Egy kis politika mentes hard rock, heavy metal szűkebb hazámból, fiatal kori haveroktól. A lemez két éve jelent meg a zenekar 30 éves jubileumi buliján, akkor valahogy elfelejtettem megvenni, pedig pont ott voltam a lemezbemutató koncertjükön. A srácok megérdemeltek volna már nagyon rég egy igazi nagylemezt, de eddig pár házi demót készítettek és ez a CD is egy 7 számos EP.  A két idősebb zenész több, mint 40 éve kezdett zenélni, de a két fiatalabb is több, mint 20 éve van a zenekarban, igazi ős-rocker társaság, bár ma már csak a basszusgitáros viseli ezt a külsőséget, ősz hosszú hajával és szakállával.


A srácok a sztárság helyett annak idején a munkát és a családot választották, persze a zenélést nem hagyták abba, így csak helyben váltak népszerűvé, rengeteg teltházas buli, néhány motoros találkozó, pár környékbeli koncert, mivel a fidesznek nem nyaltak be, így még városi rendezvényeken sem léphettek fel.

A közelmúltban a tudomásukra jutott, hogy még nem rendelkezem a lemezzel, így megkaptam tőlük ajándékba.
A lemez visszahozta a régi rock bulik hangulatát amikre még skinheadként is gyakran eljártam a '80-as években, Missio, Lord, korai Ossián jutott eszembe a lemez hallgatása közben. Nem állítom, hogy éjjel-nappal hallgatni fogom, de néha kimondottan jó valami mást is betenni a lejátszóba.


A borítót a stúdió tulajdonosának lánya készítette, egy 15 éves lánytól nem rossz, de sokak szerint még egy zenekari fotó is jobb lett volna.

Előrendelhető a Hafenhauer bakelit az Oi! the Sopban, azt hiszem vennem kell egy lejátszót.


Ahogy korábban hírt adtam róla felkerült a világhálóra az Interdiktum 4 új száma. Remélem a Bunker records lecsap rá és kézzelfogható formátumban is elérhető lesz.


A tavaly elhunyt énekes Andy tiszteletére a Nordic Sun Records egy tribute albumot ad ki a Definite Hate legjobb számaiból. A bevételből az elhunyt énekes családját támogatják.


Hétvégi program ajánló. Olaszország legjobb zenekarai egy színpadon.


Azért itthon sem maradunk program nélkül. Szurkolás, sport, zene.


Hétvégén a  Romantikus Erőszak visszatér a vízpartra néhány rock, metal zenekarral.


Ha már metal, akkor itt egy újabb buli augusztusban.


Cseh és szlovák zenekarok egy színpadon.


A finnek nem bízták a véletlenre, már most kitették a decemberi plakátot két nagy nevű haza zenekarral.


Németországból ritkán jön plakát, íme most egy nyári program.


Portoban két napos fesztivál lesz év végén.


A népszerű Hats & Caps is játszik hétvégén.


Hó végén egy hosszabb kikapcsolódás Kosdon.


Ez pedig a megszokott hazai emlék hétvége.

20-as éveim egyik kedvenc zenekara volt, így amikor megláttam a Tuono Records standján egyértelmű volt, hogy haza kell vinnem belőle egyet. Középtempós olasz Oi! zene, vagy ahogy manapság divatos minden politikai tartalommal bíró zenét emlegetni R.A.C.. 
Nem igazán tudom megmondani mi fogott meg a zenekarban, akkoriban még a gyorsabb, pörgősebb Oi! zenéket kedveltem, mindenesetre egyből a kedvenceimmé váltak.
A zenekar egyfajta supergroup volt, a Hope & Glory tagjaiból lakult, de már a Hope & Glory is más ismert skinhead zenekarokból alakult, így a tagok nagyjából 1980 óta zenéltek különböző skinhead zenekarokban és néhányuk még zenél ma is (Daspo, Topi Neri), Caio az énekes 2013-ban elhunyt.
A lemez 1993-ban jelent meg, abban az évben indított hadjáratot az ottani rendszer a skinheadek ellen, akkor nagyon sokan feladták, eltűntek, ők szerencsére nem, ahogy nagyon sokan mások sem.
Ahogy az eredeti felvételt, úgy ezt a digipack lemezt is a Tuono Records adta ki, a lemez dizájnja a korabeli kazettákra emlékeztet. A lemezhez nyolc oldalas szövegkönyv tartozik, ez is megőrizte a kor hagyományait amikor egyszerű fehér lapon hajtogatták a dalszövegeket a kazettaborítóba. A dalszövegeken kívül egy rövid magyarázat található benne a kiadótól az új kiadáshoz és egy köszönőlista. 

Caio

A kedvenc Peggior Amico pólómban 1995

Elkészült végre a harmadik EP. Hallgassátok!!!

Az év legjobban várt kiadványa végre megérkezett és nem okozott csalódást. 13 nagyszerű viking himnusszal jutalmazza meg rajongóit a zenekar, Griffin whiskeyn edződött hangja és a zenészek nagyszerű játéka ismét lenyűgöző eredményt alkotott. A korábban megszokott stílust színesebb gitárjáték és fémesebb hangzás jellemzi.
 Az első dalban minden harcost harcba hívnak, hogy védjék meg nemzetüket. Az előző albumról megszokott dallamokat és ének stílust metálosabb hangzás erősíti és Amon Amarth-os refrén, nekem nagyon bejön.
 Az Ázok hadserege az ősi istenek és az ősi hit erejével küzd Európa megmentéséért. A zene kicsit dallamosabb, nagyszerű gitár futamokkal, a refrénben lehetett volna kicsit több kórus, de így is nagyon jó. 
 A Black Live Madness szövegileg kilóg egy kicsit a sorból, de ez nem is egy Sons of Odin album lenne, ha nem lenne a lemezen aktuális téma. A zene lendülete nem törik meg, a hangzás kicsit a korábbi albumra emlékeztet.
 I H8 U, a szövegben nem mondja ki, de úgy gondolom az antifáról szól, ez a szám is a korábbi album zenei stílusát viszi tovább.
 A Gonosz a hatalmon lévőkről vagy inkább a háttér hatalomról szól akik a háborúkat szítják és történelmet folyton átírják. A zene bluesosabb, klasszikus motoros rock hangzású.
 A Vintage Outlaw érzésem szerint Griffin önéletrajzi ihletésű dala. Lassabb és gyorsabb zene váltja egymást, néhol westernfilmbe illő zenei témákkal, kiváló dal egy baráti sörözéshez vagy stílszerűen whiskyezéshez.
 Fuck You, bassza meg mindenki, komcsik, kapitalisták, bürokraták...  Rock and rollosabb zene, ha nem olvasnám a szöveget egész vidám dalnak gondolnám.
 Vikingek vére, visszatértek a témához a lemez címadó dalával, Skócia viking eredetéről szól, ha jól értem a szöveget. Középtempós zene, szinte látom a lelki szemeim előtt ahogy az északi emberek felhajóznak a ködös Alba szigeteihez.
 Saga' Against Time, nagyszerű  dal a pogány hajós legendákról. A dallamos refrén magával ragad, számomra eddig ez a legkiemelkedőbb rész az albumon.



 Fegyverkovács, ezt a dalt már hallottam két éve amikor elkezdték felvenni, akkor írtam is róla, kevesen tudják, de Griffin nem csak zenész, énekes, szövegíró és zeneszerző, hanem kovács és fafaragó is, biztos vagyok benne, hogy ez a dal is róla és a kovácsműhelyben szerzett élményeiről szól. 
  Arise, egy kellemes ballada, nekem el kellett érnem egy bizonyos életkort, hogy az ilyeneket élvezni és érteni tudjam, azt hiszem ezt fogom beállítani reggeli ébresztőnek.
 Strong and Proud egy szám arról, hogy kik is vagyunk, mindezt egy kemény rock and rollos zenével, ha jól hallom egy Motörhed riffel.... és igen, megvan az a szóló amit az első számtól kerestem... érik a szőlő... Köszi Retek, ez nagyon jó.
 Mindenek Atyja, ha eljön a Ragnarök készen állunk a harcra. Azt hiszem ez nagyon jó lezárása a lemeznek, mind zeneileg, mind szövegileg.



A lemez három féle formátumban jelent meg, fa díszdobozban 28 sorszámozott példányban (egyébként ez a kiadó 28. kiadványa amely CD-n jelent meg), hagyományos CD tokban (jewel case) és digipack csomagolásban.
A hagyományos tokban megtalálható egy 20 oldalas szövegkönyv, jól olvasható szövegekkel, képekkel a zenészekről (Griffin, mint Berserker), köszönetnyilvánítással, mindez Griffin munkája. A digipack csomagolásban 16 oldalas szövegkönyv van és a zenészek képei a három blokkból álló borítón találhatóak, ez utóbbi csak a kiadótól és a zenekartól lesz beszerezhető, a fadobozos kiadvány valószínűleg már elővételben elkelt, bár erről a kiadót kérdezzétek.
Beszerezhető: Sons of Odin – Blood of Vikings Digipak CD – nsbp.shop

A lemezhez pólót is készült amit beszerezhettek: https://nsbp.shop/en/product/blood-of-vikings-mens-tshirt/

25 év, 15 nagyszerű szerzemény a kezdetektől napjainkig. Nem aprózzák el, rögtön egy erőteljes, ütős dallal indítanak amelyet kimondottan erre a lemezre írtak, ez az egyetlen új szám a korongon. A folytatásban sem kell csalódni, kiváló német R.A.C dalok végig, a zenekar 1996-os megalakulásától 2021-ig. A másik kedvencem a korongról a Kämpfe für dein Land, amely rendkívül ismerős valahonnan. Mint a legtöbb német zenekar ők is skinheadként kezdték és ez több dalban is hallható.  A számok jelentős része demókon és válogatásokon jelent meg korábban, a lemezre minden dalt újra felvettek. 
Karton dobozban jelent meg 500 darab kézzel sorszámozott példányban, én a 366-os sorszámút kaptam.
 20 oldalas szövegkönyv tartozik a lemezhez, tele képekkel a korai skinhead évektől a 2021-es megjelenésig. 
A nagyszerű kiadványt az OPOS records jegyzi. Hazai shopokban nem kapható.

Hárman indultunk útnak a szomszéd országba autóval, néhány kávészünettel viszonylag gyorsan eljutottunk Zágrábba ahol pár régi ismerőssel futottunk össze egy grill bárban. Szívélyes üdvözlések után egy helyi sört ittunk, aperitifnek medicát (ez egy helyi mézlikör) és természetesen a rakiát is megkóstoltuk ebéd előtt.
Útitársaim sültes tálat kértek amin töltött hús, kolbászok és egyéb sült húsok voltak, én előételnek sajttálat kértem amin érettebb helyi sajtok voltak, utána mediterrán szószos nyokkit ettem. Ebéd után még beszélgettünk, majd megbeszéltük a másnapi folytatást. Fizetéskor kiderült, hogy a helyi barátunk vendégei voltunk mindannyian.


Búcsúzás után pár fotó a főtéren és útnak indultunk a szállásunk felé mely Karlovác (Károlyváros) után volt egy kis csendes hegyi faluban.
Miután elfoglaltuk a szobáinkat lementünk az étterembe vacsorázni. Ožujsko sört ittunk, nekem nem jött annyira be, így utána váltottam Niškičko-ra. aperitifnek medicát ittunk, itt lágyabb íze volt, mint a zágrábinak, rögtön rá is kattantunk, a másik ital ami egyből belopta a szívünkbe magát egy gyenge áfonyalikőr volt. Másnap kiderült, hogy a likőrt az egyik pincér készíti. 
Vacsorára omlettet ettem vargányával, ezt a gombát valószínűleg a környező hegyekben szedik. 
Vacsora közben érkezett pár német fiatal akikkel beszélgettünk. Az étterem este 10-kor zárt, a tulaj mondta, hogy lentebb van egy söröző ami hajnali kettőig van nyitva. Eleinte lelkesek voltunk, főleg én, mert láttam útközben a cégért ami azt hirdette, hogy a kedvenc osztrák söröm a Hirter kapható. Amikor elérkezett a záróra már csak én voltam elég fitt a folytatáshoz a társaságunkból, épp indulni készültem, amikor szóltak a németek, hogy ők is mennek, az egyikük már öt napja ott nyaralt, így ismerte a helyet, így velük tartottam, egy mikrobusszal levittek a sörpincéhez ami nem is volt olyan közel, mint elsőre tűnt.
A kocsmában csak Ožujsko volt legnagyobb bánatomra, de végül megkedveltem. A frissen megismert ivócimboráim egyből intéztek zenét a kedves pincérlány által, főleg német oi!-punk-new wave zenék szóltak, gondolom valamelyikük youtube listájáról. Néhány sör már együtt énekeltük a Haymaker Rocking in a free world című számát. 
Másnap viszonylag korán keltem, ha nem is fitten. Jó szokásomhoz híven tettem egy sétát a környéken, Szlovéniára emlékeztetett a falu, kerítések sehol, szép rendezett porták mindenhol.


Mire visszaértem a szállásra már elő volt készítve a svédasztalos reggeli, két féle kenyér, vaj, margarin, áfonya lekvár, natúr és gyümölcsös joghurt, gabonapelyhek, sajt, gépsonka, szalámi, teák, gyümölcslevek és a legfontosabb a kávégép szabadon választható életmentő itallal. A rántottát, omlettet vagy tükörtojást mindenkinek személyre szabottan készítették el. 
Reggeli után útitársnőnk javaslatára a Kamačnik kanyonhoz mentünk, légvonalban 8 Km-re volt, mégis több, mint fél óra volt az út oda is és vissza is. Oda felé autópályán mentünk, útközben a hegyekben gyönyörködtünk. Annak ellenére hogy viszonylag korán értünk oda és még nincs főszezon sem, elég sokan voltak. A bejáratnál vettünk helyi fenyőszirupot, megcsodáltuk a nyárson sülő birkát és gyönyörködtünk a folyóban és a vízesésben.


A kanyonba nem mentünk be, nem éreztük magunkat elég fittnek hozzá, de legközelebb biztosan nem hagyjuk ki, aznapra elég volt a folyó, a hegyek, az erdők és a vízesés látványa. 

Azért, hogy a kocsival ne kelljen a szűk folyóparti úton forogni az erdőn keresztül indultunk vissza, sajnos a GPS egy zsákutcába (zsákfaluba) vitt, így vissza kellett fordulnunk, én nem bántam az út oda is és vissza gyönyörű volt.
A kanyontól másik úton mentünk a szállásunkra, ez kis falvakon keresztül vezetett, természetesen ez is szép volt, egy vadasparkot is láttunk út közben, sajnos idő hiányában nem tudtuk megnézni.
A szálláson gyors tisztálkodás után ebédeltünk. A sofőrünk végre ehetett medve steaket amire már itthon is készült. Az étlap tele volt erdei étellel, szarvas, őz, vaddisznó, medve mellett erdei gomba és áfonya is szerepelt a kínálatban. A sofőrünk medeve steaket evett áfonya szósszal, a útitársnőnk medve gulyást én vargánya gulyást nyokkival.

Ebéd előtt természetesen áfonyalikőrt ittunk és desszert előtt, ez a sűrű, rostos ital a szívünkhöz nőtt.
Ebéd után áfonyás rétest kértünk desszertnek. Az állunk leesett amikor kihozták a közel fél kilós szeletet, málna szósszal leöntve.



Én úgy jól laktam, hogy a maradék söröm sem tudtam meginni. Ebéd után lefeküdtünk egy órácskára. Mikor felkeltünk már volt néhány ismerősünk a szálláson, akik a medencében lubickoltak vagy épp söröztek.
A helyi ismerőseink meghívtak minket egy zenés estre amely a közelben volt, hihetetlen ez is 8 kilométerre volt és ide is 30 perc volt az út. Hogy az est folyamán tudjunk inni egy pár sört a helyi fiatalok levittek minket a völgybe kocsival és a buli végén vissza is hoztak. Az eleje kisebb településeken ment keresztül majd egy hosszú szerpentinen értünk a völgybe amelyen még a helyiek is 5 Km/órás sebességgel közlekedtek. Oda felé épp kifogtuk a naplementét, lenyűgöző volt ahogy a hatalmas hegyek közt eltűnt a nap.
A völgyben nagy meglepetés ért magyar, görög és olasz ismerősökkel futottunk össze, a magyarok és a görögök zenéltek is a bulin. Nagyszerű hangulatot csináltak, egy kis szabadtéri koncert kerekedett a csodás völgyben. Miután a koncert véget ért még páran egy 5 húros dobgitáron előadtak pár ismert szerzeményt. Hajnali egy körül indultunk vissza a szállásra.


Másnap ismét svédasztalos reggeli, az áfonya lekvár ismét gyorsan eltűnt az asztalról (lehet, hogy titokban vegák lettek az útitársaim). Reggeli után elbúcsúztunk az ismerőseinktől akik közül többen a mi szállásunkon szálltak meg. Az egyik német sráctól kaptam pár CD-t és egy pólót, akik nem vezettek azokkal még ittunk egy utolsó áfonyalikőrt. 
Indulás előtt bevásároltunk az étterem termékeiből, medve sonkát és medve szalámit hoztam az öcsémnek, áfonyalikőrt és egy üveg áfonya lekvárt magamnak. Útitársaim ugyanezekből vásároltak.
Hazafelé zavartalan utunk volt, viszonylag gyorsan hazaértünk, útközben már a határ innenső oldalán ebédeltünk egy benzinkúton, én grillezett burgonyát ettem rántott zöldségekkel, salátával.

10 évvel ezelőtti korong, főként hardcore, metalcore számok, változatos egy cseppet sem unalmas, néhol emlékeztet a 2000 körüli Archívum zenéjére. Saját maguk meghatározása szerint streetcore a zenei stílusa a lemeznek. 18 szám szerepel az albumon.  Nekem 2020-as és 2021-es lemezük sokkal jobban tetszett.
Digipack csomagolás a Moloko Plus Versandtól, 20 oldalas szövegkönyv, olvasható szövegek, bár nekem néhol már a szemüveg is kellett hozzá, fénykép a zenekarról a közepén, egy szóval tökéletes.
Elsősorban a hardcore, metalcore rajongóknak ajánlom.
A hazai kiadóknál nem találtam a lemezből, reklamáljatok náluk.