01.

- 30 éve itt vagy a mozgalomban, nem kell téged külön bemutatni, zenélsz, írsz, lemezkiadással foglalkozol, így vagy úgy, de ismer mindenki. Mivel telnek most a napjaid?

- Üdvözlet! Remekül összefoglaltad a mindennapjaimat. Ezeken a tevékenységeken kívül kézben tartom a Loyalty Records dolgait, próbálok naprakész maradni a mozgalom eseményeit illetően és nem utolsósorban próbálok minél több időt tölteni a gyermekeimmel és segíteni őket a tanulásban, sportban, játékban. Igyekszem olyan apuka lenni, akire majd büszkén gondolhatnak vissza, ha már nem leszek velük.

02.

- Gondolom, a nyárra tervezett NC '38 fellépésbe egy csomó energiát fektettetek. Bepótoljátok valamikor?

- Túl sok energiát nem fektettünk a velencei fellépésbe, ugyanis még az első próbák előtt jelentette be a szólógitárosunk, hogy mégsem tudja elvállalni ezt az egyszeri koncertet, féléves norvégiai munkája miatt. Annyi történt csak, hogy otthon átnézegettük a számokat, hogy felkészülten kezdjük meg a próbákat. Elég sok szám hangjaira még tisztán emlékeztem, pedig 25 éve nem játszottam ezeket a régi dalokat. Az NC '38 aktív időszakában szinte minden hétvégén próbáltunk és megmaradtak a fejemben a nóták. Jelenleg nem érzem úgy, hogy valamikor is bepótolhatnánk ezt az egyszerinek tervezett fellépést.

03.

- Írtatok új számokat, vagy csak a régiekkel készültetek?

- Csak a régi NC '38 dalokban gondolkodtunk. Felmerült, hogy ráadásként néhány ős-Valhalla számot is előadhatnánk, amiket meg az NC '38 tagjait tartalmazó első Valhalla felállás is játszott 1995-ben. Új számok írásában nem is gondolkodtunk, koncerten egyébként is olyan dalokat érdemes játszani elsősorban, amiket már ismer a közönség.

04.

- Mi a helyzet az Archívummal? Az emberek azt várták, hogy az új tagokkal megszaporodnak a fellépések.

- Sajnos az Archívum dobosa 11 év után elköszönt a csapattól. Két munkahelyen dolgozik, így nem fért bele az idejébe a gyakorlás, a próbák és a koncertek. A zenekar jelenleg új dobost keres, és bár volt is már néhány kiszemelt, végül egyikük sem vállalta a dolgot. Az Archívumban viszonylag komoly elvárások vannak, csak olyan dobos jöhet szóba, aki minden követelménynek maximálisan megfelel.

05.

- Úgy gondolom, hogy az NC '38-Valhalla-Testvériség zenei irányzat áll hozzád közelebb, nem gondoltál arra, hogy összehozz egy állandó bandát ilyen stílusban?

- Sajnos, mivel azok a zenészek, akikkel szívesen csinálnék egy ilyen zenekart, már eleve 2-3 zenekarban játszanak, így nem gondolkodtam egy újabb projektben mostanában, amit a nulláról kellene felépíteni, erre ma már sajnos nincs energiám. Ezek már nem a kilencvenes évek, mikor -kis túlzással- minden bokorban termett egy fiatal zenész, tele ötletekkel és tervekkel.

06.

- Hallhatunk valami új hanghordozón mostanában?

- Idén már szerintem nem. Talán jövőre összeáll valami, amit egyelőre még nem szeretnék elárulni, mert mostanában az ilyen tervek valamiért meg szoktak hiúsulni, így inkább nem kiabálnám el a dolgot. Gondolati szinten mindig van valamilyen ötlet, csupán csak idő és energia kérdése, hogy ezekből mi tud megvalósulni és mi tolódik.

07.

- Kevesen tudják, hogy a '90-es évek közepétől több fanzine-t is segítettél interjúkkal, fordításokkal. Nem gondoltál rá akkor, hogy saját kiadványt készíts?

- Őszintén szólva, nem volt ilyen gondolatom. Örültem, hogy ennyi kiadvány működött akkoriban és igyekeztem mindenkinek segítséget nyújtani, aki csak megkért rá. Jó érzés volt átadni az akkori tudásomat, ezzel is előmozdítva a mozgalom akkori újságainak megjelentetését. Sokkal több bajtárs aktivizálta magát abban az időben, amit hiányolok a mostani srácoktól. Ha hetente csak egy kis dolgot is teszel a mozgalomért, még az is több, mint a semmi.

08.

- Néha a kiadód weblapján is közölsz interjút. Nem lenne jobb egy blogon közzétenni, friss zenei hírekkel, lemezmegjelenésekkel? Ezzel talán a közösségi oldalakat is ki lehetne iktatni részben és reklámnak sem utolsó.

- Igen, évekig próbáltam friss híreket, interjúkat, koncertplakátokat közzétenni a weblap egyik oldalán, de a közösségi oldalak térhódítása után az ilyen blogok olvasottsága drasztikusan visszaesett sajnos. Az Onugor blog szerkesztője havonta hét CD kritikát közöl le, amit igyekszem minden hónapban reklámozni a közösségi médiában. Van még az Emelt Fővel című zenei blog, vagy az Underground Revolution, melyek sajnos nem kapják meg azt a figyelmet, amit megérdemelnének.

09.

- A Valhalla könyv mikorra várható?

- Reményeim szerint 2019 végére sikerül kiadni a könyvet. Sokat lendítene a kiadás időpontjának meghatározásánál, ha a vásárlókedv egy kicsit megnőne a már megjelent kiadványok iránt. Új kiadványok csak abban az esetben tudnak megjelenni, ha a korábbiakból elegendő mennyiség talál gazdára ahhoz, hogy az abból származó bevételt egy újabb CD vagy könyv megjelentetésébe lehessen fektetni.

10.

- Van más is, amit írsz, esetleg fordítasz?

- Igen, a Valhalla könyv megjelenése előtt egy rövidebb, de talán többeket is érdeklő eseményről szedtem össze egy csomó információt. Az 1981-ben történt Southall-i zavargásokról, illetve azok előzményeiről és utóhatásairól szeretnék megjelentetni egy kiadványt. Ez az esemény nagy hatással volt a skinhead mozgalomra és az Oi! zenekarok karrierjére is, hiszen a média egyből ráugrott a témára. Ennek hatására sokan elhatárolódtak a szélsőjobboldali eszméktől és rajongóiktól, sőt, a nagy mosakodás eredményeképpen néhány zenekar a szélsőbalon kötött ki, hogy mentse az irháját.

11.

- A kiadód népszerű itthon, sokan szeretnék nálad megjelentetni a hanganyagaikat. Mi alapján döntöd el, hogy mit adsz ki?

- Nagyon fontos a személyes ismeretség, vagy, hogy felfigyeljek egy zenekarra koncerten, vagy egy átküldött szám alapján. Elég gyorsan meg tudom ítélni, hogy egy zenekar van-e olyan szinten, hogy érdemes legyen annyi pénzt befektetni a lemezük kiadásába, hogy az mondjuk egy éven belül visszahozza a bele invesztált összeget. Volt például olyan eset, hogy rám írt egy borsodi fiatalember, hogy a nemrég megalakult NSHC zenekaruk számára tudna-e a kiadónk hangszereket, dobfelszerelést, egyéb felszereléseket biztosítani. Miután elmagyaráztam, hogy ez sajnos nem így működik, soha többet nem hallottam róluk, pedig ez körülbelül 10 éves történet!

12.

- Egy-egy anyagot hány példányban érdemes kiadni, hogy az el is fogyjon?

- Ez az adott zenekar népszerűségétől függ. Egy kezdő zenekar lemezének kiadása mindig rizikót jelent, hiszen bármikor feloszolhatnak és akkor a kiadó nyakán maradnak a hanghordozók. Az Archívum és a Jogos Önvédelem lemezei általában 800 példányban elfogynak kb. 5-10 év alatt. Emlékszem, a Scourge of God (S.O.G.) – ”Az álmok valóra válnak” című lemeze 500 példányban látott napvilágot 2004-ben. Hosszú évekig alig fogyott belőle, leakcióztuk, nagyobb megrendelésekhez ingyen adtunk belőle egy-egy példányt, csak hogy fogyjon. Aztán egyszer csak elkopott a maradék, mára pedig ott tartunk, hogy többen keresik a mára kultikusnak számító CD-t. De ez persze ritka kivétel.

13.

- A külföldi kiadóktól mennyire nehéz a sorszámozott lemezekből alacsony vagy "kultikus" sorszámút beszerezni?

- A ”kultikus” és alacsony sorszámú kiadványok beszerzése lehetetlen külföldről, az élelmesek már a megjelenés előtt lefoglalják ezeket, ha jó kapcsolatban állnak a kiadóval. A limitált kiadványoknál a haszonszerzés, üzérkedés elkerülése miatt a kiadók azt is bevezették, hogy egy megrendelő legfeljebb 2 példányt vásárolhat egy adott kiadványból.

14.

- A németeknél visszatérőben van az Oi! zene, szaporodó Oi! bulik, újjáalakuló Oi! bandák, hatalmas Oi! fesztiválok, még a HC körökből ismert OPOS (One People One Struggle) Records is teljes gőzzel beszállt az Oi! lemezek értékesítésébe. Itthon van ennek érezhető hatása?

- Nálunk jelenleg a teljes érdektelenség jellemző, nagyon kevesen szánnak pénzt hanghordozóra, de a koncertek látogatottsága is egyre siralmasabb. Szerintem évek óta nem tapasztalt mélyponton vagyunk jelenleg.

15.

- Ha Anglia, akkor a Skrewdriver, a Brutal Attack, a No Remorse, a Squadron, vagy az English Rose jut eszébe az embereknek, pedig legalább még vagy egy tucatnyi jó banda van, amelyek itthon szinte ismeretlenek. Mennyivel fogy kevesebb egy Legion of St. George, March or Die, Whitelaw vagy Blackout albumból, mint az előbbiekből?

- Szerencsére egyre népszerűbbek a kilencvenes években alakult angol R.A.C. bandák is, hiszen egyre minőségibb hanghordozókat adnak ki és a koncerteken is egyre több rajongót szereznek, és egyáltalán nem számítanak ismeretlennek. A Whitelaw, a Blackout és a Legion of St. George is több mint 20 éve zenél töretlenül, népszerűségük is folyamatosan nő.

16.

- Ha szétnézünk a világban, minden mozgalom előrébb tart nálunk, sok helyen van Skinhouse, saját klub, koncertterem, kocsma, még a bolgároknak és a szlovéneknek is van, itthon gyakorlatilag egy állandó fellépési lehetőséget nyújtó hely sincs a Viking Klub óta. Szerinted hol rontottuk el?

- Elsősorban ott, hogy 2000 környékén az akkori mozgalom nem vetette ki magából azt az akkor már közismert romboló figurát, aki számtalanszor bizonyította, hogy nagy bajok vannak vele. Sorra kezdtek alakulni a különféle szervezetek, akik e figura tevékenységei okán nem akartak a B&H tagjai lenni. Ezek után végül mégis összefogtak vele NS Front és H.E.M. néven, mely szerveződéseket ez az ember pár éven belül szintén porig rombolta, az általa már jól bejáratott módszereivel. Több sikeres koncert bevétele landolt a zsebében, a nógrádsápi „Nemzeti Ház” eladásából származó pénzzel sem számolt el senki felé, pedig arra több magánszemély és szervezet adott össze pénzt. Mára hiába zárta ki soraiból a mozgalom nagy része, az általa okozott kár mértéke felbecsülhetetlen. Elhintette a bizalmatlanság magvait, amik mára szépen kikeltek, a mozgalom felszalámizta saját magát 5-6 egymásra mutogató sejtre. Sajnos gyengék és naivak voltak a szervezetek vezetői, ezért nem tud ma senki felmutatni semmi kézzelfogható épületet, koncerttermet, vagy bármit, amire az évtizedekig ingyen fellépő zenekarok azt mondhatnák, hogy megérte támogatni ezeket a csoportokat.

17.

- A mozgalom lassan kiöregszik, fiatalok nem nagyon vannak, még egy 10-15 év és a mai zenészek leteszik a hangszert. Szerinted lesznek, akik tovább viszik az eszménket?

- Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, de sajnos jól látod a helyzetet. Még az utánunk jövő generáció egész lelkes volt, de azt látom, hogy a mostani tizenéveseket már nem érdekli szinte semmi, amiért meg kéne mozdulni. Mi szépen kiöregszünk, elnosztalgiázunk a régi szép időkön, amivel talán tudnánk inspirálni a fiatalokat, hogy így is lehet. Ők meg felnéznek egy kicsit a telefonjukból, eleresztenek egy bátorító mosolyt, majd folytatják tovább a virtuális világban való elmerülést.

18.

- Mekkora a hanghordozó gyűjteményed?

- Pontos számot nem tudok mondani. Van egy talán négy négyzetméteres fal a lakásunkban, amin CD-tartók vannak teljesen tele, azon kívül dobozokban és szekrényekben is találhatók azok a CD-k, amiket azután szereztem be, hogy tele lett a CD-tartós fal. Van néhány kazettám is, meg körülbelül 60 vinyl LP-m és kislemezem. 1994-ben vettem meg az első CD lemezem.

19.

- Gondolom könyvekből és fanzine-ekből is beszereztél mindent, ami érdekelt. Ezekből mennyi van?

- Igen, elég komoly könyv és fanzine gyűjteményem is van. Sosem számoltam meg őket, de a súlyuk biztosan több mázsára rúg. A fanzine-eket elég magasra tettem, nehogy a gyerekeim papírgyűjtéskor megtalálják őket. :) Jó néhány újságot be is szkenneltem, így könnyebben megtalálok egyes cikkeket, amikre szükségem van.

20.

- Mindezek mellett jut időd valami hobbira, sportra?

- Hetente kétszer-háromszor focizni szoktam a gyerekeimmel, valamint pár erősítő géppel igyekszem formában tartani magam. Más hobbira már se időm, se energiám nincs sajnos. Unatkozni sosem szoktam.

21.

- Mit üzensz az olvasóknak?

- Ne féljetek valami pozitív dolgot elkezdeni, ne foglalkozzatok a rossznyelvekkel! Nem szabad feladni az első negatív kritika után. A meggyőződéseteket sem szabad változtatgatni, szélkakas módjára viselkedni. Akkor is vállaljátok a véleményeteket, ha olyan társaságba kerültök, amely más, mint a tietek! Ne legyetek nyárspolgárok!

Magyarországon évente átlagosan 10.000.000 cserepesnövény kerül hozzánemértő tulajdonosokhoz, ezzel halálra ítélve szegény ártatlan növényeket. Ez így anyáknapja után rendkívűl fontos, hiszen ezen az ünnepen történik legnagyobb számban a növénygyilkosság.. Alapítsunk növénymentő otthonokat, üveg vagy fóliaház menhelyeket, szervezzünk kampányt melynek keretében komposztot és virágföldet lehet ajándékozni szegény növényeknek. Magyarországon ez rendkívűl égető probléma amire sajnos még kevesen hívták fel a figyelmet. 
Remélem a felhívásom sikeres lesz és hamarosan megalakulnak a Tetovált növénymentők, Szurkolók a növények jogaiért és a Motorosok a cserepes virágokért egyesületek.

01. Mi a célja a tüntetésnek?
 Európa háborúban áll! Nem túlzás, hogy történelmi választások előtt áll szeretett kontinensünk. Nagyon nem mindegy, hogy az EP választások milyen eredményekkel fognak zárulni. Mi pedig természetesen az európai egyesült államok ellen és nemzetállamok mellett állunk. Nem akarjuk hogy a nemzetállamok megszűnjenek, és azt sem hogy a nyakunkra hozzon egy külső politikai erő, egy soha be nem illeszkedő ázsiai-afrikai tömeget. Nem akarjuk, hogy a kommunizmus után Moszkva helyett most Brüsszel diktáljon nekünk.

02. Hány embert vártok a megmozdulásra?
  Jó pár száz embert várunk oda. Lengyelek, flamandok, hollandok, vallonok és osztrákok is lesznek ott velünk

03. Mit vártok ettől a demonstrációtól?
  Az egyes pontban megjelölt célok felé való elmozdulását Európának. A V4-ek illetve Európa más országaiban a civil és hazafias erők is fejezzék ki a véleményüket a migráció kapcsán, hiszen ha nem teszünk semmit, akkor amikor még lehet, akkor később ne is lázadozzunk a számunkra nem kedvező jövő esetén.

04. Lesznek-e szervezett tömegközlekedési eszközök a kiutazáshoz?
 Igen, buszokkal és repülővel megyünk Brüsszelbe. Vannak akik külföldről érkeznek oda a helyszínre. A buszok Budapestről május 17-én, 16 órától indulnak a Hősök terétől, a Műjégpálya elől. A részvételi díj 25.000 forint önköltségi alapon. Jelentkezni lehet mindkettőre az europepatriotsunits@gmail.com vagy a tamaselnok@gmail.com-on, mobilon pedig ezen a számon: +36702946161. Ezeken tudtok jelentkezni erre a szerintünk nagyszerű kezdeményezésre.

05. Külföldön mekkora a támogatottsága a rendezvénynek?
 Nyugat-Európában a patrióta erőknek nagyon tetszik a kezdeményezés, ránk magyarokra úgy tekintenek gyakorlatilag mint a mai Hunyadi Jánosokra.

06. Itthon szinte teljes mellszélességgel kiállt a tüntetés mellett a jobboldal, volt aki ellenezte?
 Itthon nagyon szépen összeállt a nemzeti oldal, hiszen segíti a munkánkat többek között például a Toroczkai Laci, a Betyársereg, Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Gój motorosok, Budaházy Edda, régi Magyar Gárdisták. A Magyarok Világszövetsége pedig fővédnökséget vállalt. Ez a kezdeményezés nyilvánvalóan mindenkinek tetszik. Talán nem is hazafi az akinek ez nem tetszik, hiszen ez Európa kulcskérdése most.

07. Mit tanácsolsz a kiutazóknak? (mit vigyen, mit ne stb)
 Elsősorban a hazaszeretetét hozza magával, nemzeti jelképeket, nemzeti zászlókat is szívesen látunk. Amennyiben mozgalmat képvisel akkor a mozgalmi jelképek is jöhetnek. Egyedül a párt zászlók nem szívesen látottak ezen a rendezvényen, mivel ez egy civil kezdeményezés és szeretnénk hogy az is maradjon.

08. A belga hatalomtól, rendőrségtől milyen fellépés várható?
 Mivel ez egy bejelentett és a belga rendőrség által elfogadott hivatalos demonstráció ezért nem számítunk a részükről semmi különösebb fellépésre. Másfél éve már tartottunk egy jóval kisebb volumenű, szintén vonulásos rendezvényt, akkor sem volt semmi gond. Az antifákra azért van esély hogy találkozunk velük.

09. A felhívás megjelenése óta eltelt egy kis idő, milyenek a visszajelzések?
 Ahogy azt már fentebb írtam, úgy itthon, mint Nyugat-Európában nagyon örültek a hazafias erők ennek az eseménynek, mivel gyakorlatilag előttünk soha senki nem szervezett ilyent Brüsszelben, de még hasonlót sem. Nyilván ez teljesen más logisztikát igényel mint mondjuk kimenni egy majálisra enni-inni, zenét hallgatni vagy mondjuk kisétálni Budapesten a Kossuth térre. De elnézve az ellenzéki pártok által produkált létszámokat, még az állami ünnepeken vagyis a munkaszüneti napokon is, mi simán túl fogjuk őket szárnyalni, még Brüsszelben is. Tudjátok, ez egy olyan esemény lesz egy olyan eufórikus élmény amire sok év múlva is örömmel fogunk visszaemlékezni, hogy: igen, mi ott voltunk! Aki szeretne ezen a történelmi eseményen részt venni velünk együtt az ne habozzon és tartson velünk. Jelentkezni a fentebb leírt kontaktokon lehet.

10. Végszó/üzenet
 Talán az egyik példaértékű és kiemelendő dolog most, ebben a szervezésben, hogy az alapvetően egymással szemben álló flamandok és a vallonok is együtt tudnak működni az ügy érdekében. Sikerült őket úgy organizálnunk, hogy még ők is felül tudtak emelkedni a történelmi ellentéten és a migráció kérdésében, ami szerintünk Európa létkérdése, együtt működnek. Nagyon örülünk neki hogy ez a két náció is ott lesz az Európa Parlament épülete előtt. Úgy hogy magyar hazafiak! Akik még nem jelentkeztek erre a nemzetközi összefogásra, azok jelentkezzenek bátran, minden magyar patriótát szívesen látunk. Mert: Magyarország a magyaroké, Európa az európaiaké, de mi azt szeretnénk hogy ez a jövőben is így maradjon! Ha ezt Te is így szeretnéd, akkor gyere Te is és csatlakozz hozzánk! Freedom for Hungary, Freedom for Europe! Kremser Tamás Ötletgazda, Főszervező

1976 télen Micky és Margaret Petticoat Lane piaci standján és a Roman Road Marketben kezdte el árulni a ruháit.
1978-ban a Goulston Streeti helyiségbe költözött a bolt és népszerű "zsiványtanyává" vált, különösen vasárnap.
Az ablakban "The Last Resort" cián neonfény volt, kék téglafal és bent Marilyn Monroe szobor.
Mick Furbank (művész / író) a „keresztre feszített skinhead” logót tervezte az üzlet számára, amelyet pólókon, hirdetéseken, reklám szatyrokon és albumborítókon használtak.

 

1981. április - Margaret és Micky French, The Last Resort shop, 43 Goulston Street, London E1, Anglia.
Fotó © Martin Dean
A kép megjelent a Sound magazin 1981 április 25.-i számában.

"Albert Mariner az NF tagja volt és egy tottenhami választási találkozót követően hunyt el gyanús körülmények között 1983. május negyedikén. Az NF gyűlés, amit Martin Webster szervezett, balhéba torkollott, mikor fekete fiatalok és baloldali tüntetők csoportja megtámadta a jobboldali csoportot. Mr. Marinert egy tégla találta fejbe, gyors kórházi ellátás után hazaküldték és másnap elhunyt. Az NF riadót fújt, mert a halottkém nem állapított meg gyilkosságot, a rendőrség és a sajtó pedig el kívánta tussolni az ügyet.  Az NF minden újsághoz és ügynökséghez eljuttatta a hírt, de senki sem tett említést Mariner haláláról. A napilapok nem adtak hírt az esetről, de az NF kampány mégsem volt hiábavaló, mert a nagy jobboldali pártok emberei egy zászló alatt vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak."

forrás: Józan Zoltán - A Rock And Roll Kitaszítottjai

A Skrewdriver is megemlékezett egy dalban az elhunytról:

Skrewdriver: Sick Society

You risked your life for this country when you were young
Never questioned orders that they gave
Because the love of the Red White and Blue was in your heart
And I never thought I'd ever see the day, when I'd hear you say

(Chorus)
Now look at a sick society
Look back in time
Now look at our sick society
Who commits the crime

You did your time for king and country overseas
Spent years to keep this nation free
Now you're not allowed to walk the British streets today
Now you're fighting against a foe you cannot see

When you want to march in a democratic fashion
Through the streets of the country that you love
Then you're struck down by a mob of screaming monkeys
Raining in, with bricks from above

We'll remember the things that you have done
Against all odds you would not run
We'll remember the life you gladly gave
Put an English rose upon your grave

Now you have died whilst fighting for your country
Fighting against an enemy that's within
Now I'll make a promise to your memory, Albert Mariner
We'll keep on fighting until we win, yeah, we'll never forget you

A The Pride augusztus 19.-ei fellépését lemondták, a balosok nyomást gyakoroltak a szervezőkre és a zenekarra. Aki látni szeretné a bandárt ne csüggedjen, két nagyszabású fesztiválon is fellépnek idén.

Sokunk fiatalkori kedvence a Toy Dolls idén 40 éves. Jó lett volna itthon egy nagy koncerten látni őket, de hozzánk csak egy fesztiválprogrammal jönnek. 

A kilencvenes évek egyik legmeghatározóbb, útmutató magyar NS Rock zenekara a Valhalla volt, egyedi stílusú zenéjük és átgondolt szövegeik hamar népszerűvé tették őket a színtéren. Ezen a válogatás CD-n megtalálhatjuk a banda 1996 és 2005 között rögzített számait, a bemutatkozó nagylemezükről, különböző válogatásokon megjelent nótákat és a "Mi újra itt vagyunk" mini-CD két dalát. A Valhalla beírta magát a magyar NS mozgalom történelemkönyvébe, ezeket a szerzeményeket ismerni kell mindenkinek, aki érdeklődik az eszme iránt. Megrendelhető a Loyalty Recordsnál.

Anthony Burgess Gépnarancs című regényének eddig ismeretlen folytatása került elő az angol író hagyatékából. Az A Clockwork Condition (Gépnarancs-betegség) című 200 oldalas kézirat Burgess 1962-ben írt regényének témáit viszi tovább, valamint a szerző gondolatait gyűjti össze az emberiség állapotáról.

 A kéziratban Burgess a regényből készült 1971-es Stanley Kubrick-film, a Mechanikus narancs körül kialakult vitára is kitér.  A Gépnarancs egy ultraerőszakos bűncselekményeket elkövető tizenévesről szól, akit elítélnek, majd az állam egy különös gyógymóddal megpróbálja kigyógyítani.

A film nagy közönségsiker volt az Egyesült Államokban, Oscar-díjra is jelölték. Nagy-Britanniában azonban 16 héttel a bemutató után maga a rendező kérte, hogy vegyék le a mozik műsoráról, mert bűncselekményekkel hozták kapcsolatba és rengeteg negatív kritikát kapott. Csak 1999-ben, Kubrick halála után vetítették újra.

A Clockwork Condition kéziratát Burgess iratai között találták meg, amik az író braccianói házában, Olaszországban voltak, amíg az író halála után az épületet el nem adták. A hagyaték ezután Manchesterbe került, ahol a Nemzetközi Anthony Burgess Alapítvány feldolgozza.

Az író az emberiség jelenlegi állapotáról alkotott nagy filozófiai számadásként jellemezte a kéziratot, amiben a technológia, mindenek előtt a média, a film és a televízió emberiségre gyakorolt hatása miatti aggodalmait írta le.

Megmagyarázta a Gépnarancs szokatlan címét is: „1945-ben, hazatérve a háborúból egy kocsmában hallottam, amint egy nyolcvanéves londoni azt mondja: ez olyan bizarr, mint egy gépnarancs. Majdnem húsz éven át szerettem volna valaminek ezt a címet adni”.

Andrew Biswell, a Manchesteri Egyetem irodalomprofesszora szerint a Gépnarancs eddig kiadatlan folytatása új fényt vet az íróra, a filmrendezőre és a közismert regényre. „Burgess leghíresebb művét új kontextusba helyezi az A Clockwork Condition, többet tudunk meg belőle az író bűnről, bűnhődésről és a vizuális kultúra lehetséges káros hatásairól alkotott nézeteiről”- tette hozzá.

A professzor szerint a szerző akkor hagyta félbe a kéziratot, amikor rájött arra, hogy regényíró és nem filozófus. Ezután 1974-ben kiadott egy rövid, hasonló témájú önéletrajzi regényt, A narancsműves testamentumát. (BBC/MTI)

 

 1986-ban jelent meg az olasz Plastic Surgery kislemeze a Rivolta. Hozzám 1987 nyarán jutott el, a Dob Recordsban vetettem fel egy válogatás kazettát amelyen a francia Skinkorps és Evil Skins zenekarok mellett ők is szerepeltek.
 Első percben beleszerettem mind 3 zenekarba és a mai napig hallgatom őket. Akkor még nem tudtam, hogy a címadó dal az olaszoknál olyan himnusz lesz, mint nálunk a Mos-oi Skinhead indulója, aki járt már olasz koncerten tudja miről írok, nem csak az Oi! zenekarok játszák minden koncerten, de még olyan hc bandák is mint az egykori Still Burnin' Youth. Akit érdekel a dal megtalálhatja a youtube-on vagy megrendelheti a 30 éves jubileumra kiadott CD-t a Subcultural Recordsnál.

Dr. Horkovics Kováts János Németországban élt amikor első alkalommal találkozott az őstörténelemmel, konkrétan Padányi Viktor könyvével, innentől 500!!! könyvet olvasott a témáról. Kezdetben havi százezer forintokért vitt haza Németországba könyveket (ekkoriban a fizetésem 6000Ft és 10.000Ft között volt). 
 Szerinte a pannon nép akik leszármazottai vagyunk már 80.000 éve itt élt, gyakorlatilag a neandervölgyi és a cro magnoni emberekkel egy időben.
Ezzel még nincs vége a furcsaságainak, orvosként gyakorlott nyelvész, igaz, hogy sem szkíta, újgur, görög, szanszkrit, mongol vagy más egyéb általa idézett nyelven nem beszél ennek ellenére úgy idéz, magyaráz, hasonlít össze magyar szavakkal, mintha diplomája lenne ezek nyelvtanából. A világ egyik legkevertebb népe az újgur szerinte a legközelebbi rokonunk, mi sem bizonyítja jobban, hogy a muszlim félholdas, csillagos zászlójuk nagyon hasonlít az erdélyi félholdas, napos zászlóra. 
Gondolom ízelítőül elég ennyi. Az életrajza és gyakran a mondanivalója is előadásonként változik, aki szeret nevetni vagy bosszankodni annak javaslom nézze végig.

 Az elmúlt évek egyik legjobb rendezvénysorozata volt a 2017-es Ian Stuart Donaldson emlékkoncert és az azt megelőző Welcome Party. A koncertről készült felvételről sajnos ez már nem mondható el, egy alacsony fényéerős álló videókamerával lett felvéve és egy olcsó kínai akciókamera vette oldalról a koncerteket. A Welcome Partyn készült felvételek annyira pocsékok lettek, hogy azok a DVD-re már fel sem kerültek, pedig remek előadók és remek hangulat volt a bulin.
 Kezdjük a borítóval, a címlapon Ian látható, a hátoldalon a lemezen látható (vagy inkább csak hallható) számok, valamint a rendezők logója. Mit mondjak, most amikor már alig vesznek az emberek DVD-t ennél azért jobb borítóval is előállhattak volna. A lemezhez tartozik egy booklet is, leporelló formában lett mellékelve, a videóból kivágott igénytelen, sötét képekkel a zenekarokról, a zenekarok nevén és a számok címein kívűl semmilyen egyéb információt nem közöl.
 A DVD-n egy egyszerű menü van, csak a zenekarok választhatóak, a számok nem.  A felvételek minősége pocsék, sötét és szemcsés, a felvételeken többször is láthatóak a videósok amint az akciókamerával besétálnak a képbe, ilyen alapvető hibát profik sosem vétenek, ha mégis azt kivágják a felvételből.
 A Code 291-től 6 szám került a lemezre, a Töretlen Hittel 4 számmal szerepel, a Romantikus Erőszak 5 dallal, ebből az egyik a Europe Belongs to me amit Bennyvel és Jockéval közösen énekelnek, a Whitelaw 8 számmal került fel, a kedvencem a Words of my Father lemaradt sajnos, a Hundriver 6 Skrewdriver feldolgozással zárja a lemezt. 
 A DVD hanganyaga időközben felkerült a világhálóra, ez alapján azt mondon jobb lett volna CD-n kiadni, egy dupla koncert album valószínűleg eladhatóbb lett volna. Ennél a képminőségnél néhány telefonos felvétel is jobban sikerült.
 Kiknek ajánlom? Aki ott volt vegye meg, emléknek elmegy és esetleg azoknak akik valamelyik zenekar rajongói, bár a youtube-on ennél sokkal jobb felvételeket is látni.
Aki meg szeretné venni az itt megteheti:
http://www.loyalty-records.com/shop/index.php?main_page=product_info&cPath=5&products_id=4034

A Martel en Tate kiadó májusban jelenteti meg a Frakass első albumát bakeliten.  Oi! fanatikusoknak és gyűjtőknek kötelező darab.

A facebookon több százan megosztották a plakátot, de sejtettem, hogy az ország közepére nem jönnek túl sokan, a helyszínre érve a tér szélén áldogáló betyárok és vármegyések nem is nyújtották tömeg látszatát. Rendőrök sem figyeltek fel a rendezvényre, egy fiatal járőr pár sietett el pár perccel kezdés előtt a téren. A kezdésre a zászló köré gyűltünk ekkor már látszott, hogy kb. 100 fő van jelen, zömében vármegyések és betyárok, néhányan a Mi Hazánk mozgalomtól és pár fiatal skinhead forma srác. A himnusz eléneklése után Lantos János beszélt először, némi párt propagandát vártam, de ez elmaradt, a gárdáról emlékezett meg. Nem lenne rossz szónok, de a kezével nem tud mit kezdeni beszéd közben, ennél a kéztartásnál még az is jobb volt amikor a Führert utánozta.

 A következő szónok a vármegyéseket képviselte, szintén a gárdáról beszélt, de már több párhuzamot vont a jelenkorral.

 

Ezután Lendvai István A Gárda című versét hallhattuk, mely természetesen a Rongyos gárdáról szól.

 Ismét a vármegyések egyik szónoka következett, pár mondatot szólt a gárdáról és szintén a jelenkor hibáit ecsetelte, hiányolva a keresztény erkölcsöket.

A végén Tyirityán Zsolt a betyárok képviseletében mondott beszédet, bemutatva a 20. századi történelem nagyjait a gárda alapítójától és vezéralakjaitól a jelenkor nagyjaiig.
Kiváló, jól felkészült szónokokat hallhattunk, érdekes lényegretörő, tartalmas beszédeket.
A megemlékezés közben a helyi kisebbség jeles képviselői többször megálltak autóikkal a közelben, de incidens nem történt. Hazafelé kétszer is belebotlottam a készenléti rendőrség tagjaiba, szóval mégis készültek, de nem csináltak nagy felhajtást.
A rendezvényen készített képeim itt megtalálhatóak:
http://indafoto.hu/odin/rongyos_garda_megemlekezes

1955-ben engedték el az oroszok az utolsó német hadifoglyokat. Néhány kép a hazaérkezésükről.

3 szervezet és mintegy 100 érdeklődő részvételével lezajlott ma Kecskeméten a Rongyos gárda megalakulásának 100. évfordulójára tartott megemlékezés.
Részletes beszémoló és további képek hamarosan.

Ma kaptam a szomorú hírt, egy bajtársunk, barátunk távozott közölünk. Barát akire mindig számíthattunk, bajtárs aki mindig tartotta magát elveihez. 3 gyermeket és egy feleséget hagyott hátra.

Nyugodj békében!

01. Üdv! Kérlek mutasd be a blogod az olvasóknak.

A blog 2010-ben indult, és külföldi NS kiadványokat mutat be. Előtte a front14 fórumán, illetve a 88.gportal.hu-n jelentek meg kritikáim. Igaz, azok magyar anyagokkal foglalkoztak. Néhányat ezekből aztán átvett például a titkolt.hu is.

02. Mennyien olvasnak egy-egy bejegyzést?

Mivel a leírások meglehetősen rövidek, és a látogatók egyben olvashatják a havi összes kritikát, a külön bejegyzések száma alacsony. Az oldal látogatása kezdetben 200-300 volt. Mostanra ez felkúszott 800-1000-re. Természetesen havi lebontásban.



03. A bejegyzéseket olvasva világossá válik a politikai elkötelezettséged, ez tudatos vagy lemezhallgatás közben jutnak eszedbe ezek a gondolatok?

Azért hallgatom ezeket a fajta muzsikákat, mert az előadók világról alkotott képe többnyire megegyezik az enyémmel. Nem a zenekarok hatására lettem az, ami, inkább arról van szó, hogy én is olyan szövegvilágú zenéket szeretek hallgatni, amelyekkel azonosulni tudok.

04. Mekkora a hanghordozó gyűjteményed?

Nem tudom pontosan. Talán 7-800 CD, pár bakelit, és egy zsáknyi kazetta még a régi szép időkből. 



05. Az új zenekarok anyagaiból mi alapján választasz?

Ha magyar csapatról van szó, akkor nem érdekel semmilyen szempont. Megveszem, még akkor is, ha tudom, hogy csak porfogó lesz a polcon. Külföldi kedvencem annyi van, hogy már azok anyagainak beszerzése is komoly problémákba ütközik, ezért is elég alapos vagyok, ha új csapatról van szó. Akkor belehallgatok, megnézem a borítót, stb. 
Ami a kritikákat illeti, mindenről írok, ami a közelembe kerül. Sajnos úgy látom, hogy a németeket leszámítva haldoklik a lemezkiadás NS fronton is.

06. Ha információt akarsz szerezni vagy megosztani a közösségi oldalak megkerülhetők szerinted?

Mióta a saját bőrömön is megtapasztaltam, hogy a közösségi oldalak szinte nem is szólnak másról, csak a saját, személyes adataink közzétételéről, nem használom őket. Nem könnyítem meg az elnyomók dolgát. A fontos információk ezek nélkül is eljutnak hozzám. Tehát a válaszom; igen. A "közösségi" oldalak megkerülhetőek, és meg is kell kerülni őket.



07. Átlagban mennyi zenét hallgatsz naponta?

Átlagban kb. 2-3 órát. Persze ha nem dolgozom, folyamatosan szól valami.

 08. A DVD lassan kimegy a divatból, Te szoktál még vásárolni?

Nagyon ritkán. Itt is inkább az NS vonalat támogatom, de ilyen jellegű DVD nem sok jelenik meg.

09. Jelenleg melyik az 5 kedvenc albumod?

Mistreat - Heartless Bastards
Fortress - Brothers Of The Storm
Vendetta - ...Maradt A Tárban
Squadron - The Flame Still Burns
Gigi & DBS - Vereinte Kriminelligung

10. Mit üzensz olvasóknak?További sok sikert és kitartást kívánok a bloghoz.

Köszönöm az interjút, és köszönöm a jókívánságokat! 88!

A blog elérhetősége: http://onugor.blogspot.com

 Józan Zoltán klaviatúrájából újabb írás jelenik meg a közeljövőben. Ismét egy sokakat érdeklő témához nyúlt, az angol skinhead mozgalom legmeghatározóbb eseményéhez a Southalli balhéhoz.
 Bár rövidebb írások jelentek már meg az eseményről több ízben magyarul is, most végre egy teljes átfogó írás fog megjelenni, korabeli interjúkkal, szemtanúk és zenészek beszámolóival, fotókkal, újságcikkekkel.  
A megjelenés mikéntje még nem dőlt el, felmerült a hangalámondásos youtube videó is, de én remélem nyomtatásban is napvilágot lát a mű.


Az esemény jelentőségét talán az 1988-as Kőbánya-Kispesti balhéhoz, vagy a fiatalabb generációnak a 2006-os eseményekhez tudnám hasonlítani. A helyszínen alig több, mint 200 skinhead volt, de a mai napig legalább 2000 skinhead állítja, hogy ott volt. Az egyik valóban ott lévő személy szerint, "ha mind itt lett volna aki állítja, akkor 2 perc alatt elsöpörtük volna őket".
Ez az esemény vezetett a 4Skins megszünéséhez és az Oi! zene balratolódásához.
Amíg megjelenik itt egy rövidebb írás a blogban az eseményről:
https://odin.blog.hu/2015/06/28/southall_est

Brüsszelben fogunk tiltakozni az EU migránspolitikája ellen! Egy nemzetközi demonstráció keretén belül adunk hangot annak, hogy mi patrióták milyen jövőt szeretnénk Európának. Idő és helyszín:2019. május 18. 14-18 óra között a Luxembourg téren, az ottani Kossuth téren vagyis az európai parlament épülete előtt! Állj fel a fotelből mert az üres szavak ideje lejárt, ide tettek kellenek most már. A bevándorlók nagyon aktívak, legyünk mi is azok, mert csak így tudjuk megvédeni magunkat és a gyermekeinket illetve azok jövőjét. Csakis így lehet megvédeni az 1000 éves államiságunkat, csakis így lehet megvédeni a saját életterünket. Gyere velünk Te is, mert mi úgy gondoljuk, hogy Európa az európaiaké, Maqyarország pedig a magyaroké. Ahhoz hogy ez így maradjon továbbra is, várjuk magánszemélyek, csoportok, és szponzorok jelentkezését is, a megosztásokat pedig előre is köszönjük szépen. FREEDOM FOR HUNGARY, FREEDOM FOR EUROPE!

Az 1980-as évek elején, még nagyon fiatalon lett skinhead, 1983-1986-ig a Commit Suicide nevű skinhead zenekarban énekelt. 1990-ben a nővérei megalakítják az Ace of base nevű formációt és a testvérüket is hívják énekelni.  Ulf belép a zenekarba és azonnal felhagy a skinhead életformával, megszakítja kapcsolatát korábbi barátaival. 
A múltját többször megtagadta, nagyobb botrány nem is volt belőle, többnyire csak a skinhead fanzine-ek foglalkoztak vele (itthon is megjelent korábbi életéről pár cikk néhány kiadványban). A nagy botrány akkor robbant ki amikor egy svéd kiadó kiadta lemezen a Commit Suicide demóját "Uffe was a nazi" címmel. Ulf rendszeresen elhatárolódott korábbi életétől és tagadta, hogy a lemezen megjelent számok egy részét játszották volna a korábbi zenekarával.

Nicky 1958 május 21.-én született és 1993 december 8.-án halt meg AIDS -ben.

A '70-es évek végén csatlakozott a British Movementhez, 1980-ra a szervezője lett a mozgalomnak. 1980-ban elitélték egy fekete család megtámadása miatt. 1981-ben még börtönben ült amikor a róla készült fenti kép felkerült a Strenght true Oi! válogatás lemez borítójára.
1981-ben ismét elítélték egy fekete fiatal megtámadása miatt, 4 évet kapott. Közben előkerültek róla képek amikor 1980-ban egy anti rasszista koncerten megtámadja a színpadon Hank Wangfordot. Bár egyértelműen azonosították, ebben az ügyben nem történt intézkedés ellene.


1984-ben szabadult, a Skrewdriver security biztonsági főnöke lett, két lemezborítót tervezett a zenekarnak és két számot is írt, a Justice-t és a Hail the New dawnt. 1987-ben fontos szerepet játszott a Blood and Honour megalapításában. 
1986-tól rendszeresen látogatott melegbárokat és meleg pornókat forgatott, 1992-ben egy tévéműsorban nyíltan felvállata homoszexualitását. Ian Stuart árulónak nevezte, "úgy érzem jobban elárult engem, mint bárki más, a homoszexualitás és a nacionalizmus nem fér össze, a nacionalizmus valódi eszme, a homoszexualitás perverzió".
Nicky 18 hónappal később meghalt.

Amikor megalakult az Örs Skins mindenki támogatta a fiatalokat. Pár hónap múlva gondoltak egyet és kijelentették, hogy a "Bőrfejű' szubkultúrát viselő fiatalok többsége igénytelen, primitív, nihilista felfogás felé hajlik" ezért változtattak és valami egész másba fogtak. Az új szervezetük drapériáját első alkalommal egy skinhead koncerten feszítették ki.
Mára eltüntek.

A PHM néhány ex tagja részt vett az idei Becsületnapi rendezvény sorozat egyik eseményén, egy megemlékezésen, majd összedobtak egy gyalázkodó cikket, mely szerint az egész nem méltó módon lett megrendezve és a koncert is csak nyerészkedés és pénzgyűjtés, vagy valami ilyesmi, meg az is problémát jelentett számukra, hogy a fővárosban több ilyen rendezvény is van. Nos a PHM volt az első amelyik nem közösködött senkivel és mindig külön megemlékezést tartott, minden évfordulón.
 Szerintük a koncert csak pénzszerzés és semmi szükség rá, nos a koncert az első évtől szerves része volt a rendezvénysorozatnak, eleinte talán lehetett némi haszon rajta, de manapság már nincsenek igazán nyereséges koncertek még akkor sem, ha a zenészek, zenekarok szinte ingyen lépnek fel, ellenben ezeken a rendezvényeken mindig megjelennek a zöldingesek és óriási haszonnal árúlják a termékeiket, a karszalagoktól a bögrékig mindent, még a szervezők azon irányú kérése ellenére is, hogy ne legyenek "önkényuralmi" jelképek.
Szerintük van olyan szervezet amelyik csak azért létezik, hogy ezt az egy rendezvényt megszervezze és a megkerülhetetlenségét hangsúlyozza és ebben ki is merül az éves mozgalmi tevékenysége. Csak sejtésem van melyik szervezetre gondol, de a tájékozatlansága vagy a rosszindulata határtalan.
Néhány bejegyzéssel lentebb egy interjúból kiderül, hogy a Becsületnapi rendezvénysorozat egy skinhead csoport ötlete volt, melyet az MNA segítségével valósítottak meg, ez fáj nekik, hogy nem elég az, hogy skinheadek találták ki, de még egy olyan szervezet is benne volt mellyel képtelenek voltak együtt dolgozni, már az Úton elbuktak a közös Célok elérése felé.

Amíg 400 skinhead volt az országban a nézetkülönbségek ellenére is tudtunk közösen dolgozni, együtt koncertezni, együtt fellépni a punkok, bevándorlók ellen. Aztán többen lettünk, a nézetkülönbségek felerősödtek, feltagozódtak. Egyre több csoport, egyre több irányzat lett. Ennek ellenére sokáig együtt tudtunk dolgozni. Majd jöttek azok akik úgy gondolták a skinhead külsőségek nélkül többet tudnak elérni. Amint levetették a bakancsot elkezdték a nyelvüket a kopaszokon köszörülni. Ugyan ezt teszik azok is akik hosszabb-rövidebb ideig az sxe életformát választották.

1. Az elmúlt 35 évben a koncertezés és kocsmázás mellett elnyomtuk, rettegésben tartottuk a baloldali punkokat, majd később a többi baloldali, anarchista irányzatot.
 
Szeretném megkérdezni, hogy ezalatt a nyakkendőtökben Ti hol voltatok? Mit csináltatok, mit értetek el ezen a téren?

2. Az elmúlt 35 évben az erőszakos viselkedésünk miatt több ország visszahívta a színesbőrű tanulóit, munkásait.

Szeretném megkérdezni, hogy ezalatt a nyakkendőtökben Ti hol voltatok? Mit csináltatok, mit értetek el ezen a téren?

3. Az elmúlt 30 évben életben tartottuk a hungarizmust és a ns eszmeiséget, több ezer könyvet eladtunk, újságokat, matricákat, szórólapokat gyártottunk, megemlékezéseket, felvonulásokat szerveztünk, sport és bajtársi táborokat szerveztünk, weboldalakat, fórumokat, chat szobákat tartottunk fent és fizettünk a saját zsebünkből.

Szeretném megkérdezni, hogy ezalatt a nyakkendőtökben Ti hol voltatok? Mit csináltatok, mit értetek el ezen a téren?

4. Ha ennyire utáltok minket miért nem takarodtok a köreinből végleg a bús balfenébe, miért közülünk próbáltok toborozni, miért hallgattok skinhead zenét, miért dörgölőztök hozzánk, ha kell valami,?

Örülnünk kellene, hogy van némi politikai mozgolódás amely talán majd egyszer kitermel egy vezetőt, de amíg bennünk nagyobb ellenséget látnak, mint a komcsikban vagy másokban, addig csak szánalommal tudunk rájuk tekinteni.
Örülnünk kellene,  hogy vannak fiatalok akik az ital helyett az egészséges életmódott választják, de amíg ezek a fiatalok bennünk nagyobb ellenséget látnak, mint a politikai és egyéb ellenfeleinkben addig nem tudunk büszkén tekinteni rájuk.

A mi nevünk már 30 éve bekerült a történelem könyvekbe, rátok ki fog emlékezni 30 év múlva?

Danny Eccles a Chelsea Shed egyik vezérszurkolója volt a '70-es években. A fenti képen a Crystal Palace elleni meccsen tartóztatják le rendbontásért.

A címadó rigmust a Chelsea lelátóján énekelte először Micky Greenaway a '70-es években. A legendás Chelsea huligánok a Chelsea Headhunters tagjai vitték be a koncerttermekbe és lett az Oi! bulik kedvelt rigmusa világszerte.

A '90-es években a ska zenész Laurel Aitken megzenésítette és kiadta Zigger zagger song címmel tisztelegve Greenaway előtt.

Greenawayről a Chelsea nosztalgia blogon olvashattok: https://chelsea-nosztalgia.blog.hu/2013/04/29/a_shed_tortenete

 A közelmúltban felkértek készítsek pár képet a virágos városomról, melyek közül néhány talán egy könyvben is megjelenhet, természetesen ellenszolgáltatás nélkül, sőt talán még a nevem sem lesz benne, hogy én készítettem.
 Természetesen az ajánlatot körberöhögtem, de azért szétnéztem mit is lehetne fényképezni, nos dögunalmas tulipánok sorban, néhány virágzó sövény és fa, szóval semmi említésre méltó amiért érdemes lenne a gépet elővenni. Vajon mi alapján osztogatják a címeket nem tudom. Gyanítom a fideszes polgármesterek városai kapják a megtisztelő címeket minden alap nélkül.


Úgy gondolom, ha egy ilyen címre pályáznék akkor a fenti képhez hasonló alkotással rukkolnék el és nem találomra elültetett 1000 tulipánhagymával.

A múlt vasárnapi rovarbörzére nagy reményekkel érkeztünk, több mindent szerettünk volna venni. Én személy szerint egy Grammostola roseat szerettem volna venni, de sajnos csak a másik alternatíva volt, így egy néhány vedléses Brachipelma albopilosum került a táskámba. Egyébként a szokásos felhozatal volt, a helyi gyűjtők és a megszokott árusok voltak jelen, valamint a megszokott adománygyűjtők.

Ami leginkább kellett volna az nem volt, tücsköt és sáskát szerettünk volna a hüllőinknek eleségként.  Eleségállat csak csótány volt, de ezekből sem volt túl nagy választék. Végül a póknak vettem apró csótányokat. 



Volt vámpírrák olcsón, de nyárra már nem akartam új kedvenceket, így lebeszéltem magam egy rendkívűl szimpatikus ezerlábúról is. Botsáskából nem volt most olyan amelyik megdobogtatta volna szívem. Kezdő terraristaként szerettem volna skorpiót, most volt az is, de már annyira nem vonz. Ismét hüllőkkel reklámozták a Terra Akva rendezvényt, a gyerekek élvezték, hogy óriáskígyóval és szakállas agámákkal fotózkodhattak. 
Sajnos munka miatt az a rendezvény most kimarad számomra.
Mindent összevetve a rendezvény családias hangulatú, ha időm engedi mindig ott leszek, remélem a jövőben lesznek eleségállatok nagyobb választékban.

01. Mostanában nagy a csend körülötted, az Opa produkciós retró buli óta nem hallottunk felőled, mi történt veled az elmúlt időszakban?

- A munkahelyemen kicsit különlegesek a körülmények, elvileg évekre előre látjuk a feladatokat, de ez mehet előre hátra időben, ahogy a megbízó igényli. Már 2016 – ban lemondtam a BH ban betöltött vezetői tisztségemről, egy 2017 – től induló dömping munka miatt. Azt vallom, amit elvárok másoktól, azt nekem is tudni kell teljesíteni, és ez nem ment volna, ezért döntöttem így. Szakmailag hatalmas kihívás elé néztünk a csapattal, csúszott a kezdés 2018 tavaszától jött az igazi kihívás. Azóta csak kisebb segítségkéréseket vállaltam fel, és megjelentem ott ahol tudtam. Család - munka mellett maximum kibicnek lettem volna jó, arra meg semmi szükség. 2018 kiválóan sikerült, ha bajnokságban dolgoznánk a konkurens cégekkel, akkor mienk a dobogó első, helye.
Jön a 2019 ami ugyanolyan kemény lesz. Ez után meglátjuk. 

02. Tavaly felröppent egy kósza pletyka, hogy lesz ismét Nimród, mi igaz ebből?

- Igen, ez egy régi terv, véleményem szerint van fantázia a zenekar eddigi munkásságának felelevenítésén. Érdekesség lehet , hogy az albumot egy külföldi kiadó adta ki, fizette a költségeket. Ez akkoriban és szerintem most is nagy szó. Egy koncertnek indult, a régi tagok közül egy fő, az akit eddig nem értem el, a többiek mind támogatják az ötletet, folynak az egyeztetések, különleges lesz, ezt megígérhetem. Én is meglepődtem, hogy a srácok közül egy kettő új poszton szeretne megjelenni a színpadon. Mivel régi és új tagokkal készülünk egyszerre majd, még az is előfordulhat, hogy nem áll meg egy koncertnél dolog, és szerintem lesznek új számok is. Nem rohanunk vele, amikor oda kerül a sor, hogy meghirdetjük, akkor már mindennek egyben kell lennie, odafigyelünk arra, hogy megfelelő színvonalon poroljuk le az anyagot.

03. A jól sikerült Ős Archívum bulinak lesz folytatása vagy csak egyszeri esemény volt?

Mi is úgy éreztük, hogy jól sikerült, nagyon jó hangulatban készültünk és nagyon jól is alakult a buli. Sokan kerestek, hogy ott lettek volna, de a családdal voltak a pünkösdi hosszú hétvégén. Ez a korosztály vagyunk, ezért nem lehet haragudni nagy erőt adott, hogy így is sokan megtiszteltek minket, és rendkívül mulattatott, az irigy negatív emberek szellemi sötétsége.
Persze azt kihagytam volna, hogy a pár hónap alatt összegyűjtött, több mint 1300 követővel rendelkező face oldalunkat jelentették és törölték.
Mivel az illető olvasni fogja ezeket a sorokat, kívánom neki, hogy száradjon le az a keze, amivel az entert megnyomta.
Ezek összesége miatt én még nem temetem az ötletet, de sok csillagnak kell együtt állnia ahhoz, hogy működjön.

04. Van időd zenét hallgatni? Ha igen miket hallgatsz? 

Munka és vezetés közben is hallgatok zenéket, a kocsiban van egy pendrive ami ki van tömve Oi és RAC és SKA klasszikusokkal, vannak jó HC zenék is, de az nem igazán az én műfajom.

Nemzetközi 5 – ös:
Triebtäter S.W.R.
Skrewdriver - I Don't Like You
No Remorse - The Invisible Empire
Fortress - Commie Scum
Sturm18 Braune Bataillone

 

Hazai 5- ös

Romantikus Erőszak: Ne bántsd a magyart
Oi-kor - Csak ami jár
Fals! - Cairo
Jogos Önvédelem - Isten hozott
Titkolt Ellenállás - Kitartás!

 

05. Az elmúlt időszakban régi emberekkel új politikai szerveződések léptek színre, látsz esélyt arra, hogy ez majd némi fellendülést hoz?

-A politikai paletta a Mi Hazánk mozgalommal nem változott, ők már az első hónapban elkezdtek „nácikat” üldözni. Ehhez még a mostani szivárványos jobbiknak is kellett egy két év. A többi meg …
Mozgalmi szinten a Légió Hungária mondható újnak, szimpatikusak az ötleteik, és a rendszeres programszervezés, amit folytatnak. Sok erőt kívánok hozzá.

06. Nem gondoltál még arra, hogy az eddigi zenekaraid számaiból kiadj egy válogatás albumot újra felvéve azokat?

-Munkásságlemez, nem rossz gondolat, ha összeáll a Nimród alapformáció, még ez is szóba kerülhet, köszönöm az ötletet.

07. Mióta nincsenek igazán színvonalas Oi!/RAC bandák a koncertermek panganak az ürességtől, a metál és hc lefutóban, a nemzeti rock külön utakon jár, a hazai bandák közül csak a Jogos Önvédelem a húzónév, vajon várható változás?

A nagymúltú zenekarok mint a ROMER, Oi-kor ,Palmetta megmutatták, hogy kitartó szívós munkával lehet eredményt elérni, példát mutatnak az új zenekaroknak. Talán ha a mozgalmi tevékenység erősödik, gondolok itt a LH munkájára akkor az S4S is több koncertet szervez, és az új zenekarok velük kerülnek először kapcsolatba.

08. Melyik saját szervezésű bulira vagy legbüszkébb?

A legbüszkébb a Becsület Napja rendezvénysorozat beindítására vagyok, bár az MNA van, (a mi hibánkból) a köztudatban. A Hungária Skins , konkrétan a Kalóz ötlete volt, és a HS tagok, köztük az én munkám volt meghatározó abban, hogy létrejöjjön.
De a hosszú évek alatt sok olyan rendezvény volt, amit a hatóságokkal megküzdve kellett lebonyolítani, ezek szintén mind – mind emlékezetesek.
Béreltünk kempinget, egy egész várat Várgesztesen, focicsapatok klubházait stb. stb. volt kaland bőven.

09. Az eddigi zenekaraid közül melyik áll a szívedhez a legközelebb?

Nem szeretnék megnevezni egyet sem, akkor és ott az volt a kedvenc, és ez az érzés meg van.

10. Akárkit megkérdeztem eddig mindenki azt állította, hogy már 18 évesen is úgy gondolta, hogy 50 évesen is skinhead lesz, Te is így vagy vele?

Nekem még volt szerencsém megélni a Skinhead –et, az utcán harcolva, Egerben a Szépasszony völgyben dülöngélve, volt szerencsém megtapasztalni mi az igazi bajtársiasság. Én a magam módján elleszek addig így amíg végleg leadom a szerelést. Nagyon sok jót kaptam azóta amióta erre „adtam a fejem”. A Skinhead szóról nekem mindig a jó dolgok jutnak eszembe.

11. Mikor voltál utoljára olyan skinhead bulin amit nem Te szerveztél?

A ROMER 25 és az Oi-kor 35 volt a két legutóbbi buli, ezek kőkeményen be voltak vésve a naptárba. Mindkettő remekül sikerült, az ilyen színvonalas rendezvények nemhogy a fiatal zenészeknek, nekünk is erőt adnak a folytatáshoz.

 

12. Gondoltál valaha arra, hogy az éneklés mellett megtanulj hangszeren is játszani?

Képtelenség, próbákon sokszor volt szerepcsere a zenészek között, az elején próbálgattam én is, tragédia. Feladtam, amíg később cserélgették egymás szerepkörét én inkább ittam egy sört.

13. Az Ős Archivum buli szervezése közben felbukkant pár régi koncert felvétel, ezek elérhetőek valahol digitalizálva?

Egyenlőre még nem, de 2020 tól a tervek szerint sok minden történhet.

 14. Végszó

Köszönöm a kérdéseket és gratulálok a bloghoz.
Sok sikert!

 

Ha az esti bulira valami egyediben szeretnél menni csinálj magadnak egy egyedi pólót.

Kipróbáltuk, az eljárás működik, a tartósságát és moshatóságát még teszteljük, de ha csak egy estére kell  valami különleges csináld meg magadnak bátran.

A tavasz első napjára virradtunk, amíg a zöldingesek megírják, hogy ez is egy ősi keresztény ünnep és minden jelkép Jézushoz kapcsolódik és semmilyen pogány gyökere nincs, addig idézek pár sort a wikipédiából:

Ostara ősi kelta ünnep. Angolszász megfelelője az Eostre. A magvetés ideje, a fák, a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe. Az igazi tavasz első napja. Március 19. és 21. közé esik.

A druidák és a hívek a termékenység istennőjét köszöntötték ezen a napon. Hitük szerint az istennő termékennyé teszi a Földet, felébreszti őt mély álmából, az istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Járja a zöldülő mezőket, öröme telik a természet bőségében.

Ostara hiedelemvilágához szervesen hozzátartozott a nyúl mint jelkép, vélhetően a szaporaság és a tavasz kapcsolata miatt, valamint a tojás, mint az új élet megtestesülése. A pogány ünnepléshez kapcsolódott a tűzgyújtás, továbbá a tojásfestés, mint ünnepi tevékenység, ami mára a húsvét ünnepkörének lett fontos része. A színes tojásokat tojó nyúl, valamint a gyerekek tojáskeresése is megjelenik Ostarával kapcsolatban. Beda Venerabilis középkori történetíró változata szerint az istennő a gyerekek szórakoztatására kedvenc madarát nyúllá változtatta, ám az hamarosan színes tojásokat kezdett tojni, ezeket pedig az istenség a gyerekeknek ajándékozta.

 01. Kérlek mutasd be a blogot. Szervusz, köszönjük a felkérést, igazán megtisztelő a megkeresés!
 Annak idején azzal a céllal indultunk el, hogy hardcore szellemiségű jobbos zenei oldalt indítsunk, ahol az NS mellett helyet kapnak hazafias és a jobboldalisággal nem ellenséges zenekarok hírei, interjúi, zenéi, stb. is. Fontosnak tartjuk az underground szellemiséget (annyira, hogy még a névben is benne van), az ideáink iránti elkötelezettséget és a profitmentességet. Úgy véltük, hogy ez a fajta hozzáállás hiányzott a kezdetekkor (és ma is sajnos) a hazai színtérről, így belevágtunk. A blogot 10 éve a Bombs Not Food nevű hc projekt gitárosa indította el, én -mint énekes- is részt vettem benne, de akkoriban inkább az akkor még működő zenekaraimra figyeltem inkább. A kezdetektől többen csináltuk, igyekeztünk bevonni minél több „külsős munkatársat”, mert távlati célunk az volt, hogy zenei portállá fejlesszük a dolgot, ami emellett párhuzamosan egy szellemi műhely is lehetne ennek a közegnek. A kezdeti lelkesedés elmúltával egyedül maradtam és évekig szüneteltettem is a blogot, mert nem igazán volt időm rá a munka mellett, valamint párhuzamosan működött még 2-3 nagyon hasonló weboldal is, így igazán értelme sem volt folytatni. Tavalyelőtt azonban véleményem szerint olyan mélypontra süllyedt a hazai mozgalom „sajtója” (pl. szinte minden híroldal eltűnt), hogy saját kedvtelésből elkezdtem híreket kirakosgatni és megkerestem pár általam érdekesnek tartott zenekart is olyan kérdésekkel, amikre én magam is kíváncsi voltam, így összekötöttem a kellemeset a hasznossal és a megválaszolt kérdéseket kitettem a blogra magyarul, meg az eredeti nyelven is, így most megint aktívnak nevezhetném az Underground Revolutiont, bár jelen helyzetben eléggé hobbi szinten „működünk” csak. Van pár barátom, akik néha írnak cikkeket és besegítenek, de nem beszélhetünk jelenleg komoly stábról. Tartalmilag hírekre, interjúkra, koncertbeszámolókra és lemezkritikákra koncentrálunk, RAC és Oi! dolgokról, meg a különböző politikai szervezkedésekkel foglalkozó írásokat nem közülünk; nem azért mert bajunk van az Oi! zenével, hanem mert a HC érdekel elsősorban, a politikával meg foglalkoznak más orgánumok, nincs értelme abba is belekontárkodnunk. A tartalmat illetően még fontosnak látnánk megjegyezni, hogy igyekszünk saját írásokat megjelentetni, mert nagyon nem kedveljük azokat a weboldalakat-újságokat, amiknek az egész tevékenysége abból áll, hogy mások cikket jelentetik meg újra vagy csak kipakolnak mindenféle netről leszedett fotókat.

 02. Melyek a népszerűbb bejegyzések, interjúk, lemezkritikák stb?
 Általánosságban elmondható, hogy az interjúk és azon belül is a „sztárzenekarokkal” készült beszélgetések a legolvasottabbak, bár volt már ott is meglepetés, pl. a H8machine interjúnkat (akikkel szerintem itthon még senki nem csinált riportot) alig látogatták. Meglepően népszerűek szoktak lenni néha váratlan dolgok is, pl. a HateCrew zenekart bemutató írásunkat (az nem interjú volt, szimplán csak beszámoltunk a megalakulásukról) sok százan nézték meg, pedig akkor még egy számot se vettek fel. Számszerűleg a két legtöbbet látogatott cikk a Terrorsphära és a Fehér Törvény riport volt.

 03. Átlagosan mennyien kattintanak egy-egy bejegyzésre?
 Hát, ez egy nagyon szélsőséges dolog, nagy a szórás; sok függ attól, hogy mennyire osztogatják meg az emberek a Facebookon a dolgokat, de általában az ismert zenekarok nagyságrendekkel több „kattintást” szoktak kapni, mint az ismeretlenek; persze ez is változó.



 04. Magyar vagy külföldi olvasó van több?
 Szerintem jelenleg nagyjából fele-fele az arány; a kezdetekkor a magyarok aránya jóval magasabb volt, köszönhetően annak, hogy főleg itthon voltunk aktívak és ismertek, de pár nevesebb német csapat meginterjúztatása után külföldről is megnőtt az olvasótábor aránya. Sokat segített a külföldi közönség megnyerésében, hogy ráálltunk arra, hogy minden nem magyar zenekarral készült interjút kiteszünk angolul vagy németül (függően attól, hogy milyen nyelven csináltuk eredetileg).

 05. Akikről írsz mennyire lelkesen osztják meg a közösségi oldalakon a róluk készült bejegyzést?
 Ez is nagyon vegyes; sokan nagyon lelkesek, mások meg teljesen passzívak. Ami azt illeti, eléggé csodálkozom is ezen, mert én tuti örülnék, ha valahol írnának a zenekaromról, főleg hogy tényleg nem nagyon van mostanában ilyen jellegű internetes kezdeményezés, ahol ingyen olvashatnak széles tömegek a világról alkotott elképzeléseimről. Nagyon kevés fanzine vagy egyéb sajtótermék maradt csak és ezek között is elég kevesen foglalkoznak azzal, hogy interjúkat csináljanak (nem csak itthon, hanem világszerte is).

 06. Gondoltál már rá, hogy a népszerűbb bejegyzéseket megjelentesd nyomtatásban akár fanzine, akár naptár formájában?
 Igen, rengetegszer eljátszadozom a gondolattal. Most, hogy 10 éves volt a blog, megfordult a fejemben, hogy összeszedem az összes interjút, megdizájnolom az anyagot és ingyenes papírzine'-ként szétosztogatom valami koncerten vagy adok belőle a lemezkiadós ismerőseimnek, hogy tegyék bele grátisz a csomagokba, amiket küldözgetnek a vevőiknek, de aztán mindig eszembe jut, hogy mi pénzbe, időbe és energiabefektetésbe kerülne mindez azért, hogy utána a kutyát se érdekelje az egész. Az elmúlt évtizedekben elég sok fanzine-nak dolgoztam be kisebb írásokkal és mindig az volt az elkeserítő végeredmény, hogy csak a picsogás megy, hogy nincsenek újságok, de amikor végre valaki megcsinál egyet, akkor meg a szájhúzás megy, amiért az újság szar/drága/gagyi/etc.. Sokat gondolkodtam azon is, hogy kéne valami alkalmi kiadót is csinálni, mert van 1-2 zenei anyagom elfekvőben, de aztán mindig az jut eszembe, amit már fent is leírtam, meg persze ehhez hozzájönne még az a szokásos duma is, hogy biztos meg akarok gazdagodni a lemezkiadásból, így elmegy tőle a kedvem. Pedig amúgy én még annak a kornak vagyok a gyermeke, ami a kézzelfogható dolgokat (fanzine, CD, bakelitlemez, stb.) értékeli igazán. Minden tiszteletem azoké, akik több elszántsággal bírnak és tényleg megcsinálják a papírformátumú fanzine-t, azonban az UG marad egyelőre a neten.

 07. Az olvasók milyen intenzitással reagálnak egy-egy bejegyzésre?
 Hát, ha reakciónak minősíthető a Facebook lájk, akkor elmondhatom, hogy rendkívül népszerűek vagyunk. A valóságban amúgy érdemi reakció alig van, néha a baráti körömből élcelődik valaki a bejegyzések alatt, nagyon ritkán akadnak hozzászólások is, de amire a közösségi médiát eredetileg kitalálták - a párbeszéd és a társadalmi diskurzus - az még várat magára. Ha érdekel a véleményem, egyébként elég demotiváló is ez a csend; még egy negatív véleménynek is jobban örülnék néha, mint a nagy rohadt méla hallgatásnak. Nem tudom, hogy ez a tömegek szellemi igénytelenségének és együgyű véleménynéküliségének az oka vagy csak simán kaka az oldal, de általában nincs igazi reakció.

 08. A mainstream, illetve balos közeg figyeli a bejegyzéseid?
 Szerintem nem, mert különben tuti kaptunk volna már pár ilyen ostoba levelet, hogy "Nincs olyan, hogy ns hardcore!", meg "Igénytelen, szar zenéket toltok!", meg "Primitív nácik vagytok!", ahogy azt már megszokhattuk más oldalokon a kommcsiktól. Mondjuk örülök is neki, rohadtul fárasztanak az internetes szócsaták az ilyen balfaszokkal.

 09. Időről-időre alakulnak új HC/NSHC/H8Core zenekarok itthon is, látsz, most olyat amelyik életképesebb és tovább jut egy bemutatkozó felvételnél?
 Most kicsit kedvezőbbnek tűnik a helyzet, mint 2 éve, akad pár új kezdeményezés, de korai lenne jóslatokba bocsátkozni. Félek, hogy egyik se lesz hosszú életű, mert az összes új csapat állandó tagproblémákkal küzd és manapság nem találni jó zenészeket minden bokorban. Én mindegyiknek szurkolok és próbálom őket segíteni a magam szerény eszközeivel, de az idő fogja megválaszolni a fenti kérdésedet.

 10. Az interjúk során a kérdések mekkora hányada az ami téged érdekel, és mennyi az amit olvasoknak szánsz?   A blog újbóli elindulása valahol a kíváncsiságomnak köszönhető. Nagyon érdekelt, hogy pl. mit gondolnak az orosz NS-ek Putyin rezsimjéről (ez visszaköszönő kérdés is lett orosz zenekaroknál), hogyan látják az NSHC zenekarok a hardcore-hoz kötődő kapcsolatukat, mi motiválja őket, ilyesmi. Vannak néha töltelék kérdések is, de a zömében nem az olvasóközönségnek akarok kedvezni, hanem tényleg igyekszem az alanyokat olyan dolgokról megszólaltatni, amiket fontosnak és érdekesnek tartok. Ha ez egybeesik a nagyközönség elvárásaival, akkor örülök, ha nem, akkor meg szerencsére mindig be lehet zárni az oldalt a böngészőben.

 11. Végszó/Üzenet az olvasóknak:
 Ha csak egy matricát kiraktok valahová, már az is jobb és értékesebb, mint a tétlenség. Gondolkozzatok el ezen! Köszönjük még egyszer a lehetőséget a megszólalásra és kitartást a Városi Legendákhoz!

Végül egy szám a blog saját youtube csatornájáról:

1. A letöltések még mindig nagyban visszavetik a vásárlókedvet, vagy már alapból kevesebben érdeklődnek az ilyen zenék iránt?

Erre nehéz pontos választ adni, mert nem vagyok tisztában a letöltések számának nagyságrendjével. Természetesen vonzóak az ingyenes letöltős oldalak, mert az ingyennél nincs olcsóbb, nem lehet vele versenyezni. Ha nem lennének fizikai hanghordozók, csak ingyenes és pénzért letöltős oldalak, valószínűleg akkor is az ingyenes letöltések lennének népszerűbbek. Ilyen az emberi mentalitás: "Ha megkaphatom ingyen, miért fizetnék érte?" Valamelyest csökkent az érdeklődés az ilyen zenék iránt, de ez is változó, szerencsére vannak még olyan zenekarok, akik ha kiadnak egy új albumot, akkor hirtelen előkerülnek a vásárlók is.

2. Itthon a HC/NSHC/H8Core színtér alaposan megcsappant, legalábbis a koncertek látogatottsága alapján, ez érezhető az eladásokon is?

Igen, ki lehet jelenteni, hogy a kilencvenes évek második felében megjelent új stílus mára jócskán veszített a népszerűségéből és már csak egy nagyon szűk réteg értékeli ezt a muzsikát. Mikor a Blue Eyed Devils, H8Machine, Angry Aryans zenekarok a csúcsra repítették a Hatecore stílust, rengetegen kezdték el utánozni őket, akik tovább is fejlesztették a műfajt. Természetesen ma is vannak olyan HC zenekarok, akik nagyon magas színvonalon űzik a stílust, az ő hanghordozóik továbbra is népszerűek. Gondolok itt az olasz Green Arrows-ra, vagy a német és orosz HC-színtér csapataira, akik minőségi felvételeket tesznek le az asztalra.

3. Itthon milyen zenék a legnépszerűbbek?

A hazaiak közül a Jogos Önvédelem és az Archívum kiadványai a legkeresettebbek, a külföldiek közül a régi nagy öregek (Bound for Glory, Skrewdriver, Brutal Attack, No Remorse, Stahlgewitter...) a tuti befutók. A dallamosabb, megjegyezhető szerzeményekkel előálló csapatok törnek előre, a népszerűséget nagyban növelheti egy lendületes, profi videoklip is különböző videómegosztókra feltöltve.

4. Külföldön egyre több '80-as, '90-es évek beli Oi! albumot adnak ki újra, itthon van rá kereslet?

Igen, a régi, klasszikus zenekarok korabeli felvételei mindig keresettek, főleg mert az a korosztály kötődik hozzájuk, akik még a letöltések előtti, fizikai hanghordozós korszak hűséges vásárlói. Lehet, hogy lemaradtak a régi kiadványokról és boldogan teszik be az újrakiadásokat is a gyűjteményükbe. Ha néha valaki eladja a régi gyűjteményét, bizonyos oldalakon hihetetlen pénzekért cserélnek gazdát az első nyomású kiadványok.

5. A videómegosztókon szinte minden megtalálható, ennek ellenére van még kereslet zenei DVD-kre?

A DVD piac szinte teljesen halott, annak ellenére, hogy a videómegosztókról mostanában rengeteg felvételt töröltek, vagy tettek elérhetetlenné sok európai országban. Már nem tudom, hol olvastam azt a kérdést egy DVD megjelenésekor, hogy "Vásárol még valaki DVD-t egyáltalán?". A DVD a kétezres években élte aranykorát, de az elmúlt 10 évben szinte teljesen visszaesett a forgalmuk, talán a Titkolt Ellenállás tripla DVD-je kivétel, ami tényleg egy egyedi, különleges kiadvány.

6. Az én korosztályom 99%-ban koncerteken és butikokban vásárolt hanghordozót, pólót stb. Azóta felnőtt egy új generáció, még mindig szükség van a személyes kontaktusra vagy elég csak a közösségi oldalakon megosztani, hogy milyen új kiadványok vannak?

Igen, a mi korosztályunk még értékelte, ha megjelent bármilyen kiadvány, ha eredeti példányt tudtunk venni valamiből, arra mi még halálosan büszkék voltunk, rangot jelentett, ha valamelyik kiadvány eredeti borítóval került fel a polcunkra. Ma már nincs annyira szükség személyes kontaktusra, az internet segítségével bármit meg lehet találni, elég beütni a keresőbe, hogy mit szeretnél. Természetesen sokan nem szeretnek postaköltséget fizetni, vagy megadni a személyes adataikat, ők továbbra is koncerten, vagy egyéb személyes találkozások alkalmával szerzik be az új kiadványokat.

7. Az én generációm, főleg a vidéken élők nem igazán tudják követni az idegen szavakat, amelyek megjelentek a hanghordozók terén, gondolok itt olyanra, mint a digipack, split stb., felvilágosítanád az olvasókat pontosan mit is jelentek ezek? (ami eszedbe jut mind, akár a booklet is)

Sok ilyen kifejezés született az elmúlt évtizedekben, a kiadók igyekeznek különlegessé tenni kiadványaikat, hogy a gyűjtők valami pluszt kapjanak a pénzükért.

A digipack egy kartonból gyártott CD / DVD csomagolás, amely helyettesíti a műanyag tokot és a borítót. A lemezt a kartonba ragasztott átlátszó műanyag tálca tartja. Többféle méretben gyártható, akár több lemez számára is.

A split azt jelenti, hogy egy CD-n két vagy annál több zenekar felvételei szerepelnek. Megosztott anyagnak lehetne fordítani, de már a split kifejezés is meghonosodott hazánkban.

A booklet magyarul könyvecske vagy füzetecske, de ezek elég bárgyúan hangzanak lefordítva. A CD megjelenése idejében még csak egylapos borítók voltak, amin az albumborító szerepelt, a hátoldalán néhány információ a lemezről. Később a kiadók és a zenekarok több információt akartak megosztani a rajongókkal, így született a kihajtható borító, később az egyre vastagabb booklet, amiben a dalszövegeket, zenekari fényképeket és egyéb érdekességeket helyeztek el, hogy még kelendőbbek legyenek a kiadványok.

Egy időben népszerű volt a Dual-disc is, egy CD-t kell elképzelni, aminek a másik oldalán DVD anyag szerepelt, de ez a formátum érvényét vesztette egy idő után, mert túl vastag volt és egyes lejátszók megkarcolták a kétoldalú hanghordozó másik felét. De vannak dupla, tripla CD-k, DVD-k, kihajtható dupla digipackok és így tovább.

8. Pólókon milyen minták a kelendőbbek, a merész sokat sejtető, esetleg nyílt politikai iránymutatás, vagy a szolidabb, bárhova felvehető?

A népszerűbb együttesek, vagy politikai személyeket, egykori harcosokat ábrázoló pólók a népszerűek, sokan a tiltott jelképeket tartalmazó ruházatokat részesítik előnyben. A szolidabb, sok esetben igényesebb ruhadaraboknak is megvan a célközönsége, de ez sajnos csak egy szűk réteg. A lelkes fiatalok szeretik azonnal tudatni a környezetükkel a nézeteiket és olyan pólókat keresnek, amikkel ezt a leggyorsabban láttatni tudják az utca népével.

9. Végszó/vagy üzenet az olvasóknak

Már szinte unalmasnak tűnhet állandóan ismételgetni, hogy aki szereti a színtér zenekarait, támogassa őket a kiadványaik megvásárlásával, mert a kiadók csak így tudnak újabb felvételeket fizetni és kiadni. Ingyen letölteni egyszerű, csak így nem lesznek új kiadványok. Egy gyűjtemény tartja az árát és büszkeséggel tölti el a tulajdonosát, ha végignéz a kincsein. Köszönjük a megkeresést és a kérdéseket!

Loyalty records

Gísli Brynjúlfsson - Magyarország 1848-ban

Éljen a 'szabadság!

 

Hajnallik,

hév-meleg hatalmak

ébrednek szerte 

sarkain a világnak.

Fölserkent e tavaszban

földünkön mindenhol

országoknak népe,

okos haraggal.

 

Csatákra virradtunk,

lépnek csapatok

száll a Nap feljebb,

hallik szárnycsapása.

Halljátok hát,

harcba indulók,

ifjú valkűrök

virradat énekét.

 

Tavasz van,

támadnak

friss népek, felkelők.

Tisztjeik 

tisztükben

vitéz és vakmerők,

mint valaha is.

 

Vesd rá magad,

magyar valkűr

ellenségre,

elbírsz véle.

Nornák értelme

érleli gyümölcsöd,

s kezdik a kardok

diadal-dalukat:

 

"Új nép lepi

el a partot,

messziről jött,

nagyratörő.

Riadjatok fel,

hívek mind,

keltő szóval

jönnek keletről.

 

Megvirradt, Atli,

szakaszd alvásod,

nem vinnyogni most,

vívnunk adatott.

Szőjünk, szőjünk

szörny szövetet

múltjukon állnak most

bosszút a magyarok.

 

Öröktől egyet

öröklöttünk,

hajdan-időkből

apa-hagyományt:

mi magyarok

e márciusban

méltó becsüléssel

bírjuk szabadságunk!

 

Rónak a nornák

baj-rúnákat,

ütközeteket,

házra üszköt:

rójatok bár bajt,

biztos halált,

szerencse-vesztést,

csak ne szolgasorsot.

 

Vágj, nép, előre,

legyen a világnak

szabadság

a szülőföldje!

Így ígérték

régi írások,

amint volt kezdetben,

úgy legyen végén"

 

Végzik is

valkűrök

óriás-ébresztő

ősi énekük:

áll az óriás

ósdi köteléke,

lánca kettétört -

de hallgasd csak,

hol mindenütt

visszhangzik csengése!

 

(Bernáth István fordítása)

 

 

 

 

 

 

 

 

 1988 március 15.-én volt az első szervezett skinhead megemlékezés a márciusi forradalomra. Március első felében a Vasmunkástéri skinhead klubban jelentette be Dudás András, hogy 15.-én a délelőtt folyamán a Deák téren lesz a gyülekező, majd innen közösen vonulunk a Petőfi szoborhoz.
 Én sajnos nem kaptam szabadságot így csak a találkozóra tudtam elmenni ahol akkor már mintegy 20 fő jött össze. A cég pártfunkcionáriusa reggel levetette velem a kokárdát, amit Pesten ismét kitűztem.  Erre a találkozóra vittem először a Power of Oi! első számából ami már másfél hónapja elkészült, de az első pár darab amit ismerősök munkahelyén másoltunk vidéken elfogytak. A fogadtatás jó volt, de azért a kezdetleges kiadványt több kritika is érte, amelyeket a későbbiekben igyekeztem korrigálni.
 A csoport indulását nem tudtam megvárni, mennem kellett dolgozni. A következő skinhead bulin mesélték, hogy a csapatot végig gépfegyveres rendőrök kísérték.

 Weboldal készítésbe már nagyon rég nem fogott senki a köreinkből, pusztán ezért is kuriózumnak számítana a közelmúltban indult https://borfejuek.wordpress.com.
 Ami igazán érdekessé teszi az a tartalom, ami felőleli a skinhead mozgalom hazai és nemzetközi múltját, történelmét képekkel, újságcikkekkel, beszámolókkal, interjúkkal színesítve azt.
 

Hó végén hatalmas skinhead buli lesz a németeknél, egy veterán skinhead zenekarral, mely már közel 35 éve tolja a jó muzsikát töretlenül, ők az Endstufe és egy másik legendás zenekarral amelyik szintén a '80-as években indult és hosszabb kihagyás után pár éve újjáalakult ők a Kraft durch Froide.

 A '80-as évek végén volt egy ismerősöm aki nagyon ügyesen festett, klasszikus élethű képeket készített. Egyszer megkértem készítsen nekem egy festményt a fő téma egy keltakereszt, körülötte White Power felírat. A srác beleegyezett, pár hét múlva elkészült a nagy mű, egy A0-ás lapon középen egy fekete keltakereszt, körülötte pirossal a felírat, egyszerű széles ecsettel felmázolva. Szerencsére pénzt nem kért érte.

A másik művész egy volt kollégám volt a '90-es évek elején, tőle azt kértem fessen majd egy keresztes lovagot a mellén vagy a címer pajzsán esetleg mindkettőn esetleg egy zászlón a feje felett egy kettőskereszttel. A majd határozott, az időpont határozatlan volt, mert épp nyaralásra gyűjtöttem. A srác 2 héttel később beállított egy "festménnyel" rajta egy páncélos lovag pipaszár lábakkal, esetlen páncéllal, háttér semmi csak az üres papír, a pajzson egy alig felismerhető kettőskereszttel. Mindezt potom két havi fizetésért. Kinevettem, a végén már a feléért ideadta volna, közöltem vele, hogy az illemhelyre túl vastag a papír.

 


 Egy szolnoki túravezető szervezésében induló kisbusszal mentünk Mohácsra, némi késéssel, mert az ígérgező rossz idő miatt többen is visszamondták az utat.
 Mire leértünk már sütött a nap és egész estig maradt a jó idő. A városban hatalmas tömeg volt, a rendezvény lassan túl nő a városon ezt többen is megállapítottuk.
 A dunai átkelést néztük meg elsőként, amíg kezdődött sokác és horvát népzenét hallgattunk a helyi csoportoktól és a nemzetközi dudás találkozóra érkező egyik horvát zenekartól.
 Mohács mindig skinhead város volt, talán annak köszönhető a töretlen fejlődés, hogy nem volt soha országosan ismertté vált balhé a városban. Az átkelés előtt volt időm nézelődni, több ismerős arc is felbukkant a tömegben és elég sok bombert meg harringtont láttam. Később a városban is gyakran botlottam kopaszokba 18 - 50 éves korig vegyesen. Mivel ezüst színű bomberben voltam és zöld gyakorlóban nem vett észre senki, úgy tűnik ma már csak a fekete ruha az igazi skinhead viselet vidéken.



 Az átkelést ágyúlövés indította, majd a végén egy hatalmas tűzet gyújtottak. Gyerekkoromban még azt a legendát tanultuk a mohácsi busójárásról, hogy a török hódoltság idején a törököket űzték el a maszkokkal a mohácsi szigeten táborozó busók, mióta a megszálló török basa szobrát sem tudták elűzni azóta ez a legenda feledésbe merült és már csak télűzés, téltemetés a sokác népszokás lényege, meg egyébként sem túl polkorrekt a törököket elűzni.
 A tűzgyújtás után bementünk a városba, megnéztük az árúsokat és ittunk egy sört, a sörívás kalandosra sikeredett, a kocsma dugig volt, italt csak az kaphatott aki leült, hely nem volt bent, volt kerthelyiség, ott volt hely, de ott nem volt csapolt sör, mert az a rész egy másik kasszához tartozott, végül távozni készültünk amikor felálltak az egyik asztaltól, oda gyorsan leültünk, mentem a pulthoz rendelni, ott nem lehetett csak az asztalnál, rendeltünk az asztalnál, megkaptuk, majd fizetni szerettünk volna, de azt nem lehetett csak a pultnál lévő kasszánál. Amíg sorba álltam fizetni előttem legalább öten rendeltek és fizettek egyszerre a pultnál lévő kasszánál.

 Miután megittuk a csapolt Paulaner Hefeweiß söreinket folytattuk a busólesést, szerencsénkre pont akkor kezdődött a felvonulás amikor kiléptünk a kocsmából, viszonylag közel tudtunk férkőzni a menethez, ami nem volt egyszerű a tömegben, egy darabig nem igazán tudtam fotózni az előttem ugráló pártól, de szerencsére egy idő után megunták a látványt így előre tudtam állni. A busók és a sokác lyányok időnként extra szórakozást kínáltak a tömegnek némi korom, liszt, hamu, toll segítségével, illetve a srácok időnként termékenységi rítust imitáltak a nézelődő lányok, asszonyok bevonásával.


 A felvonulás után végignéztük az árusokat, vettünk pár apróságot az otthonmaradottaknak, ettünk egy tócsnit és egy adag forró-fahéjas mandulát. Meg kellett állapítanunk, hogy étel-ital árúsból rendkívűl kevés volt, minden ital és kaja sátornál tömegek álltak sorba. Reménykedtem, hogy Nagy Attila is kint lesz valahol a kerámiáival, de nem láttam sehol, pedig régóta szerettem volna megnézni a munkáit közelebbről. A főtéren a Nemzeti Front másik tagjával találkoztunk, 30 év ismeretség ellenére épp csak köszöntünk egymásnak.
 A főtéren a tűzgyújtáshoz készülődtek, itt legalább tízszer akkora máglya volt, mint a Dunaparton. Amíg gyülekeztek a busók a szokásos népzenei, néptáncos műsor ment, időnként bele-bele néztünk és közben ittunk egy-egy pohár forraltbort. Sötétedni kezdett mikor meggyújtották a máglyát és a szalmabábút.

A tűzgyújtás után indultunk haza, fáradtan, álmosan a korán keléstől.
A rendezvényről készült képek itt láthatóak: http://indafoto.hu/odin/mohacs_busojaras_2019/page/1

Nagyapám rendkívűl büszke volt, hogy a nevünket nem szennyezték be rabló, gyilkos betyárok, mint a hasonló hangzású Kaszab nevet, ezért én nem sem parádézok betyárokkal, de aki kedvet érez jelentkezzen.

Egy régi felvétel bukkant fel a mozgalom hőskorából, 1989 májusában készült a Petőfi Csarnokban.
A végén a "Börtön ablakában" értünk szólt, egy hónappal később szabadultunk. Aki teheti mentse le, mert az előző feltöltést 24 órán belül indoklás nélkül letíltották.

Idén a hagyományos megemlékezésünket
március 10-én, vasárnap tartjuk meg!

Ma ünnepli 100. születésnapját Erich Klein a Wehrmacht századosa, aki harcolt Sztálingrádnál a 160-as tüzér regimentben, majd később Magyarországon a páncélos tüzérségnél (Panzer-Artillerie-Regiment "FHH").

Teljesítményéért megkapta a német kereszt arany fokozatát, közelharcért pántot és számos egyéb érmet és kitüntetést.
Orosz fogságba esett melyből 1953-ban szabadult.

Még nagyon sok boldog születésnapot kívánunk, erőben, egészségben!

Flosz Gabi zenekara a Magna Hungária engem igazából soha nem fogott meg, hiába a jó szövegek, a zene nekem nem jött át, ellenben ez a garázs zenekar amit csak a maguk örömére hoztak létre és sosem lépett színpadra számomra igazi zenei csemege. 
Akik szeretik a ska zenét találnak még pár számot a zenekartól Gabi feltöltései közt.

 A múlt heti Terra Plázáról már annyi rosszat írtak, hogy sokáig töprengtem, hogy folytassam-e a sort.
Már rég tudjuk, hogy a Terra Pláza kinőtte a Lurdy Házat, ez most végleg bebizonyosodott. Fél 11-kor mind két sor nagyon hosszú volt, mire betettük a kabátot és a hátizsákot (mindkettőért külön kellett fizetni) a ruhatárba a sor tovább nőtt méterekkel, több, mint fél órát álltunk sorba. A látogató számláló az őr kezében 400-410 vendéget mutatott folyamatosan. Miközben a bejutásra vártunk több bombert és Harringtont is láttam, köztük pár ismerőst is, de nem mertem elhagyni a sort, hogy köszönjek, elég paprikás volt a hangulat.
 

 Bent elég nagy tömeg volt, az asztalokhoz alig lehetett hozzáférni. Semmi újdonság, leopárd gekkók 1000 féle színváltozatban, boák, nyílméregbékák szintén a megszokott felhozatalban, pár agáma, pókok széles választékban. Az első az eleség volt amit kerestem, fagyasztott egér nem volt, a pultot sem láttam, állítólag voltak, de a hivatalos nyitás előtt elfogyott náluk minden. A kedvenc szlovák kereskedőm új helyen volt, szerencsére nála még volt ami nekem kellett, volt a megszokott tücsök szedd magad akció is, viasz moly lárvák szinte mindenhol csak bebábozódva voltak, ilyet nem értem miért tesznek ki, ezt eleségnek venné az ember, nem tenyészteni. A Sáskáknak megemelkedett az ára, 25-50%-kal a legutóbbi kiállításhoz képest. Az egyik olcsó növényesnél találtunk pár ritkaságot, én egy stapelia gigantea f. monstrosát vettem a fiam egy citrom oltványt.

 

A rovarsímogató megint népszerű volt, most hoztak ismét lepkebábokat, kicsit sokalltam az árát, így nem vettem, de azért megcsodáltuk a kínálatot. 
 Botsáskából nem volt olyan újdonság vagy érdekesség ami lázba hozott volna, mondjuk eredetileg sem terveztem újabb egyedek vásárlását. Az árak szinte mindenhol emelkedtek, szerintem gyakran indokolatlanul.

Népszerű volt a hűllősímogatás, a kereskedők többsége készségesen megengedte mindenkinek, hogy bármelyik állatot megsímogathassák. Az agámákat a legtöbb helyen már eleve kiteszik, vagy nyitott dobozban tartják.

 

Eleségen kívűl nem vettem semmit, amiket szerettem volna nem voltak, vagy nem olyanok, vagy túl drágák. Azt hiszem egy időre hanyagolom a rendezvényt, jövőhónapban lesz rovarbörze az eleséget ott is be tudom szerezni, közelebb is van és a belépő is töredéke a TP-ének.

2019. 02. 21.-én életénk 97. esztendejében elhunyt Antek Blekic SS-Untersturmführer. Horvát önkéntesként csatlakozott a Handschar SS divizíóhoz, 1945-ben átkerült a Prinz Eugen önkéntes hegyivadász divizióhoz, a háború végén orosz hadifogságba esett, 1956-ban engedték szabadon.

Többek közt megkapta a másodosztályú vaskeresztet, háborús érdemkeresztet, bronz Bandenkampfabzeichen-t.
Nyugodj békében.

A legendás Oi-kor koncert amikor Dudi nyomatékosította, hogy a punk és a skinhead végleg különvált.

 

Hemerben bukkantak az aszfaltra pingált náci szimbólumokra lakossági bejelentés alapján. A rendőrség egyenlőre nem állapította meg, hogy a felfestett jelek alkotmány ellenesek lennének, de mint tudjuk ez csak idő kérdése.