi londoni koncerten a Warlordban játszott.


Az Opos records 153. kiadványa egy split album lett, három skinhead zenekarral: MPU - Eskalation - Konfrontation.
A HC és keményebb RAC kiadványairól ismert kiadó egyre több klasszikus skinhead albumot dob piacra, míg nálunk talán 2-3 zenekar sorolható az old school kategóriába addig a németeknél egyre erősebb a "Vissza a gyökerekhez" hullám, én remélem begyűrűzik hozzánk is.


Amerikából sajnos csak újrakiadásokról érkezett hozzám hír, többek közt a BED lemezeit adták ki újragondolva, illetve a pólók terén van némi újdonság, ezért már az is nagyszerű hír, hogy a Bound For Glory egy 2000 darabra limitált övcsattal rukkolt elő, remélem hamarosan új lemezzel is jelentkeznek.


Az Undergruond revolution blogon nemrég megjelent Muckrakers interjú bár rendkívűl érdekes volt, különösen az a rész amikor említették, hogy próbákon RAC zenéket is játszanak, azért nem hozott annyira lázba, hogy megvegyem a lemezüket. Úgy tűnik mások másként állnak hozzá, mert a lemez több nyugati kiadónál is kapható, sőt még a Loyalty Recordsnál is van belőle, szóval valószínűleg nagyon jól sikerült.



A pletykák szerint a Sons Of Odin lemez után a hazai NSBP kiadó egy válogatáslemezzel valamint a Hundrivers lemezével jelentkezik, már csak a mobil barát webshopjuk beindulására várnak ami sajnos rajtuk kívül álló ok miatt csúszik. Griffin rajongóknak örömhír lehet, hogy a SOO zenekarnak is lesz pólója a kiadó saját márkás termékeként.

A 40 éves Brutal Attack Európa több pontján is fellép idén, Csehország mellett többek közt Németországban egy nyári fesztiválon más jelentős zenekarokkal.


Angliában két nagy kedvencem is színpadra áll, sajnos én nem lehetek ott, de aki a közelben jár mindenképp menjen el.



Aki eddig nem vett jegyet a The Pride bulijára már nem is fog, minden jegy elkelt, én szóltam időben.



Az évvége egyik legjobb német bulijának nem készült plakátja, egy videóval hívogatnak.

The Pride koncert lesz a Brugge-i Barock Pubban, aki szeretne ott lenni az még idejében rendeljen jegyet, mert a kocsma 140 férőhelyes.

Még egy koncert amire érdemes elővételben beszerezni a jegyeket. A Skinhead back To The Roots 2. fesztiválra már január közepétől kaphatóak jegyek a fő zenekar már 41 éve zenél töretlenül és mindig teltházas koncerteket ad, tehát a helyszínen már nem biztos, hogy lesz jegy.


Két angol Oi! legenda is fellép Franciaországban áprilisban, aki a közelben jár mindenképp menjen el, hisz arrafelé ma már elég ritkák az Oi! bulik. A Close Shave egy hazai (Humberside megyei) koncertet mondott le a gall buli kedvéért.

A napokban felkerült egy No Alibi interjú az Underground Revolution blogra amiben a régi szép időkre és balhékra is visszaemlékszik Chris és Jon a zenekarból az új lemez megjelenése előtt. 
Magyarul:
https://undergroundrevolution09.blogspot.com/2020/01/no-alibi-interju.html?fbclid=IwAR2nQQVCS35XbqHTXBpmRbNACVxxdJ-32WOJS2qgP9C68_IYSdl79hjf0PU

és angolul is olvasható, ha valaki külföldi ismerőseivel is szeretné megosztani:
https://undergroundrevolution09.blogspot.com/2020/01/no-alibi-english-interview.html?fbclid=IwAR0q-U5i_zk_njzEJD56b9zPXP_CAqVbgK9bEVXYbJLS83XIqZHKDs8wDNo

Mikor a Sons of Odin összeállt azt hittem ez is csak amolyan buli zenekar lesz, nem gondoltam, hogy saját anyagot hoznak össze, így amikor híre ment már kiváncsian vártam mi sül ki belőle. Amikor az ízelítő felkerült a világhálóra már tudtam, hogy a lemez bekerül a lejátszómba.
A Nordic Sun Recordsnak hála ez a pillanat hamarabb jött el, mint vártam. 

A CD-t kézbevéve a borítón egy manapság divatos viking motívumot láthatunk, a hátlapon a 11 dal van felsorolva. A lemezt kibontva egy szövegkönyvet találunk, a közepén a tagok képeivel, mindez viking motívumokkal díszítve, jól olvasható szövegekkel, igényes kivitelben.
01.  Az első dal egy kiváló középtempós  RAC nóta amit Griffin érces hangja tesz különlegessé, jó felvezetés.
02. A második szám a beharangozóból ismert címadó dal, a tempó felgyorsult és a népzenei dallam igazán különlegessé teszi. 
03. A harmadik dal egy vidámabb, bulizósabb hangvételű nóta a lányokról akik bakancsban járnak, az elkövetkező házibulik egyik slágere lesz a szerzemény.
04. A következő szám Griffin haláláról szól, ha végleg elmegy ne sirassa senki, follyon a sör és a whiskey, kiváló skót duda aláfestéssel.
05. A 22 című szerzemény Griffin motoros bandájáról, a Vandalenről szól az eddig megszokott stílusban.
06. Für Fritze-t Griffin egy motoros barátjának emlékére írta, a CD lendülete ezzel a dallal kicsit megtörik, de Griffin harmónika játéka megér ennyit.
07. A fehér srácokról szóló dal akár egy country nótának is elmenne, de a kemény refrén ütősebbé teszi az amúgy sem rossz dalt.
08. A következő dal ismét a vikingekről szól, az első számhoz hasonló középtempós szerzemény.
09. Ismét egy pörgős nóta a terroristákról, nálunk szerencsére még ismeretlen az érzés a valódi terrorfenyegetettség, reméljük sosem érezzük át azt amiről a dal szól.
10. Egy lírikus hangvételű dal a Valhalláról a Hall of Shields, kellemes zenei aláfestéssel.
11. Az utolsó dal egy pörgös szerzemény, kiváló kórussal és dallamos gitárjátékkal szépen megfestve kik is Odin gyermekei.



Nekem első hallgatás után kedvencem lett az album. Aki csak az utolsó pár év hazai fellépéseiről ismeri Griffint az talál az albumon balladisztikus hangvételű dalokat, aki régebbről az Aryan vagy Stonehammer korszakból az szintén kedvelni fogja, hisz sokak szerint közvetlen folytatása a korábbi zenei tevékenységeinek ez a CD. A szájharmónika, a skót duda kellően feldobja az albumot és a hazai ns szerzeményekben ritkán hallható kórusok teszik igazán különlegessé. A 88-as coport korai felvételei óta szinte ismeretlen lett hazai skinhead körökben a kórus, ezért számomra minden ilyen felvétel különlegességet jelent. Remélem Retekék és Griffin kapcsolata nem lesz tiszavirág életű és még sok hasonló albumot hallhatunk tőlük és talán Griffin egyszer magyarul is énekel majd valamit.

A kiadó webshopjának beindulásáig koncerteken tudjátok beszerezni a lemezt vagy a Loyalty recordsnál.

A héten elbúcsúztunk Yubitól. A vonaton hazafelé az alvással küszködve megpróbáltam felidézni az elhunyt barátokat, bajtársakat, ismerősöket. Andort a Fehér Virágokból, az M.A. Skins első énekesét, Söcit, a srácot aki a rendőrségi fogdán lett öngyilkos azzal a bakancsfűzővel ami nála sem volt, Endrét és Bettit, Ménes Jancsit, Oszit és még sorolhatnám. Egyszer csak egy furcsa arc bukkant fel a sok ismerős között, egy punk srác akit még a Fater klubból ismertem, Nünü volt az. Nem tudom miként ismerkedtünk meg, külsőre nem volt sosem egy szimpatikus figura, ízig vérig punk volt, leginkább a '77-es vonalat követte eleinte, ha jól emlékszem, ing, nyakkendő, bakancs és valami idétlen frizura, mintha egy részeg nagymama nyírta volna meg a kisunokáját. A nyeszlett srác nem tünt ellenfélnek, szégyen lett volna megütni, talán ezen bátorodott fel és kezdtünk beszélgetni, majd lettünk barátok.   Szabadulásom után '89-'90-ben többször összefutottunk, sokszor jártam nála Dunaharasztin, akkoriban a szomszéd településen Taksonyban dolgoztam. A környéken akkor még nem volt skinhead élet, az egyetlen skinhead srác akit ismertem Ceglédről költözött Dunavarsányba, de mikor tovább tanult Győrben a HIT gyüli beszippantotta. Akkoriban már érezhető volt a punk balra tolódása ezért teljesen meglepődtem amikor Nünü bejentette, hogy megalapították Durbintscsal az Antal Ignác Ellenes csoportot, először néztem értetlenül, majd elmagyarázták, hogy az Antal becézve Anti, az Ignác becézve Náci, így már összeállt a kép.
 


                                        Nünü rajza, a Power of Oi! 7. számában jelent meg.

Németországban Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter betiltotta a német Combat 18 szervezetet. A hét közepén hat német tartományban tartottak razziát a szervezet vélt vagy valós tagjainál. Thüringában egy személyt letartóztattak.



Németországban a C18 terror cselekménye miatt tiltották be az ottani Blood and Honourt, miután a Müncheni vasútállomáson bombát robbantottak,

2010.01.15.-én vetett véget életének Dieter Samoy a Kill Baby Kill énekese, miután ártatlanul elitélték egy afrikai megöléséért. Dieter a támadásnál jelen volt, de nem vett részt benne sőt megpróbálta megakadályozni, az áldozat egy évvel az eset után hunyt el tüdőembóliában, az orvosok szerint ez nem a verés következménye volt, mind a tanúk, mind az orvosok állítását figyelmen kívűl hagyták az ítélet meghozatalakor.

Nyugodj Békében.

Két éve ezen a napon ( 2018.01.14.) hunyt a legendás cseh Oi! banda a Branik énekese Jindra Kettner.
Nyugodj Békében.

                                                               1972.04.17. - 2020.01.09.

Ismét elvesztettünk egy jóbarátot és egy kiváló bajtárst. Nyugodj békében Yubi.

Étkezőben ebédelünk, előttem saját készítésű ázsiai kaja, rizs tofuval. Idősebb kolléganő nézi, majd megszólal: Olyan sok tejterméket eszel, azt hittem vegetáriánus vagy.

Frissen üzembehelyezett régebbi gép elromlott, a főnök izzad, az automatikus műveletet kézzel kell vezényelni több ütemben. Egy idő után megszólal:
- Ez nem fehér embernek való.
- Akkor miért engem raktál ide?

Elhunyt Ronald Haser aki többek közt az Odin Erbe, Volkszorn és Nordwind zenekarokban zenélt. 

1969.06.17. - 2020.01.10. Nyugodj békében.

Kedves Bajtársak!

Idén is megrendezésre kerül a "Budai Kitörés emléktúra"! A lényegesen nagyobb "Kitörés 60" teljesítménytúrázók rendezvényét tiszteletben tartva, vezetőségükkel egyeztetve, mi egy héttel előbb tartjuk emléktúránkat, hogy a két rendezvény ne keresztezze egymást. Így mindkét túrára el lehet menni.

Időpont: 2020.február 1. (szombat), 16:00
Találkozó: A 11-es busz Nagybányai úti végállomásánál http://www.bkv.hu/busz/11.html 
Az emléktúra két részből áll. Egy rövidebb, kényelmes emlékmenetből, amely 6 km, és a hűvösvölgyi gyermekvasút végállomásának közelében álló katonasírig tart. 

Onnan kezdődne a nagy emléktúra a Mány határában álló Kitörés emlékműhöz.
Erre azokat a bajtársakat várjuk, akiknek nem okoz gondot egy éjszakai 50 km-es éjszakai menetelés. A túrán megsérülteket, vagy akik azt bármilyen okból nem tudják folytatni, az egyik bajtársunk fogja mikrobusszal a fõvárosba visszaszállítani.

Tervezett érkezés:
1. Hűvösvölgy 21 óra
2. Mány, Kitörés emlékmű 8 óra

A Hűvösvölgyig tartó emléktúra során 3 kis bunkert és 4 helyszínt is érintünk, ahol magyar katonasírok találhatók. 

A rendezőség itt biztosítja:

- emléklapok átadását

- a 75-ik évfordulóra különleges pecséttel bélyegzési lehetőséget

- adományokért pár kitöréssel foglalkozó tanulmánykötetet.

Onnan a nagyobb túrára indulók még további négy síremléket, a "Kitörés emlékkeresztet", három emlék- és ismertetőtáblát, egy emlékkövet és egy háborús emlékművet fognak érinteni.
A szervezõk gondoskodnak Perbálon a Kis Kaiser italkimérőben (ismét lesz kitörés mini múzeum kiállítás) és a Mány melletti Kitörés emlékműnél meleg teaosztásról, névre szóló emléklapok személyes átadásáról. Továbbá egy Robur busszal a visszautazást a kitörés egyik kulcspontjához, a Széll Kálmán térre.

Az emléktúra a kitörésben résztvett harcosoknak, a katonai teljesítménye előtt tiszteleg. Ezért a kitörés lehetséges útvonalain haladva, visszaemlékezéseket és harci cselekményeket idézünk fel, imát mondunk az elesett hősök lelki üdvéért, koszorúzunk, mécseseket gyújtunk.

Az emléktúra alatt alkohol fogyasztása tilos, minden megjelenttől elvárja a rendezőség az emléktúra szellemiségéhez hű fegyelmet. A résztvevõk öltözzenek az idõjáráshoz megfelelően (rétegesen, jól bejáratott, vízálló bakancsban), zseblámpát, fejlámpát hozzanak magukkal. Koszorúk és emlékmécsesek elhelyezéséért előre köszönetet mondunk. Ajánlott kupakkal védett mécsest hozni, mert a hagyományos kis teamécsest fél perc alatt elfújja a szellő. A részvétel ingyenes, csak elszántság kell.

Remélem minél többen megtisztelitek részvételetekkel az emléktúrát.

1897. január 6-án, délelőtt 10 órakor született Szálasi Ferenc, Magyarország Nemzetvezetője.
A Magyarelvű Mozgalom hívására mintegy tucatnyi elszánt magyar – köztük a Blood & Honour Hungária és a Magyarelvű Mozgalom aktivistái – vettek részt a Szálasi Ferenc születésének 123. évfordulóján tartott megemlékezésen, dacolva a hideggel.
Miután elhelyeztük a kegyelet virágait és mécseseit, Papp Tibor Károly, a Magyarelvű Mozgalom vezetője tartott megemlékező beszédet.
Kedves Bajtársak, Testvérek!
Mivel Szálasi Ferenc születésének 123. évfordulójára emlékezünk, ezért ma nem is annyira az Eszméről és a politikai pályafutásáról fogok beszélni, hanem inkább a származásáról, a gyermekkoráról, a jó és rossz tulajdonságairól és a magánéletéről. Megpróbálom bemutatni nektek, közelebb hozni hozzátok Szálasi Ferencet, az embert.
A Szálasy család az erdélyi Erzsébetvárosból, régi nevén Ebesfalváról származik. Elterjedt tévképzet, hogy a család örmény eredetű. Ezt a mesét a volt miniszterelnök, Bethlen István és az általa lefizetett kisgazdapárti képviselő és ügyvéd, Sulyok Dezső találta ki és terjesztette el.
Maga Szálasi Ferenc erről így nyilatkozott 1945-ben az Andrássy út 60-ban:
„– Még 1939-ben a budapesti törvényszék Lengyel-tanácsa előtt folyt egy per, amelynek során szüleim becsatolták a rendelkezésükre álló okmányokat. A bíróság megállapította, hogy a Szálasy név törzsökös magyar név. Ellenben igaz az, hogy egy oldalági rokon örmény vért hozott a családba. Ezt a bírósági döntést én a magam részéről teljesen elfogadom. A bíróság előtt szerepelt egy örmény szakértő, aki a következő magyarázatot adta a Szálosján-változatról: amikor az örmény beszüremlés megtörtént a családban, a Szálasy nevet lefordították örményre, mégpedig úgy, hogy a „ffy”-t „jan”-nak fordították és hozzáragasztották a név alapszavához. Így jött létre az örmény fordításban a Szálosján.
– Ki volt ez az örmény származású oldalági rokon?
– Úgy tudom, Csiky Katalinnak hívták. A XVII. században élt, de fogalmam sincs, hogyan vezethetném hozzá a családfámat.”
Szálasi Ferenc dédapja, Franciscus Szállasy volt az első, akiről e néven tudunk. Fia, Szállasy Antal 1829. január 18-án született. Végigküzdötte az 1848-49-es szabadságharcot és Világosnál esett orosz hadifogságba. Ezután közkatonaként 8 évre kényszersorozták egy osztrák ezredbe, amiből végül 12 év lett, így 1861-ben szerelt le. Ezután Bécsben telepedett le és egy osztrák magánvasútnál talált állást magának. 1863-ban vette feleségül a bécsi Julianna Helmreichot. Ebből a frigyből két gyermek született. Júlia, majd 1866. február 18-án Ferenc. A szülők korán meghaltak, így Ferenc katonai árvaiskolába került. Egy rendelkezés nyomán, miszerint, akinek apja 1849 után került Ausztriába, vissza kell térnie Magyarországra, Pozsonyban folytatta katonaiskolai tanulmányait. Iskolái elvégzése után a császári és királyi 12. hadtesthez került Nagyszebenbe, ahol századosi rendfokozatig vitte, majd Kassára vezényelték a 34. gyalogezredhez.
A Nemzetvezető édesanyja Szakmáry Erzsébet 1874-ben született Kassán, egy 9 gyermekes családban, Szakmáry János asztalosmester és Krusnyák Anna gyermekeként.
A Nemzetvezető szülei 1893-ban házasodtak össze. Első gyermeküket, Vilmát négy fiú követte: Ferenc, aki 1897. január 6-án, délelőtt 10 órakor született, majd Béla, Károly és Rudolf, akit magyarosan Rezsőnek is neveztek. A család minden szempontból hagyományosnak számított. Az édesapa testesítette meg a szigort, a rendet és a fegyelmet, az édesanya pedig a szeretetteljes törődést.
Igen szerény körülmények között éltek. Kassán a Raktár utca 7. szám alatt laktak. Ferencet a kassai császári és királyi tábori lelkészi hivatalban keresztelték meg, mert édesapja szegény ember volt és ott ingyen keresztelték meg a gyermeket.
1906. október 29-én, mint iskolás részt vett II. Rákóczi Ferenc újratemetésén. Gyerekként egy Távol-Keletről érkezett misszionárius és a szomszédos cipész – akit Suszter bácsinak nevezett – keltette fel az érdeklődését. Saját bevallása szerint órákig tudta nézni, ahogy az öreg mester dolgozik. Nagyon szerette a matematikát, a precizitást és a szimmetriát. Kedvenc játéka a Märklin-féle építőjáték volt, amiből hidakat, alagutakat és épületeket lehetett összerakni. Ezzel még fiatal felnőttként is szívesen játszott, amikor a világháború idején haza tudott menni Kassára. Annyira szerette ezt a játékot, hogy az első világháborúban a frontról még fejlesztési ötleteit is megküldte a gyárnak, amiért végül díjat is kapott. Ugyancsak szeretett sakkozni, sakkfeladványokat és keresztrejtvényeket fejteni. Nagyon szerette a meséket, később pedig sokat olvasott. Kedvenc írója a flamand-belga Maeterlinck, a szimbolista dráma mestere volt, de Madách Ember tragédiáját tartotta a legtöbbre. Olvasta Tolsztoj műveit és Dosztojevszkijtől a Bűn és bűnhődést. Anatole France-t kedvelte, Zolát, viszont nem. Természetesen olvasta a Mein Kampfot, azonban csalódott volt, mert csak egy elkeseredett politikus kifakadásait látta benne. Alfred Rosenberg Mythosát borzalmasnak tartotta. Kritikailag feldolgozta és lesújtó véleményt alkotott róla. Olvasta Marxot, Lenint és Sztálint is. A történelmi materializmust bölcseleti tévedésnek tartotta. Véleménye szerint valamennyi bölcseleti rendszert törölni kellene, és az ember kilyukadna a Hungarizmus bölcseleti alapjához, a történelmi erkölcselvűséghez. Lutz Gizella visszaemlékezése szerint Szálasinak közel 3000 darabból álló könyvtára volt. Főleg tudományos és történeti művek. Ezeket részben a Koppány utcában, részben a Visegrádi közben, édesanyjánál tartotta. Fiala Ferenc visszaemlékezése szerint, amikor Szálasi 1941 elején az ő lakásán járt, a könyvespolcon meglátta Ady Endre és Szabó Dezső munkáit. Azt a megjegyzést tette, hogy „ezeknek el kell tűnni a magyar irodalomból”. József Attiláról azt mondta, nyilván a költő öngyilkosságára célozva: „Én már akkor láttam, hogy ilyen vonatkozásban ferde a felfogása.” A versek egyébként nem igazán kötötték le. Úgy fogalmazott, hogy a szép nála a renddel kezdődik. Saját bevallása szerint Adyt nem is értette, ahogy a zenében Wagnert sem. A magyar zeneszerzők közül Bartókot érezte ízléséhez közelállónak, bár túl mesterségesnek tartotta. Elalvás előtt szívesen olvasott ponyvairodalmat: a Nick Carter-féle detektívregényeket és a vadnyugati cowboy-történeteket. Utolsó fogságában, az Andrássy út 60-ban, majd a Markó utcai fegyházban is szép számmal olvasta ezeket a ponyva-regényeket, Archibald Joseph Cronin, William Humbold, John Train és társaik műveit. Elmondása szerint jókat derült ezeken a baromságokon, ahogy a mozik filmtrükkjein is.
A szellemi elfoglaltságok mellett szívesen atletizált és focizott. A fociban a kemény, erőteljes játékot szerette és jó góllövő volt. Érdeklődött még a klasszikus római birkózás iránt is, az ökölvívást viszont nem szerette.
Durcás, dacos gyereknek tartotta magát. Az iskolába nehezen illeszkedett be. A társai sokszor kínainak csúfolták sárgás arcbőre miatt, ezért verekedett is. Ennek ellenére roppantul becsülte diáktársai tudását, akaratát, és hitét. Tisztelte, ha valaki jó volt, ha jó akart lenni, olyankor melléállt, és segítette. Szellemi lázadás élt benne, tanárai csak „ungarischer Revolutionär”-ként, „magyar forradalmárként” emlegették. Édesapja csak egy alkalommal fenyítette meg, amikor egyszer egy kővel fejbe dobta az egyik öccsét, Rezsőt.
Bizonyára tudjátok, hogy Szálasi Ferenc mélyen hívő katolikus volt. Ahogy Ő maga megfogalmazta: „Az istenhit erejét és meggyőződését az anyatejjel szívtam magamba. Anyám keresztül-kasul itatott engem a hittel.” Azonban az I. világháború alatt – sok más katonatársához hasonlóan – a spiritizmussal is foglalkozni kezdett. A lövészárokban az úgynevezett berliniek köréhez tartozott, amely kapcsolatban állt egy Berlinben székelő és tudományos alapon működő spiritiszta társasággal. A berliniek köre ötfős csoportokban minden este 9-kor összeült és szeánszokat tartott, amelyeken Szálasi csodálatos dolgoknak volt a tanúja. Látott magától elmozduló poharakat, megszólaló gitárt, és lebegő tárgyakat, többek között egy a földtől arasznyira elemelkedő asztalt. Természetesen szellemeket is idéztek. A miszticizmus iránt vonzódó Szálasinak nem okozott nehézséget hinni a szellemek létezésében és a spirituális erőben, mivel ez egyenesen következik a lélek halhatatlanságából, amelyben keresztényként eleve hitt. Még kedvenc szellemei is voltak, akik rendszeresen megjelentek, ha Ő is részt vett egy szeánszon: a Gólem, valamint egy kedves, vidám bécsi suszterfiú, aki „Gimple ohne Frász” néven jelentkezett, és többek között arról mesélt neki, hogy mennyit éhezett élete során, és hogy végül fagyhalált szenvedett. A háború után maga is vezetett egy nyolc-kilenc fős spiritiszta csoportot a fővárosban. 1919 novemberében egy ilyen alkalommal az asztal közepére kitett tű a köré írt betűkből a „Julia Szálasi” nevet betűzte ki. Szálasi később értesült róla, hogy pont ekkor halt meg nagynénje, akit így hívtak. Ezután úgy döntött: felhagy a spirituális erők megidézésével, mert nem akart babonás útra tévelyedni. Később, amikor a Ludovikára készült, alaposan tanulmányozta az Ó- és Újszövetséget. Ennek annál is inkább szükségét érezte, mert a világháborúban megrendült a hite. Ekkor fedezte fel az Ószövetségben leírt kegyetlenségeket, valamint Jézus kínhalálát, amelyért a zsidóság volt a felelős. Lelki krízise, Isten-keresése egy emlékezetes álomban is megnyilvánult ekkoriban. Álmában egy napsütötte, gyönyörű, csillagos virágokkal telehintett mezőn sétált meztelenül, egy fehér palástszerűségbe burkolózó fénynyaláb társaságában, amelyet Jézussal azonosított. Beszélgetésbe elegyedett vele, és megkérdezte tőle, vajon van-e Isten, mi a lényege és hol van. Jézus azt kérte tőle, hogy nézzen vissza. Visszanézett, és a saját lábnyomaikat látta: a sajátja piros volt, Jézusé hófehér. Ezután az álombéli Jézus azt válaszolta neki: Isten van, mert mi vagyunk és lenne akkor is, ha mi nem lennénk. Ez az álom olyan mély hitélményt jelentett Neki, amely megrendíthetetlen Isten-hittel ajándékozta meg, és élete végéig elkísérte.
Mint minden embernek, Szálasi Ferencnek is voltak gyengeségei. Rendkívül makacs volt, nem tűrte a kritikát. Ha saját maga rájött a tévedésére, mindenféle átmenet nélkül változtatott az álláspontján. Erős dohányos volt, napi két csomag cigarettát is elszívott.
Voltak félelmei is. Például amikor Szegeden becsukódott mögötte a cella ajtaja, határozottan félt. Belső félelme volt, szorongó félelem, mint mindig az életben, ha valami új helyzet elé került. Átesett a cellalázon is. Ahogy Ő fogalmazta: „Két évig négy fal közé zárva élni! Mindig egyedül! Rettenetes volt! Mindig arra gondoltam: én most meg fogok halni, innen nem fogok élve kikerülni, kivert a verejték.” Akkor is félt, amikor 1933-ban elhatározta, hogy politizálni fog. Feltette magának a kérdést, hogy fogja-e bírni a nehézségeket, fog-e tudni, élni és halni az Eszméért. Nagyon komoly önvizsgálatot tartott, s közben tele volt szorongó érzésekkel, kiverte a verejték. Úgy döntött, hogy erre az útra lép, s meg tud halni, ha kell! Ekkor már nem volt halálfélelme, a legtökéletesebb nyugalom szállta meg, s többet nem foglalkozott ezzel a gondolattal. Később, 1945-ben így nyilatkozott: „Engem nem érdekel, hogy halálra fognak-e ítélni, vagy sem, ki fognak-e végezni, vagy sem.”
Gyermekkorában mindig nagyon félt a közeledő vihartól, mert egyszer egy villám a közelében csapott le. Aztán a Világháborúban, megszerette a vihart. Szerette szemlélni a villámlásokat, hallgatni a mennydörgést, figyelte az elemek tobzódását. Tanulmányozta a meteorológiát. Tudományos pontossággal meg tudta állapítani, a vihar kitörésének időpontját.
1927. május 15-én az óbudai folyamőr laktanyában, az otrantói ütközet emlékére rendezett mise utáni ebéden ismerte meg későbbi feleségét, Lutz Gizellát. Szálasi másnap már levizitált a családnál a ferencvárosi Koppány utca 7-ben, és ettől kezdve a ház rendszeres látogatója lett. Ahhoz, hogy összeházasodhassanak horribilis összegű, 60.000 pengő kauciót kellett volna letennie a Lutz családnak, amire képtelenek voltak. Akkoriban egy vidéki napszámos legfeljebb havi 60 pengőt, egy középosztály-béli tisztviselő havi 200 pengőt keresett. Később, amikor Szálasi politikai pályára lépett, azt mondta Gizellának, hogy csak akkor veszi feleségül, ha a Hungarizmusra nincs igény. Viszont a Hungarizmus futótűzként terjedt, így 1938-ig önmegtartóztatásban éltek, és csak 1945 május 4-én kötöttek házasságot. Gizella asszony úgy emlékezett, hogy Szálasi féltékeny, szerelmét kisajátítani, magához láncolni akaró férfi volt. Még abba is beleszólt, hogy jövendőbelije milyen ruhát csináltat magának. „Hála Istennek, jó ízlése volt!” – jegyezte meg özvegye. Szálasi nem szeretett táncolni, ezért 1927-től Lutz Gizella sem táncolhatott, mert azt nem tűrte, hogy menyasszonya más férfival táncoljon. Szálasi, a fegyelmezett katona, rögtön közölte szerelmével, hogy a munkaköréről semmit se kérdezzen. Azt is megtiltotta, hogy bármiféle hivatalos ügye iránt érdeklődjön. Ugyanezt mondta később is, amikor politizálni kezdett. Közölte vele, hogy abban a kevés időben, amikor együtt tudnak lenni, „teljesen politikamentesen” kívánja eltölteni. Amikor pedig megtudta, hogy Gizella belépett a Pártba, megparancsolta neki, hogy lépjen ki, mondván: „nem tűröm, hogy maga politizáljon!” Amikor erre menyasszonya megkérdezte, hogy a hungarista államban milyen pozíciót szán neki, Szálasi azt felelte: „A legnagyobbat, a gyermekeim anyja lesz.”
Szálasi Ferencre Hitler, mint ember nagyon jó benyomást tett. Olyan embernek látta, aki meg van győződve az igazáról, Mussolinit viszont – bár nem találkoztak személyesen – szellemileg nagyobbnak tartotta Hitlernél. Véleménye szerint Horthy elöregedett, ingadozó férfi volt, aki egy klikk érdekében akarta vezetni Magyarországot.
Katonai tanulmányait és vizsgáit kivétel nélkül kitűnő eredménnyel végezte. Az I. világháborúban előbb az olasz fronton harcolt, majd a nyugati frontra került és Verdunnél vetették be. Kétszer is megsebesült. Először hadnagyi rangja volt, 1917. május 1-én főhadnaggyá léptették elő. Főhadnagyként előbb rohamszázad, később roham-zászlóalj parancsnok lett. A harcok során 6 kitüntetést kapott: a Bronz Katonai Érdemérmet, a Károly Csapatkeresztet, a Sebesülési Érmet, a II. osztályú német Vaskeresztet, a III. osztályú Vaskorona Rendet, valamint a III. osztályú Katonai Érdemkeresztet.
Nem akarom szaporítani a szót, hogy a továbbiakban hogyan alakult a katonai karrierje, viszont két, talán kevésbé ismert mozzanatot megemlítenék.
Mint ismeretes, 1919-ben a judeo-bolsevisták bukása után az ország nagy részét megszállták az oláhok. Mivel Mezőkövesden gyilkolták az oláh katonákat, így a parancsnokságuk úgy döntött, hogy kivonul onnan és a rend fenntartását egy magyar alakulatnak adja át. Ennek az alakulatnak lett a parancsnoka Szálasi Ferenc főhadnagy, aki az ottani polgárokkal megszervezte a nemzetőrséget és a rendzavarások megszűntek.
A másik: 1920-ban mint haditapasztalt tisztet Hajmáskérre vezényelték, ahol elvégezte az alosztálytiszti tanfolyamot, majd kiképző lett. Itt találkozott először Horthyval, aki a kitüntetései felől érdeklődött.
Egyébként 1924-ben lett százados, 1925 decemberében vették át a vezérkarhoz, és 1933. május 1-én léptették elő őrnaggyá, miután évfolyamelsőként tette le a törzstiszti vizsgát.
Tiszttársai, akik személyesen ismerték, általában szerették. Sokra becsülték lexikális tudását. A tiszti összejöveteleken mindig a középpontban, volt, odafigyeltek a szavaira. Persze volt olyan is, aki nem kedvelte, beképzeltnek, nagyképűnek tartotta. A Mozgalomban szintén szerette mindenki, a tagság pedig egyenesen imádta, szinte bálványozta. Ezt mutatja az is, hogy a mozgalmi köszöntés, a „Kitartás!” után az „Éljen Szálasi!” toldalékot nem ő rendelte el, hanem hívei használták önkéntesen, ahogy a mozgalmi induló, az „Ébredj magyar!” végén is ezért énekelték ki a nevét. Amikor csapatszolgálatokon volt, átlépte a tiszteket és a legénységet elválasztó szakadékot. Menetgyakorlatokon együtt gyalogolt a bakákkal és az étkezéseken is mindig közéjük ült. Sokat beszélgetett velük, nem volt olyan honvéd, akitől ne kérdezte volna meg, hogy a civil életben miként és hogyan él, van-e családja, gyermeke. Mindig nyílt szívvel hallgatta a panaszokat. Így már tisztként ismerte a magyar nép gondját-baját, az igazságtalanságokat és fogalmazta meg magában, hogy mindezekre hogyan találhatna gyógyírt. Később, amikor a Mozgalom szervezésébe kezdett, rendszeresen látogatta a pesti külvárosi kocsmákat, sokszor hajnalig beszélgetett és vitatkozott a munkásokkal. Az egyik esetben, amire később részletesen visszaemlékezett, két alaposan leittasodott angyalföldi munkást személyesen kísért haza.
1923 óta írt államszervezéssel foglalkozó tanulmányokat. Ezek közül „A magyar állam felépítésének terve” című 46 oldalas kis könyv 1933 márciusi megjelenése volt a mérföldkő. A tanulmány hatalmas vihart kavart és Szálasit kizárták a vezérkarból. 1934 októberében kérte a nyugdíjazását, 1935. március 1-én helyezték nyugállományba. Március 4.-én alapította meg a Nemzet Akaratának Pártját és indította el a Hungarista Mozgalmat. Ekkor kezdte el a Hungarizmus kidolgozását, megírta a „Cél és követelések” című munkáját, amit 1938-ban az „Út és cél” követett.
Végezetül az ő szavait idézem, amit azután fogalmazott meg, miután az alaposan leittasodott angyalföldi munkásokat kísérte haza:
„A mélypont – jutott eszembe. Az iménti jelenet csak jelkép. De egészen mélyről, alulról kell felemelkednünk, útközben rá kell találnunk önmagunkra és egymásra, mert csak így tudjuk sarkaiból kiemelni a régi világot és megteremteni a szebb és jobb jövőt.”
Ezt véssünk mindannyian az eszünkbe és a szívünkbe, s eszerint cselekedjünk minden nap!
Kitartás!
A beszéd után közösen elénekeltük a Hungarista Mozgalom indulóját, az „Ébredj magyar!”-t, ezzel lezárva a rendezvényt.
Minden megjelent Bajtársnak köszönjük a részvételt, és köszönetet mondunk azoknak a testvéreknek is, akik nem feledkeztek meg Szálasi Ferenc születésének évfordulójáról, s ha csak egy gondolat erejéig is, megemlékeztek.


A beszámolóért és képért köszönet Süninek.

 Hetekkel korábban szereztem tudomást az eseményről. Eleinte nem hozott lázba, gondoltam egy rakás csikós ruhába bújt magát betyárnak képzelő hagyományőrző csattog a karikással egy párat és annyi. Végül a barátnőm és egy kollégám, aki korábban skinhead volt, most "betyárkodik" beszélt rá, hogy elmenjek.


A menetrend változásnak köszönhetően 20 perccel kezdés után értem oda. Már elkezdődött a felvonulás. Juhásznak, csikósnak, kondásnak, gulyásnak öltözött férfiak, népviseletbe öltözött lányok és néhány csárdáskirálynőnek (sokan még mindig azt hiszik ez is valami népviselet) öltözött asszony sétált körbe a tér körül karikással kezében, a téren volt egy tucatnyi kaftános ősmagyar is. A menetet tízegynéhány csikós hagyományőrző vezette lovon ülve.
A csikósok befordultak a térre és a füvön várakoztak amíg a gyalogos menet eleje elért a kiindulópontra. A teret körbeállók vezényszóra elkezdtek az ostoraikkal csattogtatni, ez nagyjából 5 percig tartott.


A csergetés után összeálltak egy csoportba, ekkor már lehetett látni, hogy több, mint százan vannak. A fent felsorolt állatterelőkön kívűl voltak huszár és '48-as honvéd hagyományőrzők is páran ágyúkkal felszerelve.
A csoportképek elkészülte előtt volt egy kis lövöldözés. Itt meg kell említenem, hogy a csikós hagyományőrzők pár éve lövöldöztek a közelben (Csemőben) egymásra, akkor egy nő sérült meg, szóval elég elővigyázatosan kezelték most ezt a témát.



A csoportképen mindenki szerepelni akart, ezért ez vagy félóráig eltartott, odaállt apuci, majd csere és anyuci állt oda, majd előkerültek a gyerekek és kezdődött előlről, mindezt vagy 100 nézelődő játszotta végig, külön a "betyárokkal" külön a honvédekkel.

A szervezők 109 betyárt számoltak és 15 csikóst, ha jól emlékszem, én nagyjából 15 csikóst lovon, 50-et gyalog, 10 kondást, 20 gulyást és mintegy 25 juhászt számoltam. Betyárokkal vagy más bűnözőkkel nem találkoztam. A számolásnál nehézséget okozott a ruhák össze-visszasága és a kiegészítők garmada, néhányan már szinte karácsonyfának tűntek, Nagy-Magyarországos kitűzők, bőr bicskatartó, turulmadaras tarsoly, de még széles román bőröv is volt itt-ott. Érdekes csikóbőrös kulacsot nem láttam egyet sem. Igaz nem volt hideg, no de azért egy ilyen helyen... az azért mégiscsak hagyomány, 


Egyébként árpádsávos lobogó sem volt sehol, a történelmi zászlók közül csak egy '48-as zászlót láthattunk, valami egyházi képpel.  Volt pár kürt is, ezek közül egynek a hangját hallhattuk, erre kezdődött a lövöldözés.



A rendezvény elég jó programmal folytatódott, néptánc, népdal, népzene volt benne főként, az ország több pontjáról is jöttek, művészek, hagyományőrzők. Én személyszerint egy népművészeti kirakodóvásárt hiányoltam a programból, persze, karácsony miatt az emberek kiköltekeztek, de úgy gondolom azért lett volna forgalmuk.

 Ha minden jól megy februárban végre megjelenik a lassan már egy éve beharangozott Töretlen Hittel anyag egy hármas split lemezen. Az azóta feloszlott Nation Brothers és a Hate Crew lesz állítólag a két másik banda a CD-n.

A pletykák szerint előkészületben van egy Titkolt Ellenállás tribute album.



A tavaly megjelent We Want War CD-ből 300 darabra limitált digipack kiadás is megjelent, keressétek az Opos recordsnál. A bakelitgyűjtők reménykedhetnek, hisz a Opos records mostanában minden nívósabb kiadványát megjelenteti bakeliten.

Akik tudnak németül vagy szeretik a friss információkat és megelégszenek az online fordítók teljesítményével azoknak kíváló forrás lehet a www.frontmagazin.de .



Megjelent a korábban beharangozott Whitelaw kitűző. Egyenlőre csak koncerteken elérhető.


A közelmúltban bemutatkozott Artisian új albummal jelentkezett. Egy kis ízelítő belőle: https://www.bitchute.com/video/edbpmcPc1cJV/