Először is köszi a lehetőséget! Na és kérdésedre válaszolva 2007. janár 13-án csináltam meg az első koncertet “Pótszilveszter” néven. Akkor a Hunor, A csinovnyik halála, és a Fehér Törvény játszottak. Beöltözős bulinak indult, minden év januárjában így ment ez sokáig, a koncertlátogatók beöltöztek, sokan kedvelték ezt a különleges hangulatú bulit, ami nem csupán egy koncert volt a sok közül, hanem az az este, amikor kiélhették kreativitásukat akiket ez megérintett. 3-4 év után úgy tűnt kezd kifulladni ez a dolog, akkor támadt az az ötletem, hogy a Pótszilveszter név alatt egy tribute bulit csináljunk. 2012. január 14-én ez egy kísérletként indult, de mivel várakozáson felüli volt az érdeklődés, ezért 2013. január 12-én újra ezt a receptet követtük, viszont ez a második alkalom már csupán átlagosnak volt mondható. A következő években különböző okokból nem került megrendezésre ez a buli egészen 2019. január 19-éig, amikor újra egy nagyon jól sikerült Pótszilveszter következett ezúttal már Tribute Night alcímmel. Akkor ismét sok pozitív visszajelzés volt, ezek hatására kerül majd megrendezésre 2020. január 18-án a következő Tribute Night.
Az eddigi 3 alkalom hozott már ilyet is, olyat is. Nyilván attól is függ ez, hogy melyik előadó mennyire bevállalós. Van aki tiszteletben tartja az eredeti dalokat és megpróbálja sokak örömére azt jó értelemben véve szolgai hűséggel prezentálni. Viszont más bandák meg kísérleteznek, saját stílusukat is belecsempészik, ezzel szinte új dalokat létrehozva, persze ilyen esetben is visszaköszön az eredeti! Ennek is meg van a maga varázsa, ezek így igazi feldolgozássá válnak a zenészek áldásos munkájának, egyéniségének hála.
Kereken 10 különböző fellépő vett részt az eddigi 3 bulin. Igen, vannak visszatérők. A Kitörés, valamint a Fehér Törvény már többször vállalta ezt a feladatot, jövőre pedig a Vanguard is visszatérőként fog szerepelni. Kicsit sorsszerű ez, mert nem csak a rendezvénysorozat számára lesz ez egy Vanguard visszatérő fellépés, hanem az Adri vezette Vanguard számára szintén, hiszen némi inaktív időszak után ezzel a műsorral tér vissza színterünkre, vagy ha úgy tetszik folytatja munkáját a csapat.
A Boxer’s, az Óbudai Fiúk, a Hadak Útja sajnos nem aktívak, pedig szívesen meghívnám őket! A Vendettának, és a Szent Suhancoknak már feldobtam a labdát, de egyenlőre nem éltek a lehetőséggel.
Az eddigi egyetlen külföldi fellépő Ken Mc Lellan volt egy unplugged előadással, ahol a hazai Mordgang(az egykori Onogur frontemberének egyszemélyes ballada projektje) kísérte a mestert. Az ő fellépése nem tribute műsor volt, nem is került fel a koncertplakátra, ez az előadás: “+ exkluzív meglepetés”-ként lett jelölve a plakáton, a koncertlátogatókat így némiképp tájékoztatva. Persze az, hogy ez pontosan mit is jelent sokaknak csak a rendezvényen derült ki, nem kis örömöt okozva ezzel a hazai színtér apraja-nagyjának.
Az első pár bulira még kizárólag én hívtam meg a zenekarokat, de az utóbbi időkben már több önként jelentkező is feltűnt a színen. Ez örömteli számomra, így biztosan nem én varrom a nyakukba a feladatot, hiszen ők ajánlkoztak önként vállalva ezt a komoly “munkát”! Nem tudom a koncertlátogatók számára mennyire világos, ha nem lenne az, akkor most itt közlöm velük, hogy nem kis meló van minden egyes zenekar részéről emögött, hogy egy komplett műsort begyakoroljanak kifejezetten erre az estére! A zenészek ezt persze pontosan tudják, volt is már aki ezért nem tudta vállalni, hozzáteszem felelősségteljesen a felkérést. Nagyon sok munka és felelősség ezen a rendeztvényen játszani, számos fiatal itt hallhatja élőben első alkalommal olyan bandák számait, akiket koruknál fogva eredeti előadójuk prezentálásában esélyük sem volt csekkolni.
Azt gondolom minden zenész saját kedvenceit részesíti előnyben, de ez persze nem törvényszerű. Külföldi előadók tekintetében egyértelműen a Skrewdriver és a Landser viszik a pálmát, azt hiszem ez hűen tükrözi a többségi közízlést. A hazai palettáról már nem ilyen egyértelmű a választás, ez érthető is, anyanyelvünkön persze sokkal több már megszűnt favorit van, akikhez önkéntelenül is kötődik az ember, s ezekenél ugye nyelvi akadály sincs előadás szempontjából. A teljesség igénye nélkül volt már pl. Mos-oi, ANV, Valhalla, Panzerfaust, Titkolt Ellenállás, stb.
Lehet, hogy az évvégi bulihangulat lendülete tart még ki a srácoknál, vagy csak szimplán szeretik azokat a bandákat, amelyek dalait előadják a csapatok, de határozottan jó fogadtatásról tudok beszámolni.
Nyaranta javában megy az ötletelgetés, aztán mire az ősz beköszönt már rendszerint le vannak zsírozva a dolgok. Idén is így történt ez, s azt hiszem szükséges is ez a korai fixálás, egy ilyen volumenű feladathoz azért minden bandának szüksége van némi felkészülési időre. Szerencsére nem volt még rá példa, hogy félvállról vették volna zenészeink ezt a feladatot, s így persze a közönség is elégedetten távozhat.
Aki szeretné régi kedvenceit élőben hallani, még ha más előadóktól is, az jöjjön el a Tribute Night-ra! Csalódás kizárva!
Egy szokásos szombat esti Bikás parki, beszélgetős – iszogatós, majd éneklős estén, az általunk megvetett és ezért minden találkozásnál inzultált punkok kerültek szóba. Már nem tudom, de szerintem már másnap reggel sem tudtam, mivel kapcsolatban alakult ki egy beszélgetés Bubs (RIP) és Borda között.
Szó szót követett, valahol a körül mozoghatott az éjszakába nyúló csevej, hogy minden punk patkány. Ebből jött, hogy tarajos patkány nincs, a Borda jelezte, hogy szerinte bizony van, és ha kell, akkor hoz is egyet. Kézfogás, fogadás megkötetett, de a Bubs csavart egyet az ügyön, másnap reggelre kérte a bizonyítékot. A Borda arcán átlagban nem sok érzelem látszott, amikor elengedte a Bubs kezét, valami azért megmozdult, talán ettől félelmetesebb volt, de mivel ő önmagában az volt, így nagy feltűnést nem keltett.
Kalóz másnap reggelre túrát hirdetett, a Pest környéki tájat vettük célba, a Nyugatinál találkoztunk. Akkor még volt energia és szabadidő, a hajnalba nyúló iszogatás után, ha nem is frissen vasaltan, de szinte hiánytalanul, túrafelszerelésben jöttünk össze a pályaudvar előtt. Az esti fogadást szerintem mindenki elfelejtette, szóba sem került a Borda érkezéséig. Skinhead módra körbeköszönt, majd a Bubs elé lépett, kivett egy befőttes üveget a hátizsákból és átadta a Bubs – nak. Az üvegben valami tartósító löttyben egy fiatal patkány teteme úszkált, szépen szabályosan gombostűből tarajat készített neki a Borda. Kérdeztük, hogy hogy a viharba sikerült megoldani, hisz aludni is kevés volt az idő, nemhogy „vadászni. ”Van otthon egy egész család preparálva, a legnagyobb egy 5 literes üvegben úszkál.” Ez semmit nem vett el az érdemből. A fogadást teljesítette, határidőre szállította a tarajos patkányt.
Miki
Kép: M. Théaude
Adjon Isten!
1990 vagy 1991 nyarán hívta meg a Kelenföldön bandázó csapatunkat Pesten koleszban lakó Auschwitz bajtársunk, lakhelyére Hajdúböszörménybe.
6-8 fő indult neki az útnak, fiúk lányok vegyesen. Debrecenben találkoztunk és onnan busszal mentünk a buli színhelyére. Egy böszörményi bajtársnak volt a szülinapja, klasszikus kertvárosi sorház volt ahol lakott, szülei elutaztak. Szabad volt a pálya. Visszamentünk Debrecenbe, mert Auschwitz szerette volna, ha a pesti portyák hangulatát becsempésznénk a város életébe. Volt jó pár harmadik típusú találkozás, úgyhogy győztesen vidáman mentünk vissza az utolsó busszal a buli helyszínére. Akkoriban a városban éjfélig volt disco, jött a javaslat nézzük meg ezt is. Kazettáról tolta a DJ , kikönyörögtük, hogy a záró szám, hagy legyen a mienk. Kört alkottattunk, bedobáltuk a bombereket, mert ugye az nyáron is kellett és táncoltunk, úgy skinhead módra. Az épület előtt már várt minket egy csapat szotyipusztító, mert az egyik szerint egy Tamás nevű debreceni srác meglökte a barátnőjét és ezt sérelmezte nagyon. Lehet szándékosan őt szemelték ki, lehet a véletlen műve volt, de a csapat egyetlen akkor aktívan sportoló tagját találták meg. Mivel ráadásul ez a sport a triatlon volt, bizakodóan néztünk a boksz elé. A discóból hazaindulók is sorra megálltak, hogy megnézzék mi fog történni. Ha jól emlékszem 3 ütés után elfeküdt a kihívó, de Tamás még egy fejrúgással szerette volna biztosítani a győzelmet. A földön fekvőre védelmezően sikoltozva ráugrott a barátnője, hogy ne bántsák tovább, de elég rossz ütemben érkezett, pont a rúgásba ugrott bele. Úgyhogy már ketten feküdtek a földön.
Az ütésváltásnál még elismerően morgott a tömeg, de miután a lány is elterült, egyre több lett a negatív hang. Diadalittasan távoztunk, és megkezdődött a mulatság a bajtárs házában. Követhettek minket, mert több helyi volt, nem tudhatták kinél kötünk ki, kb. fél óra múlva a ház előtt lincselő tömeg gyűlt össze, ordítottak, hogy mindekit megölnek stb. Amit a házból látni lehetett az az volt, hogy rengetegen vannak, és nagyon dühösek. Összeszedtünk mindent amivel harcolni lehet , eközben megindult az ostrom, az ablakokon át hajigáltak üveget meg amit tudtak és a kerítést támadták. Bentről is záporoztak az üvegek, meg amit találtunk. Rövid ideig tartott a tüzérségi összecsapás, megérkeztek a rendőrök. Nálunk egy sérült volt, egy Emődi nevű srác arcát végigvágta egy törött üveg. A lakás romokban volt az ablakok környékén, amit nem talált el semmi, azt mi szaggattuk le és visszadobáltuk. A rendőröknek természetesen elmondtuk, hogy nem értjük ezek itt mit akarnak, mi csak buliztunk, amikor váratlanul megjelentek a népek. Mindenkit felírtak, és kérték, ne menjünk a városba, mert nem vagyunk népszerűek a helyi élő erők szemében, ők meg nem akarnak velünk foglalkozni. Mikor elmentek, némi pakolás után benyomtuk az Oi zenét és ismét indult a buli. Tartott mindaddig, amíg ismét el nem kezdtek beröpülni mindenféle tárgyak az ablakon, igazából felocsúdni se volt idő már beszakították a kerítést és az udvari ablakokon keresztül is támadtak. A mozgástér teljesen minimális lett, erőviszonyok elég erősen lejtettek a támadói oldalra, megvizsgáltuk a lehetőségeket. A spájz ablaka nyílt egy szomszéd kertjére, azon keresztül előbb a lányok, majd mi is a házigazdával együtt kipréseltük magunkat, a támadók ekkor már a bejárati ajtót feszegették. A spájzból ablakon kipréselni magunkat szép feladat volt, de elég magasan volt, így a sötétben az ugrás kockázatos lett volna, ha nincs ott egy férfi, aki a tömegeket látva az utcán, tudta, hogy erre lesz a vége, ott várt minket és segített lekecmeregni mindannyiunknak. Mutatta, hogy szerinte merre menjünk, mert az ő háza előtt folyamatosan vannak lincselő tömegek, nem tud kiengedni. Megindultunk a kertek alatt, de bárhol ki akartunk jutni az utcára, vissza kellett fordulnunk, mert mindenhol dühös helyiek üvöltöztek, hogy kinyírják a bőrfejűeket. Totál be lettünk kerítve, felmentünk a kertek végéből és kikopogtunk egy manust a házból, nem kellett sokat kopognunk, nem hiszem, hogy tudott az utcai lármától aludni. Nagyon meg volt rémülve, hogy menjünk onnan, mert ha ott találnak meg minket, neki vége. Ezt használtuk ki, leültünk a teraszra, és kijelentettük, ha nem hívja a rendőröket, nem mozdulunk. Ez hatott, hamarosan nagy erőkkel vonultak ki a rendőrök és beszállítottak minket a kapitányságra. Ez elé megérkeztek később dühös ellenségeink, és tárgyalásokat kezdtek kiadatásunkról az ügyeletes tiszttel. Szerencsére ez nem történt meg. Hajnal ötig ment a háborgás a rendőrség előtt. Ez után a rendőrök beszállítottak minket Debrecenbe az állomásra, és ott megvárták a vonat indulását. A kapitányságon és az állomáson is többször elmondták, hogy ha még egyszer meglátnak, minket a városban azonnal átadnak a lincselő tömegnek. hihetően hangzott. Természetesen már ismét vidám volt a csapat, amit félre tettünk pénzt a Böszörmény – Debrecen busz útra nyugodtan vertük el a büfékocsiban, hisz kék taxival jöttünk. Később hallottuk, hogy a rendőrök akkor értek ki másodszor az ostromlott házhoz, amikor a padlásfeljárót feszegették a népek, azt hitték ott vagyunk. A srác aki a bulit tartotta, kollégiumban lakott csak úgy mint az Auschwitz, mindkettőjük nagyon sokáig nem ment Böszörménybe ezek után.
Az Emődi az arcsérülésével hétfőn elveretett igazolványképet csináltatni, hogy meg legyen a harci sebről az emlék. Akkor még nem azonnal bújt ki a kép a masinákból, vissza kellett menni érte, el is felejtette, már majdnem begyógyult az arca amikor elhozta a képet, pechjére a fotós leretusálta a sebet.
A Our Fight Clothing egy '56-os pólóval jelentkezett, tisztelegve a magyar hősök előtt.
Az Oi! bulik kedvelőinek már két biztos dátum van jövőre, az egyik a belga Live & Loud melyet 31. alkalommal rendeznek meg és a The Pride már a biztos fellépők között szerepel.
A másik tuti buli a cseh Utcakölyök party amelyet 19. alkalommal rendeznek meg. Jövőre a helyi banda mellett egy német nagyágyú az Endstufe lesz a fellépő, a srácok már 40 éve zenélnek, érdemes időben jegyet venni mindkét bulira, mert csak korlátozott számban lesznek kaphatóak.
Az I.C.1 öt év hallgatás után idén új lemezzel jelentkezett, a lemez mellé rögtön egy pólót is piacra dobott a kiadójuk mely két színben is kapható. Keressétek a PC recordsnál.
Az angol Fehér Törvény egy új kitűzővel jelentkezik, egyenlőre csak a tervet osztották meg a negyérdeművel: Fetch the noose.
Perbe fogták Németországban az NS Heute kiadványt, amelynek minden cikke ügyvédek által lett átvizsgálva megjelenés előtt. A Per ellenére megjelent a legújabb szám.
Megjelent a legendás német banda 1999-es lmezének legális dalait tartalmazó CD:
A Hirnsutz nem egy mai zenekar, de az eredeti felállás meglehetősen rövid életű volt, most leporolták a 1994-es dalokat és CD-n rögzítették.
Újra kapható a Back To The Basement válogatás CD melyen ismert német bandák tisztelegnek a '80-as, '90-es évek skinhead zenekarai előtt.
Gitárost keres az Ellenméreg zenekar.
A pletykák szerint a Hundriver is stúdióba vonul és végre kiadnak egy önálló albumot.
Évvégi akció a Loyalty Recordsnál!!
Sima hétköznap délután elindultunk a Kálvinról villamossal Kelenföld felé a Bordával, hátha történik valami. A Kosztolányin a buszmegállóban punkokat észleltünk, úgyhogy gyorsan lehuppantunk, hogy megnézzük, hogy tényleg övék e az örök élet. Földön ücsörögve várták a buszt, közelebb érve láttuk, hogy csak egy lány és a barátja tarajoskodik ott, de ha már leszálltunk miattuk, akkor a kicsivel is be kell érnünk. Ahogy közeledtünk, már álltak fel, érezték, hogy nem az ő napjuk.
- Hát ti meg mik vagytok? Érdeklődött Borda, és egy atyai pofont küldött a srácnak, amitől egy fél fordulatot vett és megkapaszkodott a falban.
- Kezeket fel! Hangzott a hátunk mögül. Tisztára mint a filmekben. Megfordulva, egy nálam fejjel, így a Bordánál két fejjel alacsonyabb reszkető embert láttunk egyik kezében stukker, a másikban rendőrigazolvány. Szolgálatba helyezte magát, de úgy remegett, hogy tényleg aggódtam, nehogy elsüljön a csúzlija amit hol rám hol a Bordára irányzott és közben kérte a megállóban várakozókat, hogy hívjanak neki segítséget. A kilencvenes évek elején ez még fülkéből történt.
A civil ruhás rendőr olyan szinten stresszelt, hogy nem vette észre, hogy az övtáskámból (zöld patentos, alapfelszereltség ) egy boxert raktam ki az egyik üzlet ablakába. Egy várakozó vén banya beköpött, a remegő zsaru meg felszólított, hogy rakjam el. Természetesen értetlenkedtem, hogy miért kellene nekem egy vad idegen boxert elrakni, de nagyon erősködött, így ment a helyére. Végre megérkezett az erősítés, a karom is kezdett fáradni, meg már kezdtem unni, hogy a Borda körülbelül ötvenegyedszer is megkérdezi, hogy mi a probléma és miért is van ez az eljárás. A punkokat és minket is bevittek a „Zsombolyára” ami legalább fél perc autóval, de kellett a sziréna meg a bilincs. Már én kezdtem komolyan elgondolkodni, hogy csináltunk e valamit tudtunkon kívül, hogy ilyen nagy feneket kerítenek az ügynek. Folyosón ücsörögtetés pár órán keresztül, először még úgy 5 méterre voltunk egymástól, de a Borda kérdezte a ránk vigyázó közeget, hogy beszélhet e velem. „Csak akkor, ha az ügyről nem esik szó” A Borda csak ennyit kérdezett „Te Miki, miért vagyunk mi itt?” azonnal átvitték egy másik folyosóra.
Végre kihallgatás, miután tisztázódott anyám neve, lakcím stb. jött a kérdés, mi történt a megállóban? A Borda volt előttem, úgyhogy kicsit idegroncs volt alapból a tiszt, de amikor kiderült, hogy nekem is repedt rossz a memóriám és nem emlékszem a pár órával ez előtt történtekre akkor kicsit tördelte a kezét gépelés előtt. A boxerre simán mondtam, hogy az ablakban volt és a kollégája rakatta el velem, ettől sem lett jobb kedvű.
Még egy kis ücsörgés, ekkor már ülhettünk egymás mellett.
Egyszer csak jön a punk meg a csaja: „Figyeljetek srácok, nem teszek feljelentést az úgy jó lesz?” Aki ismeri a Bordát, tudja milyen az az önelégült hóhér vigyor amit teli arcból nyom ha elégedett, ez következett, és bólogatás „Az nagyon jó lesz”. „Igazából nem cigány vagyok, hanem zsidó, tudom, hogy ez csak félreértés, megadom a számom hívjatok majd és megiszunk egy sört” Mivel mindketten nagyon vigyorogtunk és helyeseltünk, hogy az mennyire jó lesz, észbe kapott és a szám megadása nélkül elsomfordáltak. Behívott minket az ügyeletes és elmondta, hogy most az egyszer mehetünk, de, ha még egyszer meglát minket ,akkor tuti a fogda. Természetesen a Borda megkérdezte, hogy végül is miért kellett itt ülnünk ennyi időt. A válasz annyi volt, hogy azonnal takarodjunk. A Borda a Kálvinig értetlenkedett az eseten, de már meg sem hallottam, csak sajnáltam azt a fasza boxert ami jó párszor segített a sétálgatásban.
Kedves Bajtársak!
Szeretettel várunk minden érdeklődőt, Varga László vadászpilótánknak emlék- és ismertetőtáblájának avatójára.
Időpont: 2019.dec.15 (vasárnap) 10:45
Találkozó helyszíne: Telki, Tulipán utca végén, erdőszélén - gépjárművel érkezőknek javasoljuk, hogy Budakeszi felöl Telkire érkezvén, az első körforgalomnál a temető felé parkoljanak.
Varga László pilótánk, szeretett fővárosunk légterében, egyenlőtlen kűzdelemben vívott légiharc során áldozta legdrágábbat - az életét - a haza oltárán, 1944.december 11-én.
A lezuhanásának helyszínéhez együtt gyalogolunk (kb.1 km), ahol katolikus pap jelenlétében, minden résztvevő megismerheti hősi halált halt pilótánk életútját. Továbbá megtudhatjuk annak az érdekes kutatásnak a részleteit, amely a lezuhant gép darabjait megtaláló gombaszedők jelentésétől, egészen a vadászgép és pilótájának beazonosításához vezetett.
A 2020.február elsején, szombaton tartandó "Budai kitörés emléktúra" útvonala, érinteni fogja e helyszínt is.
Kalóz
Köszönöm:
Micsoda ragyogó éjszaka, amelyet jó barátaink szerveztek Anglia északkeleti részén.
Artisian debütáló fellépése volt, aki nem okozott csalódást, és kiváló anyagot készített saját anyagából és néhány Skrewdriver dal feldolgozásából. Aztán áthaladtunk a repertoárunkon mindenkit bevonva, és együtt énekelve kedvenc dalaikat. Kiváló éjszaka volt és nagyszerű részvétel is. Szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki eljött, és mint mindig, folyamatosan megmutatta támogatását. Szeretnénk köszönetet mondani Artisiannek az összes kemény munkájáért és üdvözölnénk zenei ellenállásunk családjában, ahogy az egyik északkeleti vezetõ tegnap este mondta.
Thankyou:
What a Brilliant night organised by our good friends in the North East of England.
It was a debut appearance from Artisian who didn’t disappoint and carried off an excellent set of his own material and his own outtake of some Skrewdriver songs. Then we flowed through our set getting everyone involved and singing along to some of their favourite songs. It was an excellent night and a great attendance too. We would like to thank everyone who came along and like always continually showed us their support. We also like to thank Artisian for all his hard work and welcome him into our musical resistance family as one of the Lads from the North East said last night.
RUN SILENT! RUN DEEP!
Forrás: Benny (Whitelaw) Telegram
13 év zenélés után feloszlik az angol Oi! banda a Code 1. A döntést személyes okokra hivatkozva hozták meg, januárban adnak még egy búcsú koncertet.
Megjelent a Stereotyp új stúdióalbuma, egy kis ízelítő belőle: https://vimeo.com/373696668
Megjelent a KdF mini CD amelyet 500 darabra limitáltak.
Hamarosan napvilágot lát a székely srácok bemutatkozó CD-je.
Hamarosan megjelenik a Nordic Sun records első kiadványa a Sons of Odin bemutatkozó CD-je.
Bakelit gyűjtők örömére megjelent a Stimmen der Freiheit új anyaga három különböző színű korongon.
Cigány kollegina nézi a tetoválásom, majd megszólal:
- Én a Valhallába kerülök, az kurva isten.
Gyárlátogatás munkahely keresés okán, egy Szolnok melletti bringagyárban. A gyár középszereű bringákat gyárt baromi drágán, a közelmúltban álltak át elektromos rásegítőmotorral szerelt kerékpárokra. Az előadó hol lekezelő, hol tudálékos stílúsban osztotta az észt.
- Azért itt gyártanak, mert Magyarországon nincs törvény a kerékpárok sebességkorlátozására.
(Nem akartam leégetni, ezért hallgattam, pedig szívesen felvilágosítottam volna, hogy közúton bukósisak nélkül 30Km/h, bukosisakkal legfeljebb 50Km/h a megengedett legnagyobb sebesség. {bukósisak = kerékpáros védősisak})
- Évvégén szoktak akciókat tartani ahol a dolgozóik vásárolhatnak kedvezményesen a termékeikből, persze senki ne gondoljon a több százezres kerékpárokra, nem azokat veszik a dolgozóik, meg azokat egyébként is külföldre gyártják főként. Magyarországon amúgy sincs kereslet drága kerékpárokra. Az olcsóbb kerékpárokat is részletre veszik a dolgozóik.
(Ebből leszürtük amit amúgy is sejtettünk, baromi rosszul fizetnek. Leszürtük azt is, hogy a fickó egy liberális pöcs aki utálja a hazáját és lenéz mindenkit, köztünk ugyanis voltunk többen is akik milliókat költöttünk bringára, a mostani alumínium vagy karbon paripánk is lényegesen többet érnek, mint a gyár "csúcstermékei".)
Új melóhely, eddig 20 napot dolgoztam, abból 17-en volt valamilyen oktatás. 3. napon új gépre kerültem, kezdéskor megmutatták melyik gombot nyomjam és otthagytak. 2-3 óra múlva előkerült egy minőségellenőr és oktatást tartott: 24 féle hiba fordulhat elő, de egyik sem számít, mehet mind a gyártásba, gyakorlatilag, ha nincs kettétörve az alapanyag akkor jó, bár ha törött sem gond, a borítás összetartja (20.000.000Ft-os autó alkatrésze).
Tegnap oktatás a termékellenőrzésről, rossz címke került a termékre, nekem és a minőségellenőrnek kellett aláírni, a gépkezelőnek nem. Kicsit viccesen megjegyeztem, hogy a címke jó volt (azt én tettem rá) a gépkezelő gyártott rossz terméket. Egy óra múlva visszajött az oktatást tartó minőségellenőr (ebből több fokozat is van) és közölte, hogy a gépkezelő gyártott rossz terméket.
2 hete egy sok hulladékot termelő gépnél dolgoztam, a hulladékot egy másik cég kezeli. Nem sokkal munkakezdés után, jött egy cigánygyerek és megfenyegetett, hogy ejnye-bejnye lesz, ha úgy rakom a hulladékot, hogy szét potyog. Pontosan nem értettem mit mondott, kb. 6-7 méterre állt én épp egy nehezebb terméket tettem a gépbe, megfordult a fejemben, hogy hozzávágom, de elég sokan voltak a közelemben, mindenesetre az arckifejezésem elég egyértelmű lehetett, mert azóta sem láttam.
3 napja odaküldtek egy szerelés alatt álló géphez a műszak közepén, segítettem alkatrészt cserélni, majd résztvettem a próbagyártásban, utána oktatás a gépről és a termékekről, aláírtam, azóta a gép közelében sem jártam.
A cégnél mentor program van. Én az enyémmel egyszer találkoztam, no nem az első napon amikor illett volna körbevinni, hanem egy héttel később egy tesztlappal amit ki kellett töltenem az általa egy héten kersztül oktatott anyagból.
Hamarosan új Arrow Cross album lát napvilágot, melyen ismét Ken énekel.
Kedves Bajtársak, Testvérek!
Most a Ceglédi hírmondóban jelent meg egy fényképem forrásmegjelölés nélkül, az Alfahírrel ellentétben ők még a vízjelem sem takarták ki.
Forrás: Ceglédi Hírmondó XXX. évfolyam 21. szám 2019. október 17.
A zugfirkász a facebook oldalán és a facebook blogján is jelentetett meg a képeimből, szintén forrásmegjelelölés nélkül.
Közeleg a Halloween, a Pride France új pólóval rukkolt elő az ünnepre.
10 éve 2009.10.29.-én hunyt el Jürgen Rieger aki az NPD alelnöke volt.
Fiatalon, egyetemi évei alatt csatlakozott az Oder Neisse akciócsoportjához, 1965-ben, ettől kezdve több csoportban és szervezetben is aktív, 1969-ben beszédet mondott az Északi Liga angliai Brightonban megtartott gyűlésén, kihangsúlyozva a közös Teuton eredetet. A '80-as évektől 1994-as betiltásáig Wiking Jugend mozgalom tagja. Lelkes militarista gyűjtő, gyakran ezen hobbijának leple alatt szervezett táborokat, találkozókat. 2006-tól volt az NPD tagja. 1981-ben ő védte ügyvédként Arpad Wigand SS rendőrparancsnokot. Neue Antropologie néven tudományos újságot adott ki, mely többek közt az eugenikát propagálta. Ő volt a Rudolf Hess emlék menetek kezdeményezője és főszervezője 2005-ös betiltásáig.
Többször elitélték testisértés miatt, tiltott önkényuralmi jelképek használata miatt és többek közt holokauszttagadásért.
2009.10.24.-én az NPD gyűlésén sztrókot kapott, 29.-én elhunyt. Halálával nem csak személye, hanem jelentős anyagi támogatása is hiányt jelentett a pártnak, melyet becsült információk szerint akkorra már félmillió eurót is elérte.
2000. 06. 2-3-4.-Mátraterenye 1920. június 4., a dátum, amely minden magyar embert emlékezésre kell, vezessen. Ezen a napon lett a világtörténelem legszégyenletesebb "békeszerződése" Versaille-ban, egy kis kastélyban az első világháború után megkötve. TRIANON- kiálltja égbe fájdalmasan sok millió magyar lélek. A magyar nép dühe és felháborodása nem hiába tölt el minden liberálist rémülettel. Az adatok halla-tán még egy külföldi keze is ökölbe szorul. 80 évvel a szerződés megkötése után, a bolsevik agymosás ellenére még sok magyar szívében, lelkében él a vágy, hogy testvéreivel egyesülve újra szabadon élhessen ősapáik földjén. Péntek: Ennek szellemében egy hétvégi találkozó volt 2000. Június 2-3-4-én a Mátrában. Ezt a 3-napos rendezvényt a Borsod-Heves-Skins és a B&H Alisca szervezte. A hatalom megpróbált éber lenni, de a rendezők ügyesnek bizonyultak. A helyszín a találkozóhelytől 40 km-re volt, így a rendőrség felderítőosztályának esélyei, a nullára süllyedtek. Péntek délután szép számmal gyülekeztek a bőrfejűek az egri pálya-udvaron. A legtöbb bőrfejű tömegközlekedési eszközzel jutott el a világ háta mögötti faluba. A volán nem volt erre a tömegre felkészülve és a buszok teljesen zsúfoltak voltak. Magyarország minden részéről érkeztek bajtársak, sőt még az elszakított területekről is. Sajnos csak kevés külföldi bajtárs jött erre a rendezvényre. Kösz MNA! /a szerk./ Mindezek ellenére 250 bajtárs gyűlt össze az első napon, ennél a valóban jól eldugott vadász- és pihenőháznál egy völgyben. A helyszín lenyűgöző volt: eldugott, fedett színpad, részben fedett "tánc-tér". A pultnál látogatóbarát árak fogadták a szomjukat oltani kívánókat, sajnos a kiszolgálás rémesen lassú volt. A hangulat pedig a megérkezés első pillanatától kezdve kiváló volt. A zenészek még nem voltak láthatóak, de mindenfelé vidáman mulatozó és iszogató csoportok alakultak. 22 óra után kezdte el a Vérszerződés az este zenei részét. A jelenlevők gyorsan lázba jöttek a nyugat-magyarországiak zenéjétől. Mindenki tombolva adta ki magából az érzéseit a szín-pad előtt. A színpadon az ifjak zseniálisak voltak, ami tőlük már megszokott dolog. Másfél óra elteltével a Titkolt Ellenállás következett. Ők sem mai gyerekek a szakmában, de eddig szociálisan nemzeti bőrfejűek előtt nem játszottak. Több lemezzel a hátuk mögött és egy jó adag tapasztalattal érkeztek. Énekesük röviddel ezen fellépésük előtt hagyta el a zenekart. Ez tulajdonképpen a megmaradt tagoknak nehézséget okozott, de ők mindent megtettek a jelenlevők szórakoztatására. A 2 órás előadásukat a bőrfejűek visszafogottan figyelték és hallgatták, ami kevésbé ismert zenekaroknál nem újdonság! Utolsó lemezük, a Feltámadás, köreinkben jobban ismert. Amikor ezek a számok, dalok felcsendültek táncparkett hangyabollyá vált. Miután Titkolt Ellenállás elhagyta a porondot a színpad előtt lévő különböző zenekarok tagjaiból verbuválódott együttes alakult, amely feldolgozásokat játszott. Hajnal három órakor jött a Stratégia. Bemutatkozó lemezüknek köszönhetően ők már ismertebbek voltak az előző zenekarnál. Nagyon jól játszottak és bebizonyították tudásukat, és azt, hogy nem csak stúdiózenészek. A koncert végeztével hajnal ötkor a többség nyugovóra tért, csak egy 10-15 fős banda maradt ébren németek és magyarok vegyesen. Úgy gondolták, hogy túl korai még ágyba bújni. CD-lemezek szóltak vég nélkül. Ez ugyan hangos volt, de senki nem panaszkodott. A büfé zárva volt, nem probléma, előkerültek az aranytartalékok és vedelés reggel nyolcig!! Délelőtt többen az árnyékban heverésztek, míg mások a röplabdajáték szépségeinek sajátos nyilvánosságra hozásával próbálkoztak. Ez alatt egyre több bajtárs érkezett meg és szombat estére 300-400 főre duzzadt a létszám. M.I.
Szombat: Szombat reggel keltünk útra Budapest felé. Nagyon korán elindultunk, habár már tudtuk, hogy német bajtársaink 10 óránál előbb nem fogják elérni a korábban egymás között letisztázott találkozóhelyet. Ők az időpontot túl korainak találták ezért már pénteken megegyeztünk arról, hogy később érkeznek. Útközben hívást kaptam tőlük, hogy a szlovák-magyar határnál időznek, mivel a vámosok és a rendőrök szétszedték a buszukat kábítószer után kutatva. Időközben mi a találkozóhelyre értünk, újra hívás a németektől: elfogyott az üzemanyaguk és 60 km-re Budapest előtt egy kijáróban állnak. Némi félreértés után sikerült tisztázni a helyzetet és felkerekedtünk. Vettünk nekik gázolajat és irány feléjük. "Segélyszolgálatunk" túl gyorsan lett mobilizálva, alig hagytuk el a benzinkutat, újabb hívás: minden rendben! Sikerült egy autót megállítani és attól üzemanyagot szerezni. Tehát nem kellett odautaznunk, vissza a benzinkúthoz és a végtelennek tűnő várakozás folytatódott. De ők csak nem akartak megérkezni, így el tudtam fogyasztani a pizzámat, amit a segélyhívásuk szakított félbe. Röviddel ebéd után aztán feltűnt egy mikrobusz "gyanús arcokkal" és ők megérkeztek. Rövid köszönés után máris folytattuk az utat Budapesten át Mátraterenye felé. Amikor megérkeztünk a faluba a világ háta mögé, egyáltalán nem tudtuk, hogy merre folytassuk az utunkat. A mobiltelefonok működésképtelenek voltak. Örültünk, amikor néhány bőrfejűt pillantottunk meg egy útszéli kocsma kerthelyiségében, de nem tudtak a segítségünkre lenni ami a helyszín kérdését illette. Nagyon nehezen és egy kis eltévedés után azonban rátaláltunk a mellékútra, egy földesútra, amelyik a helyszínhez vezetett, oda ahol már egy napja tartott a találkozó. Megpillantottuk a vadászházat és a közelében egy kis halastavat, amelyben ugyan a fürdés tilos volt, de mindezek ellenére néhányan megpróbálkoztak egy kicsit megmártózni, ami a kezelőszemélyzet bosszúságát okozta. Ekkor kb. 100-150 bajtárs volt látható, de sokan szétszóródva elrejtőzve voltak. Nyugodt feltételek, eddig közjáték nélkül,szép környezet. Itt csak jól érezhette magát az ember. Gyors körbenézés, üdvözlések és nagy találkozások a régen nem látottakkal. Igy telt el az idő 21 óráig, amikor az első zenekar a színpadra lépett. A Hunniáé volt ez a hálátlan szerep. Elsőként játszani nem legjobb, de ők nagyon befűtöttek, a bajtársak rendesen tomboltak. Korábban ez a zenekar nekem nem tetszett túl nagyon, de ezek a szorgalmas fiúk egyre jobbak lesznek. Fellépésük abszolúlt csúcs-pontja volt a "Skinhead" és az "Erdély induló" dalok. Aztán a DOKTOR MARTENS SKIN következett a sorban. Fellépésük alatt a hangulat némiképp ellaposodott, de néhány szám alatt a színpad előtt tolongók nagyon beindultak. Miután a szlovákok elhagyták a világot jelentő deszkákat jött az A.C.A.B. Fellépésük az est csúcspontja volt. A bajtársak tomboltak. Időközben a telekhatáron megjelentek a rendőrség különböző képviselői, akik gyorsan el is tűntek, nem csináltak gondot a jelenlétünkből. Amit az A.C.A.B. énekese a színpadon művelt csak egy szóval írható le: fantasztikus. Nagyon ért a közön-ség "felizgatásához". A hangulat az egekbe szökött és letörhetetlenül szólt a Sieg Heil! Bravó A.C.A.B.!! Aztán jött az első berlini zenekar a Legion of Thor. Nagyon kíváncsi voltam rájuk, de sajnos a nagy elvárásaim kielégítetlenek maradtak. Az este első német szereplői nem tudták a hangszereiket olyan jól behangolni és a fellépésük szétesőnek tűnt. De meg kell jegyezni, hogy néhány résznél érezhető volt, hogy itt többről van szó, mint amit ma tőlük kaptunk. Az énekes színpadi showja nagyon meggyőző volt. Rögtön a L.O.T. után következett a D.S.T. (Deutsch-Stolz-Tren). Amit az előző zenekarnál nélkülöznünk kellett, azt a D.S.T. bepótolta. Profi módon. Az egész banda nagyon együtt volt, egy teljesen lenyűgöző produkciót élvezhettünk. Kezdetben a táncparkett üres volt, de hamar tolongás lett a színpad előtt az előadásuk hatására. Saját számaik mellett feldolgozásokat is játszottak, melyek nagy sikert arcattak. Ilyenek voltak: a "Bang-Bang', "Arischer Kampfer", "Sturmführer". Csak nehezen tudták elhagyni a színpadot, mert állandóan visszatapsolták őket, jobban mondva vissza S.H.!! Köszönet és bravó D.S.T.! Csak így tovább! Kicsit csalódottan léptek a színpadra a Vérszerződés tagjai. Újra utolsónak maradtak, de mégis jól meg tudták mozgatni a még talpon levőket. Ez a nyugat-magyarországi csúcszenekar gondoskodott a jó hangulatról hajnal 2 óráig. Minden dalt nagyon jól ját-zottak. Streetfight a Skrewdrivertől, Arischer Kampfer a Landsertől voltak a legjobbak a saját dalok mellett, mint pl.: A fehér egység forradalma, Szent háború, A vadászat. Mindig élvezet egy Vérszerződés élőben. Összegzés: szép este, jó zenekarokkal és hangulattal. Az ellentevékenység ellenére még csekély számú német "rajongó" is jött.
Megjelent a Vér és Becsület 2001 tavaszi számában. A beszámolóért és a szkennelésért köszönet Illés Miklósnak.
Francisco Franco tábornokot a nyilvánosság kizárásával exhumálták majd az Elesettek völgyéből (Valle de los Caidos), a felesége mellé temették Mingorubbio temetőbe ahol a család 22 tagja és mintegy 200 híve búcsúzott tőle falangista himnuszokat énekelve.
A család szerint az exhumálás csak politikai fogás a választások előtt és a nyílvánosságot azért zárták ki, hogy azt a látszatot keltsék, hogy a tábornokot már mindenki elfelejtette és senkit sem érdekel. Az Elesették völgyébe a szocialista miniszterelnök semmilyen megmozdulást, demonstrációt nem engedélyezett erre a napra.
Az idén, 1997. április 26-án került megrendezésre a lassan tradícióvá váló Rudolf Hess emlékkoncert.
A találkozó a Batthyány téren volt, ahonnan a megszokott rendőrségi tortúra után fegyelmezetten vonult a közönség a koncert helyszínére. Az eddigiektől eltérő, és kissé szokatlanul elrendezett helyiség a BVSC sporttelep klubjában volt. Talán kicsit feszélyezte az embereket a rengeteg üveg és a sok lépcsözés a büfétől a színpadig.
A buli 8 óra körül vette kezdetét: a budapesti Nimród lépett először színpadra. A zenekaron látszik, hogy kezdenek összeszokni. Kb. 40 perces müsorukat a közönség figyelemmel hallgatta, de még nem érződött a buli igazi hangulata. A koncert remek volt, reméljük hamarosan demón is hallhatók lesznek. A másodikként fellépő Valhalla jól ismert számaira megkezdődött a beindulás. Remek volt a műsoruk, a közönség velük együtt énekelt és páran már meg is mozdultak. A zenekarból talán csak a dobos lógott ki egy kicsit, de úgy hallottuk amúgy is problémáik vannak vele. Reméljük minél hamarabb megoldást találnak rá.
A Valhalla után következett a cseh vendégzenekar, az Excalibur. Érdeklődve figyeltük a Magyarországon először koncertező bandát. Remekül adták elő a CD-jükről már jól ismert számokat, meglepő volt, hogy a magyar közönség mennyire ismeri a zenéjüket. Koncertjük alatt végig remek hangulat uralkodott, és mint hallottuk, ők is remekül érezték magukat, bár a koncert végére megfogyatkozott a közönség, talán a kicsit hosszabb müsor miatt. Saját számaik mellett sok Skrewdriver. feldolgozást adtak elő, ami mindig sikert arat. Bővebbet a zenekarról a velük készült interjúból tudhattok meg, amely reméljük a következö számban megjelenik. Negyedikként a szekszárdi Út és Cél foglalta el a színpadot. Ez volt a második fellépésük, kár, hogy csak kevesen voltak rá kíváncsiak. Jó a zenéjük, talán ez énekes figyelhetne egy kicsit a szövegek érthetőségére.
Utoljára az Archívum került sorra. Mivel elég későn kezdtek, sokan már hazaindultak, így elmulasztották az est legjobb koncertjét. Az ottmaradók remekül szórakoztak, hatalmas pogózás vette kezdetét, sok fiúról lekerült a póló, és valaki még a tincsét is elvesztette buli közben. Az Archívum újra magára talált, reméljük sikerül mindig ilyen hangulatú koncertet adniuk, és készülnek a nyáron megrendezésre kerülő 5 éves szülinapi bulira. Miután sikerült lejönniük a színpadról, a Nimród próbálta életben tartani a bulit, de ekkor már szinte mindenki hazament. A rendezőknek most kezdődött az igazi munka, a takarítás és rendrakás! Mindent összevetve egy jó koncertet láthattunk. A hely és a hangosítás nem volt a legjobb, de ezeket szerencsére a zenekarok teljesítménye kiegyenlítette. Soha rosszabb koncertet
A fenti képen az Excalibur az alsón az Út és Cél látható, mind kettő saját kép, egy félautomata kompakt fényképezőgéppel készítettem.
Kiegészítés a cikkhez: A tincs levágása az én ötletem volt, '97-re már senki nem hordott tincset ns bulin. A srácot másfél-két éve ismertem, mindig jó arcnak tartottam, minden bulin ott volt Pesten és Eger környékén is. A koncerten két kelenföldi sráccal beszélgettem amikor megláttuk a srácot, ekkor dobtam fel, hogy vágjuk le a tincsét, viccnek szántam, de a két srác már ugrott is és az NSH-nál rendszeresített rugóskéssel levágták a tincset.
Évekkel később tudtam meg, hogy a srác nem volt skinhead igazán, egyszerűen csak jól érezte magát közöttünk ezért hasonlóan öltözött és jött minden bulira. Az eset után nem láttuk többet. Ennek fényében sajnálom ami történt.
A beszámoló az NSG (NS Girl) 2. számában jelent meg. A cikkért és a szkennelésért köszönet Mikinek..
Egy fotókiállítás megnyitója után a pizzéria udvárán lezárt bringámat nyitom ki, mikor összefutok egy ismerőssel, aki mozog úgy nevezett skinhead körökben, meg a zene is érdekli és Trianon nagy szívfájdalma. Több minden szóba került, de egyszer csak megkérdezi:
- Úgy tudom te is skinhead vagy már régóta, akkor miért nem öltözöl úgy?
Nézek rá értetlenül...
- Dr. Martens bakancs van rajtam, fekete Levis farmer és egy Ben Sherman ing, borotválva van a fejem, ennél miként öltözhetnék jobban úgy, mint egy skinhead?
Kalóz 1991 augusztusában vonult be, hogy sorkatonai kötelezettségének eleget téve fegyverrel szolgálja a hazát. Azon kevesek egyike volt, aki várta a bevonulást, külön ejtőernyős tanfolyamot végzett, és így teljesen biztos volt benne, hogy a deszantosoknál fogja eltölteni a kötelező időt.
Ez az álom hamar elborult, októberben megismerkedett a Györkös családdal, januárban a Györkös család férfi tagjait államellenes szervezkedés miatt letartóztatták, és mivel titkosszolgálati eszközökkel figyelték őket, Kalóz, házukban tett látogatása sem volt titok. Az események arra ösztökélték a parancsnokait, hogy azonnal laktanyafogságra ítéljék és felmentsék a fegyveres szolgálat alól. Persze azok a levelek is közre játszhattak, amiket a Kalóz pl. nekem küldött a seregből, folyton szervezkedett, ajánlotta az általa olvasott könyveket, kérdezgetett kivel mi van. Magyarán vadul mozgalmárkodott a távolból. Hamarosan rájöttek a parancsnokai, hogy nem magától ment Győrbe, hanem behívót kapott, így az összeesküvésben való részvétele állami segítséggel történt. Újra kaphatott fegyvert, de úgymond, a hangulat már nem volt az igazi.
Végre eljött a nap, 1992. augusztus 10.-e körül civilként lépett ki a laktanya kapuján, végleg búcsút intett az Arrabona felderítő zászlóaljnak. Elég szép csapat gyűlt össze fogadására, Felvidékről – Debrecenből –Mosonmagyaróvárról – Püskiből -Budapestről és természetesen Győrből is érkeztek bajtársak. Először egy vendéglátóipari egységben kezdtük meg az ünneplést, szokásos nagy mértékkel ment a fogyasztás, az ünnepelt kivételével, aki már bevonulás előtt rájött arra, hogy ő és az alkohol nincs jó barátságban. Már nem emlékszem ki vetette fel, hogy menjünk át a város, egyik sokak által látogatott pihenőhelyére, a szigetre. Megindult a csapat, a belvároson keresztül bandukoltunk, amikor az akkori csajom és a húga kitalálta, hogy jégkását szeretnének vételezni. Elég hosszú sor volt, Szuszival hátramaradtunk a lányokkal, kivártuk, míg megveszik a hűsítőt. Talán hallottunk valami kiabálás félét, de lehet, hogy csak az eltelt idő miatt emlékszem így. Leballagtunk a Duna partra és a felültünk a betonpárkányra, amíg a lányok elszürcsölik a jégkását. Egyszer csak a semmiből előttünk termett két C típusú lény, az egyik szamurájkarddal volt felfegyverezve. Igen zaklatottak voltak, és azt állították, hogy összeverték őket a skinderek. Őszinte ártatlansággal néztünk rájuk, bár a lelkünk mélyén sejtettük kik lehettek. Mondtuk, hogy nem tudjuk, miről beszélnek. Látszott rajtuk, hogy meglepődtek a válaszon, vagy azon, ahogy ártatlan pofával ücsörögtünk a betonon. Szinte hallani lehetett, ahogy csattognak a fogaskerekek a fejükben. Talán ez a pillanatnyi hatásszünet mentette meg az életemet, mert fegyveres rövid gondolkodás után felemelte a kardot és felénk lépett. Ekkor már látszott, hogy nem ücsöröghetünk tovább, lehuppantunk a betonról a lányok elé. Szuszi annyira nem hitte el, hogy komoly a szándék, hogy mutatta a nyakát, hogy ide lehet sújtani. Én voltam közelebb, felém érkezett az áldás, nem éreztem semmit, de a fehér pólóm egy pillanat alatt vörös lett. Ekkor jelent meg a csapat, iszonyat ordítással dübörögtek vissza a többiek a hídon, a két támadó menekülőre fogta, de nem volt szerencséjük, elkapták őket, és álltalános vélemény volt az eset után, hogy elég hosszú lábadozás vehette kezdetét a verés után. Ezt én nem láttam, éppen a nyakammal voltam elfoglalva, amiből dőlt a vér. A többiek elmondása szerint, a pajkos tömeg egymást akadályozta, így sikerült bemenekülniük egy kapualjba ahol be tudták zárni a kaput, és a les nyíláson keresztül magyaráztak, amíg egy doboz gázspray csendre nem intette őket. Később kiderült, hogy a vonuló társaság dinnyeárusokkal keveredett konfliktusba, de arra már pontosan nem emlékezett senki, hogy ki kit akart meglékelni először. Eközben a sebre a teljesen véres pólómat szorítottam, a Kalóz meg megpróbált egy kocsit megállítani, mondván, hogy ha ütőér, nincs idő mentőre. Meg is állított egy osztrák rendszámos autót, aztán rárivalt a sofőrre, hogy takarodjon. Az anyós ülésen egy néger nő volt, Kalóz határozottan emlékszik rá, hogy a véres pólóval összekent arcomat látva becsúszott az ülés és a műszerfal közé. Természetesen a többiek számonkérték, hogy miért nem rekvirálta a járművet, de így utólag, a rendőrség hozzáállását ismerve Kalóznak volt igaza. A következő autót egy igen rémült házaspár vezette, persze ki nem tojt volna be, ha egy vérző bőrfejüt betuszkolnak a hátsó ülésre, és kiadják a parancsot, irány az ügyeletes kórház. Mivel talpig véres voltam, egyből bekerültem a vizsgálóba ahol a doki megállapította, hogy a Jó Isten vigyázott rám, így némi foltozással megúszom. Egy kb 8 cm es seb emlékeztet erre a napra. Olyan gyorsan történt minden, hogy a kórházból kivágódva, röpke igazoltatás után, még elértük a hazafelé induló vonatot. Az esettel kapcsolatban egyszer hívtak be a Gyorskocsiba kihallgatni, már a liftben felhívta a nyomozó a figyelmem: "Ha eltérő kultúrából származóknak baja lesz, nem járok jól". Otthon azt mondtam, próbán felborult a cin állvány és a cin vágta meg a nyakam, de amikor jött a rendőrségi határozat, hogy ismeretlen tettesek ellen megszüntetik a nyomozást, akkor volt egy kis kiabálás. „Ismeretlen tettessek”, ez az eset is belesimult a rendőrség részéről a kettős mérce gyakorlásába.
Köszönöm a segítséget az emlékek pontosításában Kalóznak és Szuszinak!
Miki
Az újságcikk a Kisalföld című lapban jelent meg az eset után. A cikk Kalóz megjegyzésével a Power of Oi! 16. számában jelent meg.
A blog indulásakor az volt a cél, hogy régi történeteket elevenítsek fel, tanulságos, bosszantó vagy humoros eseteket. Mára a bejegyzések alig 20%-a felel meg ennek a kitételnek, de a közelmúltban ígéretet kaptam, hogy ez az arány változni fog. Íme egy kis ízelítő:
Két skinhead srác ballag Kelenföldön a parkos részen, közvilágítás kidobálva, pocakos, bajszos, kommunista rezsimből itt maradt két rendőr szerű árny tűnt fel.
- Személyi igazolványokat kérem átadni igazoltatás céljából.
Átadás, zseblámpával rávilágít, majd arcba.
- No ezt magyarázza meg, nem a maga képe van a személyibe.
- Igen, mert a haverom személyijét nézegeti.
Az áprilisban megjelent Unplugged CD amit a Fortress két tagja készített megjelent bakeliten is, 300db-ra limitálták a kiadást, tehát aki szeretne belőle az siessen.
https://front-records.com/neuheiten/fortress-scott-steve-unplugged-vinyl.php
Szintén a Front Recordstól jött a hír, hamarosan megjelenik egy KDF mini CD két új nótával.
Egy másik régi német banda a Kraftsclag 20 éve megjelent lemezét ismét kiadják CD-n.
A Brigade 66 albuma is megjelenik még ebben a hónapban 11 új számmal. A lemezt 1488 darabra limitálták és egy új pólót is készítettek amit szintén hamarosan megrendelhettek. Az alábbi linken bele tudtok hallgatni a kiadványba:
http://www.sleipnir-bandshop.de/downloads/b66-entscheidung-promo-plus-hoerproben.mp4?fbclid=IwAR3CtLHtEo9-_5aPfgY2ftwDPaBgnYIvf8mkM7cM0y8P9r2RVXjKiGBg6DI
A Töretlen Hittel is felvett egy új számot ami egy hamarosan megjelenő válogatás albumon fog megjelenni.
Abortusz
Bizonyára sokak számára ismeretlen ez a pécsi zenekar. Most megpróbáljuk bemutatni őket Zalán, az énekes segítségével.:
1991-ben alakultunk meg, nevünk a még máig is aktuális politikai helyzetet tükrözte. A kezdő felállás volt:
- Dobó - dob
- Bazsi - bassz
- Lajos - szóló
- Zalán - ének
Politikailag természetesen érdekeltek vagyunk, a radikális jobboldal követjük. Ezt a számaink szövegei is tükrözik.
Egy nem túl hosszú együttlét után feloszlottunk, a személyes ellentétek és a mértéktelen alkoholfogyastás miatt.
Nemrég Bazsival összehoztunk egy új zenekart két új taggal:
- Csaba - dob
- Szabi - szóló
Az együttesünk zeneileg már sokkal színvonalasabb, másabb és jobb zenét játszunk. Mivel a zenénk és a tagok sem a régiek úgy döntöttünk, hogy a nevünket megváltoztatjuk Ludas Matyira.
Most keményen próbálunk, készülünk egy demó felvételére és egy koncertre ami augusztus közepén kerül megrendezésre Mohácson.
Pécs 1993
A nemrég alakult Árpád Népe mozgalom sajnos feloszlott. Okai: a vezető feladta a pártoktól való függetlenségét és kevesen jártak el az előre beharangozott gyűlésekre. Pécsen elég aktív skinhead élet folyik mostanában, 20-30 embert tudunk a hátunk mögött, ebből sajnos öten a börtönbüntetésüket töltik egy balhé miatt amit a TV-Rádió is beharangozott. Az így megmaradt 15 fő továbbra is aktívan ténykedik, kicsit visszafogottabban, de aktívan.
Üdvözletünket küldjük a Munkásosztály Lázadása olvasói számára! Kitartás!
Zalán
Megjelent a Working Class Protest 2. számában 1993-ban.
Amíg ismerőseim egy része hagyományőrzés gyanánt kaftánt húzott és egy jurtában összebújt az ázsiai muszlim testvéreivel addig mi a valódi hagyományainkat részesítettük előnyben, nagyszüleink zenéjét, dalait, népviseletét.
Természetesen fontos az őstörténelmünk kutatása, de ezt bízzuk szakemberekre és kitalált vagy sosem volt hagyományok helyett a még élő, bár haldokló hagyományainkat kell megmentenünk és tovább vinnünk, életben tartanunk.
A nyár végén egy terjedelmesebb cikk jelent meg arról, hogy a munkaerő közvetítők alkalmazottai semmivel sincsenek hátrányosabb helyzetben, mint a cégek saját alkalmazottai. Aki dolgozott már rabszolgaközvetítő cégen kereztűl csak a hasát fogta a nevetéstől vagy sírva fakadt ennyi hülyeség hallatán, olvastán.
Nézzük a legutóbbi munkahelyem:
1. A cég alkalmozattai 5-8 öltözet ruhát kaptak amit a cég mosatott.
A "külsősök" 3 pólót, egy nadrágot és egy pulóvert, sem mellényt, sem kabátot nem kaptak, mindezt otthon maguknak kellett tisztítani.
2. A külsősök bére mindig alacsonyabb, mint a cég saját dolgozóié, hogy ez ne tudódjon ki, mindenkinek tilos a béréről beszélni.
3. A cég saját alkalmazottai évvégén tisztességes 13. havi fizetést kaptak. A külsősök, ha épp nem küldték el őket a szezon végén csak valamennyi kafetériát, ami töredéke a fizetésnek.
4. Védőfelszerelésből a cég alkalmazottai is jobbat kaptak, fültok, sapka, jó minőségű cipő, a külsősök füldugó, hajháló, olcsóbb cipő.
Jópár éve dolgoztam olyan helyen ahol a külsősöket még a munkaruha ruha színe is megkülönböztette a céges dolgozóktól, természetesen a fent felsoroltak ott is érvényesek voltak.
Sok helyen az ingyenes buszjáratot is juttatásnak számolják, pedig a "céges" buszok nélkül a munkahely megközelíthetetlen a munkaidő kezdetére a munkavállalók számára (Nagykőrös - Jászberény, Nagykőrös - Tószeg, Nagykőrös - Heliport, Nagykőrös-Vecsés stb...), a céges buszok nélkül senki sem menne ezekre a helyekre éhbérért dolgozni.
A legtöbb helyen a kafetéria nem jár a külsősöknek, ha mégis az csak a harmadik-ötödik hónaptól általában.
Túlórázni is sokkal több esélye van egy céges dolgozónak, amennyiben szeretne, ha nem akkor a külsőst akár "kényszeríthetik" is ilyen-olyan ráhatással.
Ma 10 órától kaphatóak jegyek a Romer, Kategorie C és Post Mortem koncertjére.
https://tixa.hu/kcbudapest_20191130
A Nordic Sun Records Budapest bemutatja:
KATEGORIE C (GER) – az utolsó koncert Magyarországon!
ROMER (HUN)
POST MORTEM (ESP)
IDŐPONT: 2019. november 30. (szombat) 20:00 óra
HELYSZÍN: Budapest, Fáklya Klub (Bp., VI., Csengery u. 68.)
A germán huligán rock keresztapái egy utolsó turnéval búcsúznak rajongóiktól, amelyből természetesen Magyarország sem maradhat ki! A hazai vonalat a szurkolói körökben legnépszerűbb magyar nemzeti rock banda, a Romantikus Erőszak képviseli, az estet pedig a Madridból érkező hispán futball rocker csapat, a Post Mortem nyitja majd.
JEGYEK:
3999 HUF - early bird
4999 HUF – elővételben
5999 HUF - normál ár(a koncert napján a helyszínen)
KAPUNYITÁS: 19:00
JEGYINFORMÁCIÓ:
Felelősséget csak hivatalos partnerünktől (www.tixa.hu) vásárolt jegyekért tudunk vállalni. A jegyedet ne tedd közzé semmilyen felületen!
KORHATÁR A PROGRAMOKRA:
18 éven aluliak csak szülői kísérettel vehetnek részt a koncerten.
A SZERVEZŐK A MŰSORVÁLTOZÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
Nyelvében él a nemzet, tartja a mondás, de nyugodtan hozzátehetjük, főztjében is.
Különleges youtube csatorna indult el 2019 áprilisában Jóbarát konyha néven.
https://www.youtube.com/channel/UCnwe2vNwN19xI9_sb0aIGoA
A filmek, amik egy-egy étel szinte már művészi elkészítését dokumentálják, különböző eljárásokat mutatnak be, különleges eszközök (szmóker, sokac babfőző köcsög) bevetésével. Az eddig megjelent videók sajátossága, hogy az ételek a természetben készültek, álltalában az ott talált vagy vágott fák biztosították a tüzelőanyagot. A remek zenéknek és a kitűnő vágásnak köszönhetően rendkívül szórakoztató ahogy készül egy étel, személy szerint nem műfajom a főzős videók nézegetése, de a Jóbarát konyha kifejezetten jó, kíváncsian várom az új részeket. Zala a „fő-barát” akinek a mozdulataiból süt, hogy imád főzni, nagyon jól találja el az ételeket, amiket megfilmesítenek. A kések amikkel dolgozik a VPD Custom Knives jóvoltából kerültek a videókra, kifejezetten szépek az egyedi tervezésű – gyártású eszközök, amik, mint a filmeken láthatóak, kiválóan állják a sarat, segítik a szakácsot.
https://www.facebook.com/VPD-Custom-Knives-831174937056660/
Személyes kedvencem a Pacalpörkölt csülökkel Jóbarát verzióban:
Írhatnám, hogy mindenkinek ajánlom a csatornát, de ugye az étkezési szokások és korunk divatjai kizárhatják azokat akik nem lelkesednek a magyaros konyháért. Azért írom, hogy kizárhatják, mert lehet egy-két jól sikerült filmecske visszacsábít vegákat – vegánokat a többségi társadalomba.
A csatornával párhuzamosan működik egy Facebook csoport is, stílusosan Jóbarát konyha csoport néven.
https://www.facebook.com/groups/2274645999237482/
Itt nem ciki, ha fotózod az ételt amivel éppen meg vagy elégedve, legyen az saját készítésű vagy egy éttermi vagy kifőzdei fogás. A csoporttagok rendszeresen posztolják a jobbnál jobb falatokról készült képeket, ajánlják, vagy éppen lehúzzák a vendéglátóhelyeket. Itt elég széles a paletta, reggelik, előételek, levesek , főételek, sütemények és italok váltogatják egymást, ínycsiklandó kavalkádban. Összességében mind a csatornának, mind a csoportnak a legnagyobb haszonélvezői a családtagok. A kisfilmek és csoportba feltöltött finomságok biztosan kizökkentik a megszokott mederből az étkezési szokásokat, és az ott látott ételek főzésre vagy étterem látogatásra ösztönzik a nézőt vagy csoporttagot.
Összességében remek móka a Jóbarát konyha, egy olyan hely ahol egy közös jellemző köti össze az embereket.
Itt mindenki szeret jókat enni – inni.
Miki
Néhány agyhalott liberális tanár kivezényelte a diákjait a kecskeméti főtérre és jó negyedóráig tüntetés képpen a hideg utcakőre fektette őket, ha klimaváltozás ellen nem is tettek semmi maradandót, a gyermekorvosi rendelőben mindenbizonnyal megnő a várakozási idő a következő pár napban.
Megjelent a várva várt The Pride CD a Life After.
Luni új CD-vel rukkolt elő, a borító alapján Johnny Rebell nyomdokaiba lépett.
Új CD-k érkeztek az Opos Records shopjába, érdemes csemegézni:
Két éves a Sons of Odin.
2019. október 23-án 15 órától
Az Örökzöld Október Egyesület városi emléktúra keretében tiszteleg az 1956-os antibolsevista felkelés Hősei és a sortüzek áldozatai előtt.
A koncertre kb.1500 ember volt kíváncsi. Fellépett a Nemzeti Front, a Viszonylagos Kisebbség, az Oi-kor, az Egészséges Fejbőr és a Magozott Cseresznye.
A koncert jó hangulatban zajlott le, de akadt néhány probléma: a 3 budapesti zenekar tökéletes körülmények között, nagyközönség előtt játszhatott, mindenki sajnálatára a két vidéki zenekar pedig a "lyukban", ahová a közönség már igencsak megcsappant létszámmal érkezett. Sajnos a körülmények sem voltak kitűnőnek mondhatók.
A koncertteremben szenny, mocsok amit az anarchista banda hagyott hátra. Szerencsére a tarajos társulatnak csak egy tagja volt jelen a két zenekar kitűnő koncertjén. Az illető a Hisztéria nevű punk zenekar énekese volt. Mindez senkit nem zavar, ha megússza 1-2 pofonnal, de a nevelő szándékú pofon után mi következett? Megjelent egy magas, kopaszra nyírt figura, aki a lincshangulat közepette elkezdte védeni és mentegetni a punk suhancot és azzal a dologgal vagdalkozott, hogy "nem tudjátok mi a különbség a punk és a skinhead között". Súlyos szavak ezek. Persze ő biztos, hogy nem tudta.
A megtörtént eseményekhez csak ennyit kívántunk hozzáfűzni.
A cikkel nem élezni akarjuk a Budapest - vidék ellentétet, hanem a megoldást próbáljuk elősegíteni, mert, ha valamiről nem beszélünk és takargatjuk, az a probléma nem fog magától megoldódni. Azt is figyelembe vesszük, hogy a fővárosi zenekarok közül csak az Oi-kor szokott lelátogatni vidéki városokba (Hódmezővásárhely, Békés, Paks...) Kitartás!
A koncertbeszámoló megjelent a Working Class Protest 5. számában 1994 elején.
Már publikus a hamarosan megjelenő Sons of Odin CD borítója.
A januári Tribute Nightra újra összeáll a Vanguard
A pletykák szerint új Arrow Cross lemez kerül a Loyalty Records kiadványai közé, melyen ismét Ken énekel.
A Nordic Sun tavaszi fesztiválján a hírek szerint Jocke áll színpadra, lehet, hogy több formáció élén is.
2020 elején közös lemezt (split) ad ki a brazil Bandera De Combate és a svéd Code 291.
Tegnaptól elérhető a Telegramon is a csatornánk.
https://t.me/odenb
Ízelítő a hamarosan bakeliten is megjelenő új Condemned 84 hanghordozóról.
A CD már kapható a zenekar web shopjában: https://condemned84.com/cds/
26 éve hunyt el Stephen Flint közismert nevén Boo 1970.04.20. - 1993.09.23.
"1993 szeptember 23.-án, csütörtökön öt jóbarát, Ian Stuart, Cat, Dickie, Boo és Robert Sherlock a közeli burton on trenti kocsmában a Market Square-en található Royal Oakba vették az irányt Ian kocsijával. A társaság jót mulatott a helyi skinheadekkel, akik már várták a szombati koncertet. Rob csak narancslevet ihatott, mert ő lett kinevezve, hogy hazavigye a többieket sörözés után. A jókedvű társaság megünnepelte a BNP milwalli győzelmét is néhány sör mellett, tizenegy órakor úgy döntöttek, hogy ideje hazamenni Heanorbe. Rob vezetett, Ian ült mellé az anyósülésre, mögötte Boo, középen Cat, Rob mögött pedig Dickie foglalt helyet. A vidám csapat az A 38-as úton tartott hazafele, mikor hirtelen a kormánykerék megreccsent a soför kezében, Ian elkapta a kormánykereket és viccesen azt mondta Robnak: "Ne próbálj megölni, szombaton koncertem van." Ezek voltak utolsó szavai. A kocsi irányíthatatlanná vált és egy árokba csapódott. Minden olyan gyorsan történt, szinte felfoghatatlan volt.
Cat eszmélt elsőnek, ő ült hátul, középen és karcolásokkal megúszta a balesetet. "Mi történt?"-kérdezte hangosan. Körülnézett és látta, hogy baj van, testvére Dickie nyaksérüléseket szenvedett, míg balján Boo, igazi nevén Stephen Flint halott volt. Azonnal meghalt. Rob kartörést szenvedett, Ian Stuart eszméletlen volt és nem adott életjelt. A balesetben a Volkswagen Polo bal oldala roncsolódott össze ahol Ian és Boo ült."
Forrás: Józan Zoltán: A rock and roll kitaszítottjai
Boo fiatalkori képe.
"Ian Stuart mellett nem szabad megfeledkezni Booról aki kiváló ember és családapa volt" - Stigger
Boo 1993
1. Mi okozta az A.L.T.-ből Nemzeti Frontá való átalakulást?
Az A.L.T. és az M.A. Skins megszünt és a Tóth Csaba (ex. M.A.Skins) gitár és én (ex. A.L.T.) bass megalapítottuk az N.F.-ot. Csatlakozott még hozzánk Fekete Tivadar (ex. A.L.T.) gitár, ének és Poór Gergely dob kisegített minket a stúdióban, így az N.F. lett a dicső elődök utódzenekara.
2. Mi a zenekar politikai irányvonala, egyáltalán foglalkoztok-e politikával?
Csak a magam részéről nyilatkozhatom: a szélső jobb! Először is emberbarátságból a cigányokat és az arabokat addig dolgoztatnám a bányákban amíg nem kérvényeznék, hogy elhagyhassák az országunkat! Nem tartom őket embereknek.
3. Hogyan fogadják a zenéteket?
A kazetták fogynak! Köszönjük nektek és "Kitartás!" minden rajongónak. A koncerteken sajnos sokszor versenyt iszunk a közönséggel, itt kérek elnézést a botrányos koncertekért.
4. Mikor lesz N.F. 2. demó? Kaptatok-e lemezajánlatot valahonnan?
Az A.L.T. idejében is feltettétek ezt a kérdést, akkor azt mondtam, ha együtt maradunk akkor tavasszal jön az új, erre nemsokára feloszlottunk. Most akkor nem nyilatkozom.
5. Kedvezőek-e a fővárosi fellépési lehetőségek?
A múltkor a menedzserünk, Lapát (ex A.L.T., ex M.A. Skins) a fekete lyukban járt és disznóólat talált, erre megmondta nekik, hogy az N.F. ilyen helyen nem lép fel. Mi urak vagyunk és nem disznók!
Igaza volt! Egyébként szerintem nincsenek kihasználva a Művházak és még mindig be vannak szarva az Oi! zenekaroktól és rajongótáboruktól! (Pedig a Rock Land szervezőbizottságának véleménye szerint rég volt ilyen nyugodt koncert, mint a Fehér Karácsony. szerk.)
6. A zenekar véleménye szerint van-e Bp.-Vidék ellentét az országban? Van-e előnye vagy hátránya az együttesnek abból, hogy vidéki?
Persze hiszik a "nagy" bp-i zenekarok, hogy ők a Vörösmarty nagytermében játszanak a két vidéki meg lent a büdös fekete lyukban. Tudták, hogy a Fehér Karácsonyon ott lesz a Viszonylagos Kisebbség és a Nemzeti Front, de még a jegyre sem írták rá nevünket. Az ilyen nagystílű szervezők bekaphatják a nemiszervemet!
7. Miért játszotok történelmi verseket, amik természetesen nagyon tetszetősek?
Mert a szövegük nagyon jó és még ma is aktuálisak.
8. Mi a véleményetek a skinhead mozgalom mai állásáról?
Évek óta sír mindenki, hogy haldoklik a mozgalom, de még mindig él. Eltüntek a tarra borotvált fejek és ez a legrosszabb. A skinheadektől már nem fél senki és a cigányok is röhögnek a mozgalmon. Kezd bélyeggyűjtő szakkörre hasonlítani az egész. Mindenki jófiú.
9. Mi a véleményetek a magyar Oi! zinek fejlődéséről?
Meg vagyunk elégedve az újságokkal. Én a W.C.P. 3. számában láttam, hogy az N.F. Idegenek című száma vezeti a listát. Ilyenkor jólesően dagad a májam. Végre nem csak a szesztől.
10. Mit üzentek az olvasóknak?
Minél többen gyertek N.F. koncertre és élvezzétek ezt a rohadt életet. Kitartás!
(az interjút jóváhagyta a menedzser: Lapát)
Az interjú megjelent a Working Class Protest 5. számában 1994 elején.
97 éves korában elhunyt Karl Münter SS-Unterscharführer (28.11.1922 - 20.09.2019).
Karl 18 évesen csatlakozott a Liebstandarte AH SS alakulathoz, Kurt "Panzer-Meyer" felderítő részlegének tagjaként részt vett a Görögország elleni hadjáratban, az elsők között haladt át a Patras-öblön. 1941-től részt vett a Barbarossa hadműveletben, a hatalmas keleti front déli részén harcolt. Többek között a Krím-félszigeten való áttörésért folytatott hatalmas csatában is részt vett. Karl is harcolt Harkovért, az ütközet után kinevezték és alparancsnoki (Unterführerlehrgang) tanfolyamra küldzék. Először Rostovban sebesült meg.
1943 őszén átkerül a HJ SS páncélos hadosztályhoz. A HJ divízió 2. hírszerző csoportjának tagjaként harcolt Normandiai partraszállásban résztvevő szövetséges csapatok ellen, 3 járművel menekültek meg a Falaise-i katlanból. 
Kétszer súlyosan megsebesült. Megkapta a Vaskereszt 2. osztályát, a közelharci bronzpántot, a bronz gyalogsági támadásjelvényt, és a sebesülési jelvényt fekete színben.
Ő volt az akit február elején brutálisan megvertek és kiraboltak az elveiért való kiállása miatt.
Már kaphatóak a jegyek a The Pride novemberi koncertjére, elővételben 10€ a beugró.
https://feed-the-fire.eventsquare.co/nl/fsyqqiyfovms/yp1ay63jdtme
Itáliában jelenleg kb. 1000 skinhead van. A helyzetük hasonló, mint a németországi bajtársaké. Rendszeresek a házkutatások, a letartóztatások, a lefoglalások.
A rendőrség idáig több nyomdát, kiadványt és hanganyagot foglalt le. A zenekarokat sorra tiltják be. Hetek óta nem jelent meg semmilyen skin zine, A bíróságokon egymást érik a skinheadek elleni perek. Jelenleg 5-6 Skinhead zenekar van. A rendőr terror ellenére megszaporodtak az idegenek és zsidók elleni támadások. Minél jobban próbálják visszaszorítani őket, annál agresszívebbek. 
Megjelent a Working Class Protest 3. számában.
A beszámolót egy magyar származású bajtárs küldte aki nem sokkal később már nem válaszolt a leveleinkre.
A belga The Pride harmadik albumát jelenteti meg hamarosan digipack formátumú CD-n az Askania kiadó. A lemezhez 20 oldalas bookletet nyomnak amely tartalmazza a szövegeket és korabeli képeket. Szeptember végén fog megjelenni, de már előrendelhető 12£-ért:
http://www.askaniaproductions.com/sklep/catalog/product_info.php?products_id=750&osCsid=a90c7a1254f2b4a45e8132b64acbd697
Reméljük a hazai forgalmazókhoz, kiadókhoz is eljut, mert csak 500 példányt adnak ki belőle.
Az együttes 1989-ben alakult, teli vágyakkal, álmokkal amiket szerettünk volna megvalósítani. Terveink elég sokrétűek voltak, de legjobban a hasonló gondolkodású fiatalok összetömörítését tartottuk szem előtt.
A zenekar fennállásának ideje alatt, több ember is megfordult az együttesben:
Cega - ének
Feri - gitár
Tamás - dob
Szecsa - bassz
Foci - szinti ('89-90)
Ebben az időben több sikeres koncertet adtunk. A fellépések alkalmával kb. 80-150 ember mindig jelen volt és jól érezte magát. Sajnos a koncertjeinken mindig jelen voltak olyan emberek, akik csak a balhét keresték.
A balhék miatt kilépett az énekesünk (Cega) és a szintisünk (Foci), így hárman folytattuk az elkezdett munkát, én (Feri) kezdtem el énekelni. Erről a korszakról már több koncertfelvételünk maradt fenn.
A régi "nagy banda" még egyszer összeállt a Ki, mit tudra, ahol 250-en voltak és nagyon nagy volt a sikerünk, erről videófelvétel is készült. Ezután a nagy siker után jött a teljes csőd, a dobosunk is kiszállt (Tamás), így ketten maradtunk. 1992-ben megtaláltuk a megfelelő dobost, Attilát és így vele elkészíthetjük az első demónkat ami valószínűleg szeptember körül kerül felvételre, a demó felvétel után szeretnénk minél több koncertet adni, ha lehetséges országszerte.
A bemutatkozást köszönjük Ferinek (Sik-oi, Belső Hang fanzine).
Megjelent a Working Class Protest 3. számában 1993-ban.
A Condemned 84 októberi németországi koncertjére már minden jegy elkelt ehhez kevesebb, mint két hét kellett a meghírdetéstől, ezért aki látni szeretné őket élőben siessen beszerezni minél előbb a belépőt a prágai bulira, mert tuti ezek is elfogynak hamar.
1993 húsvétkor alapítottam az együttest, az M.A.Skins és az A.L.T. volt tagjaiból.
Csaba - gitár (ex M.A. Skins)
Tivadar - ének (Ex A.L.T.)
A sorozatos próbák után közvetlenül stúdióba vonultunk, mert a dobosunk csak ideiglenesen szerepelt. Sajnos jelenleg sem rendelkezünk dobossal, így ezidáig már több koncertet kellett lemondanunk, de szeptember 25.-én lesz egy bemutatkozó koncertünk az Oi-korral Pécsen. Ide mindenkit szeretettel várunk!
Attila
Reméljük lesz akkora sikere ennek a zenekarnak is, mint az előd zenekaroknak. Sok sikert!
A cikk megjelent a Working Class Protest 3. számában.
Egy külön buszt bérelve indult útnak a több, mint 20 fős csapat. A társaság nagyon jó volt, az ország majd minden részéről érkeztek bajtársak. Pár konzervvel és tíz rekesz sörrel gördült ki Budapestről a magyar Ikaruszunk. 17 óra alatt értük el Milánót úgy, hogy még az útlevelünket sem nézték meg sehol.
Ott a Corona Ferrea dobosa várt minket és vitt a találkozóhelyre. Itt találkoztunk a szintén kelet-európai régióból jött bajtársainkkal, a lengyelekkel. Pár perc alatt szinte testvérként szerettük egymást. Söröket és CD-ket cseréltünk. A lengyelek csak négyen voltak, de nagyon brutális benyomást keltettek. Régi és friss sebhelyekkel teli arcukon, kisportolt testükön ízig-vérig magukon hordták a skin élet minden jelét.
Egy óra múlva már a bejárati ajtó előtt tolongtunk. Minket magyarokat féláron beengedtek, s a jegy így átszámolva több, mint 700 Ft volt. Nagyon sok olasz csodálkozott, hogy ennyi magyar itt van. Még a koncert legelején az egész terem felénk magyarok felé énekelte az "Avanti ragazzi di Buda"-t. Ez a nóta, mely lefordítva: "Meneteljünk föl Budára!", 1956-ban született, amikor is kicsiny népünk szembeszállt a bolsevizmussal október 23.-án. A dal továbbiakban arról szól, hogy vérben ázik egyedül a magyar, síró anya gyermekét síratja stb. 1956-ban minden egyetemista és más fiatal ezt énekelte Olaszország utcáin. Nagyon jó érzés volt mindegyikünknek, s nagyon büszkék voltunk arra, hogy magyarnak születhettünk, s ilyen derék hőseink voltak akikről így énekelnek még külföldön is.
A koncerten egyébként rengeteg CD-t, pólót,kazettákat, matricát, felvarrót, lemezt és kitűzőt lehetett kapni. A színpad mögötti falra pedig a szervezők felrakták mindenki zászlóját, aki odaadta nekik. Kint volt a mi magyar zászlónk is a koronás címerrel. De kint volt még a brit, katalán (mivel voltak Barcelónából is skinek) és természetesen az olasz lobogók.
A koncertet az M. Rossa kezdte, mely egy nagyon új olasz zenekar. Tipikus olasz skin zene, bár még kissé kezdő szinte. 
Őket követte a magyar Archívum. Nagyon tetszett az olaszoknak a zene, csak az énekes teljesen részeg botrányos magatartása váltott ki egy kissé unszimpátiát.
Ezután a Corona Ferrea lépett porondra, s erre volt az iszonyatos beindulás. A mediterrán típusú, forróvérű skinek őrjítően gyors és brutális pogózása volt ez, mely hazánkban a punkokhoz hasonlítható. A Corona Ferrea '93-as demójához képest rengeteget fejlődött. Nagyon színvonalas RAC zenekarrá nőtte ki magát. 
Utánuk az ADL 122 következett. Ekkorra már több, mint száz skin tombolt elöl félmeztelenül. Külön fotóalbumot érdemelt volna az a sok tetoválás amit itt lehetett látni. Az ADL 122 nagyon pontosan játszotta el két régi kislemezét és a nemrég megjelent nagylemezét. Sokakat elkápráztatott Shiva, a basszusgitáros lány, aki miniszoknyában, Martensben, tetovált karral játszott. 
Legvégül a Squadron lépett fel Angliából. Ebben a zenekarban már csak a basszusgitáros skinhead, de a hajhosszúságtól függetlenül mind a hárman nemzetiszocialisták. Agresszív zenéjük a Fehér Európa megteremtéséről szól, s a legújabb lemezük pedig már szinte Thrash metál.
A koncertet sajnos be kellett fejezni jó pár Squadron szám után, mivel a rendőrség ezt követelte. Ugyanis az egyik olasz megkéselte a másikat. Sajnos itt is megvolt az a primitív balhézós réteg, akiknek fogalmuk sincs az összefogásról, közös harcról. Hála istennek Magyarországon ez a réteg az olaszokhoz képest jóval vékonyabb. A koncert után ott várt minket a jó öreg Ikarusz, amivel újabb hosszú útunk kezdődött Budapestre.
(A Squadron néhány Skrewdriver számot kitünően eljátszott.)
A beszámló megjelent a Power of Oi! 25. számában 1995-ben.
Képek: Yoli
Szöveg: Kalóz
Corneliu Zelea Codreanu által alapított légionárius mozgalom hazai képviselői felvonuláshoz toboroznak.
1. Mikor alakult az együttes?
A zenekart 1992 nyarának elején alakította Szuszi, a Borczy és a Miki. Én néhány hétre rá kerültem a zenekarba, mert nem volt gitárosuk..
2. Kik a tagjai és játszottatok-e már más együttesekben?
Szuszi - dob
Borczy - bassz, vokál
Miki - ének
Csaba - gitár
A Szuszi több kis zenekarban is dobolt, név szerint a Tantalust érdemes megemlíteni a zenekarok közül. Én régen egy jelentéktelen iskolazenekarban játszottam. A többieknek ez az első zenekaruk.
Egyébként a Kalóz is énekelt jó ideig a zenekarban, míg Miki katona volt (1993 február - 1994 február).
3. Hány fellépésetek volt eddig és kikkel játszottatok?
Kereken 20 koncertet adtunk eddig sok magyar és külföldi zenekar társaságában. Időrendi sorrendben a következőkkel:
NC38, Fehér Őrjárat, Romantikus Erőszak, Nemzeti Front, Független Adó, Hyde Park, Titkolt Ellenállás, Eröltetett Menet, Panzerfaust.
Külföldiek:
M.Rossa (olasz), Corona Ferrea (olasz), ADL 122 (olasz) és Squadron (angol)
4. Szerintetek melyik volt az eddigi legjobb koncertetek?
Két nagyon jó koncert közül nem tudok választani. Az egyik az 1994 december 09.-én a Vikingben rendezett kábítószer ellenes fesztivál. Itt elég jól szóltunk és kb. 400 bajtárs volt jelen. A másik idén (1995) február 25.-én volt Szekszárdon. Itt sajnos csak mi játszottunk, kb. 40 bajtárs előtt, de a hangulat talán itt volt a legjobb az összes eddigi koncertünket beleszámítva. Pontosan és dinamikusan játszottunk (amit sajnos nem mindig lehet elmondani rólunk). Mindkét koncert érdekessége, hogy este és hajnalban is felléptünk (tehát kétszer játszottunk egy este) a közönség előtt.
5. Melyek a kedvenc zenekaraitok?
Szuszi - Motörhead
Borczy - Störkraft
Miki - Battle Zone
Nekem a Bound For Glory, de mindnyájan szeretjük a Skrewdrivert, a Squadront és a tradícionális ír népzenét.
6. Mik az elképzeléseitek a jövőre nézve?
Már felvettük az első demónkat, ezt szeretnénk (már) áprilistól árulni. Ezen kívűl szeretnénk kicsit csiszolni a zenei tudásunkon, mert itt-ott mutatkoznak még némi hiányosságok (sajnos nincs állandó próbahely) és az évvégén szeretnénk kiadni a második demónkat is. Tervezzük még egy póló kinyomtatását, amit koncerteken árulnánk és persze még sok-sok koncertet.
7. Üzentek valamit az olvasóknak?
A zenekar nevében minden magyar bajtársnak nemzettestvéri üdvözletünket küldjük.
Fényképek Yoli és Kalóz gyűjteményéből valók.
Az interjú megjelent a Power of Oi! 25. számában
1. Mikor alakult a zenekar?
A zenekar 1987-ben alakult. A jelenlegi felállás 1993 novembere óta létezik.
- Ombodi Zsolt - dob
- Major János - gitár
- Czékus Zoltán - bassz
- Kádár Tibor (Gyalogos) - ének
1993-ig Török Tibor gitározott és Oláh Ernő dobolt, de kiléptek személyes illetve családi okokból.
2. Korábban milyen zenekarokban játszottatok?
Zsolt és Jana metál zenekarokban játszottak, Zoltán azelőtt sehol sem játszott. Nekem 1985-ben volt egy Commandoi! nevű zenekarom Tiborral és Encivel.
3. Eddig hányszor léptetek fel és kikkel?
Eddig kb. harmincszor léptünk fel. Az első 1987 november 6.-án volt, a legutóbbi 1994 december 17.-én. Szinte már minden zenekarral játszottunk együtt. 1992-ben játszottunk Pécsen az Oi! fesztiválon az Akcióegységgel, Magozott Cseresznyével, az M.A. Skinsszel, a Rohamosztaggal és a Viszonylagos Kisebbséggel. Vásárhelyen játszottunk 1992-ben a Cseresznyével, 1993-ban az M.A. Skinsszel és az Oi-korral, 1994-ben a Nemzeti Fronttal és az Archívummal, az Intim Skin Teammmel. Elnézést, ha kihagytam valakit.
4. Számotokra milyen volt az első pesti fellépés?
Az a buli kurva jól sikerült. Örültünk, hogy sokan jöttek el. Külön öröm, hogy nem volt semmiféle balhé.
5. Eddig két pólótok készült el. Kaphatóak még?
Az első pólónk már régen elfogyott. A másodikat nálam lehet megrendelni. Ára 350Ft + postaköltség.
6. Készült-e már valamilyen felvételetek?
Az első kazettánk most készült el. Az Ára 350Ft + postaköltség és szintén nálam lehet megrendelni. 16 számot tartalmaz a demó. Hamarosan meg fog jelenni a Metrelhe records nevű portugál lemeztársaság gondozásában egy válogatás CD, amin két számunkkal mi is hallhatóak leszünk. Rajtunk kívűl hallható lesz még a No Alibi (USA), a Freikorps (Németország), a Lusitanoi (Portugália) és a Kratky Process (Szlovákia) együttesek 2-3 dala.
7. Mik a terveitek a jövőre nézve?
Szeretnénk, hogy a kazettánkból sok fogyjon el, tehát legyen pénz a második demónk kiadására, amit a nyárra tervezünk.
8. Üzenet az olvasóknak?
Kívánok mindenkinek 1995-ben sok másnapos reggelt és szebb délutánt, Szebb Jövőt!
Következő koncertünk:
1995 február 04.
Csongrád, Music Box, József Attila u. 3.
Fellépnek még Panzerfaust, Archívum
Gyertek el!!!
Az interjú megjelent a Power of Oi! 25. számában 1995-ben, a fényképek Gyalogos gyűjteményéből származnak.
95 éves korában elhunyt Santo Pelliccia olasz ejtőernyős veterán, El Alamein hőse, az 5000 fős Folgore divízió 300 túlélőjének egyike. Az eredeti egyenruhája másolatában mindig részt vett minden megemlékezésen, veterán találkozón. 17 évesen önklntesen lépett be a hadseregbe.
Susanna Ceccardival az Északi Liga Európa parlamenti képviselőjável.
Üdvözlet! Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást a 2019. szeptember 6-7.-én megrendezendő Ian Stuart Emlékkoncertre. Ebből az alkalomból kérlek, válaszolj néhány kérdésre, hogy akik még nem ismerik a zenekart, többet megtudhassanak rólatok.
Utolsó kommentek