A kedvenz Nordglanz albumom. Bár legtöbb helyen pogány metálként jellemzik, nehéz lenne behatárolni a stílusát, hiszen a black metal alapokon túl hallhatunk neofolk elemeket szimfonikus és opera metált is. Ez semmiképp sem egy háttér zene amit munka vagy társalgás mellé hallgat az ember, ezt önmagában élvezni kell és még így is sokadik hallgatásra is felfedezhetünk új dallamot, új hangszert a háttérben vagy bármi új elemet amit korábban nem vettünk észre. 
8 nagyszerű szerzeményt hallhatunk a korongon, köztük egy Absurd feldolgozást is az Als Die Alten Jung Noch Waren-t. 
Eddig is szerettem őket, de mióta megvan a lemez minden nap hallgatom és valószínűleg beszerzem az összes lemezüket, azt hiszem hamarosan érkeznek az új Nordglanz lemezajánlók.
A lemezt a német Last Resort store adta ki 2007-ben, hagyományos CD tokban, 16 oldalas szövegkönyvvel melyben az összes dalszöveget megtaláljuk, képeket a zenészekről és köszönő listát, szóval a kora ellenére egy rendkívül színvonalas kiadvány.
Beszerezhető CD-n: Nordglanz – Völkischer Schwarzmetall – nsbp.shop
és bakeliten: Nordglanz – Völkischer Schwarzmetall LP – nsbp.shop

Természetesen nem jöttem üres kézzel a shopból, a frissen kibontott csomagból kaptam egy korongot. 
Az Aufbruch első lemeze 2001-ben jelent meg eredetileg, most ezt adta ki újra az OPOS records változtatás nélkül.
Ez a korong a fiatalságunkat idézi fel, tipikus '90-es évekbeli  német skinhead zene, ha hasonlítanom kellene valamihez elsőnek a Kraftschlag jut eszembe. Nyolc középtempós és gyorsabb számot hallhatunk, a szövegek a skinhead életérzés mellett hazafias és lokálpatrióta (Mannheim) témákat ölelnek fel. 
12 oldalas szövegkönyvben a dalszövegek, fényképek és a zenekar rövid története 2001-ig látható, olvasható, minőségben szinte a korát megelőző kiadvány.
Beszerezhető: https://nsbp.shop/termek/aufbruch-patriotisch-praktisch-gut/

 Több ismerősöm is átküldte a Meta bejegyzést amiben egy fotel harcos vagy inkább egy egy személyes klaviatúra hadsereg "boneheadnek" nevezett.
 Ez az ostoba még azt sem tudja, hogy már azelőtt skinhead voltam, hogy az a pár drogos amcsi kitalálta, hogy a skinhead sosem volt rasszista.  Nyilván nem tudtak olvasni, mert több ezer újságcikk cáfolja az állításuk már a '60-as évek végétől, nem beszélve a periratokról, könyvekről, dalokról stb. 
 Néha úgy érzem az ostobák az hiszik, ha boneheadnek hívnak az egyet jelent az Avada Kedavrával és én ettől majd meghalok vagy ilyesmi. 
 Egy kis segítség a tudatlanoknak a Arcanum weboldalán magyar nyelvű cikkek vannak amelyek cáfolják az állításaikat már egészen 1970-től.
 Említette az átlagos külsőm. Nos a külsőm az elmúlt közel 40 évben nem sokat változott, azután lett átlagos, hogy egy csomó ostoba, drogos punk kopaszra vágta a fejét és elkezdte utánozni az öltözékem. Amíg a '80-as évek közepén egy punk koncerten a kopasz fej, bakancs, farmer, bomber feltűnő volt, ma már valóban átlagos.
 Azt is írta, hogy időnként politikamentes bulikba is járok, nos fel kell világosítsam időnként antifa bulikba is járok, főleg Bécsbe, Aréna, Viper room néha Pozsonyba vagy Csehországba. Legközelebb az Arénába a Loikemia bulijára megyek. Nekem nem kell képeket lopkodni, hogy lássam kik járnak ilyen bulikba, a kép lopás amúgy is bűncselekmény.

Visszatérve az első témához, itt egy dal 1970-ből a valódi skinheadekről:

Én azon öregemberek közé tartozom akik jobb szeretnek személyesen vásárolni, mint online így nagyon örültem amikor megnyitott a Nordic Sun Records kulturális központja. Sajnos egészségi okokból nem tudtam korábban menni, csak múlt hétvégén. 
Odalent kulturált környezet fogadott, az előtérben asztalok, székekkel, sörpaddal, kis bárpult, a fal mellett pólók. A saját márkás termékeik mellett a Pride France, Europen Brotherhood, Übermensch, Büszke Botond és más ruházatok.




Hátul a kisebb helyiségben CD-k, hanglemezek vannak jobbról a fal mellett, szemben a próbafülke mellett kiegészítők, felvarrók, bögrék és dísztárgyak. A CD-s polc még nincs teljesen feltöltve, de kérésre bármit pillanatok alatt előhalásznak. Változatos a kínálat R.A.C., NSBM, NSHC mellett Oi! zenét is találni és persze undergroundabb zenék is vannak, neofolk, ambient, noise, techno, rap azt hiszem felsorolni sem tudnám a zenei paletta minden ágát amit árulnak.



Nem vagyok egy nagy rajongója a modern divatoknak, így a dubai csokinak sem, de a pisztáciás sört nem tudtam kihagyni. Sörözés közben kellemes zene szól és lehet beszélgetni is, ha épp senki sincs kora délután akkor a személyzettel. Ha nincs kedve beszélgetni az embernek böngészhet a könyvek és fanzine-ek között, magyar, német és angol nyelvű kiadványok találhatóak jelenleg az állványon.
Az ital kínálat nem túl széles, két féle csapolt sör kapható, dobozos cider, négy fajta rövidital, üdítők, ásványvíz, energia italok. A tulajt ismerve ez hamarosan bővülni fog csak induljon be egy kicsit a hely.


Én úgy érzem gyakori vendég leszek, megszerettem a könnyű pisztáciás sört, a jó zenéket és a jó társaságot.