A mozgalomban soha nem volt divat német beceneveket adni egymásnak, egészen a Szántó féle könyv megjelenéséig amiben a Kishát sztárolják - ő egyébként még punk korában kapta ezt a becenevet. A legtöbben az iskolából hozott , a hobbihoz kapcsolódó vagy nevükhöz kapcsolódó beceneveket használtak. A könyv megjelenése után gombamód szaporodtak a Hanzik, Günterek, Adolfok stb.

Annak idején többen is hordtunk rruszki katonai szíjat, ami kiváló önvédelmi eszköznek bizonyult, az alábbi eset is egy ilyen övhöz kapcsolódik. Amikor mesélték majd meg szakadtam a nevetéstől, szegény srác akiről szól évekig durcás volt érte ha emlegettük.

Egy esti séta alkalmával az ismerőseim arra lettek figyelmesek, hogy az egyik éjszakai szorakozóhelyről néhány hazánkban tanuló fiatal jött kifele, akiktől feltétlenül meg akarták védeni magukat. Önvédelem közben az egyik srác kezéből kikapták az önvédelmi övet és a saját szíjjával kezdték ütni, persze a többiek segítettek rajta, az önvédelmi akciót a közeledő sziréna hangja szakította félbe, így az öv a tolvajnál maradt.

Az esetet csak azért írtam le, hogy világossá tegyem miért hordtunk övet is és nadrágtartót is.

ui:Ez az eset még a '80-as években volt.

 

A kép csak illusztráció:

A Huligán együttes a kezdet kezdetén a lakásomon tartotta a próbáit. Az egyik ilyen próba után megálltunk hógolyózni az utca végén, egy-egy golyó az egyik kerítésen csattant. Már tartott a  csata egy ideje mikor valaki kikiabált a kerítés mögül:

-Huligánok!!!

-Honnan tetszik ismerni? A néni a rajongónk?

Ezt a sztorit még a '80-as évek közepén hallottam. Egy nyári este egy metál buli után jól fésült fiatalok ballagtak a Blahán amikor észrevettek néhány valutázó idegent, nosza egyből a tettek mezejére léptek. Bár a nepperek voltak többen, a meglepetés ereje hatott és gyorsany fölénybe kerültek ifjaink, amikor az egyik seftelő kiszaladt az útra és megállított egy autót ami épp egy taxi volt. Bakancsos barátainkban meghűlt egy pillanatra a vér, a taxis rendőrt fog hívni. Ám nem ez történt, a soför kiugrott és egy szerelővassal nekiugrott az aszfaltbetyárnak, miután azt helyben hagyta odaintett a jólfésült társaságnak és békésen továbbhajtott.

A kép csak illusztráció:

A már említett punk ismerősömmel elmentünk a U.K.Subs második hazai koncertjére, mivel az első bulijuk érdekesen végződött (a kopaszok eltörték a gitáros kezét) reméltük itt is lesz valami esemény. Mások is reménykedhettek mert elég sok skin volt a bulin. A koncert hevében elkapott a pogozhatnék, a tánc közben a havert felborítottam. A buli után odajöttek hozzám gratulálni,hogy jól elintéztem azt a punkot.

A városunkban többször volt összetűzés a helyi kisebbséggel, de igazán nem tartottunk egymástól. Egyszer csináltam egy házibulit ahova néhány normálisabb punk ismerősömet is elhívtam. Ezek a bulik álltalában 2-3 naposak voltak, az említett is ilyen 3 naposra sikerült rendezvény volt, amikor a második este az egyik punk és az egyik kopasz srác kitalálta, hogy ők dizsibe mennek. A szót tett követte, a punk 30 centis taréjjal felkapta a baseball ütőmet és elindultak. A helyi nevezetességbe minden további nélkül bejutottak, anélkül, hogy szétnéztek volna a terem közepén elkezdtek pogózni. Ez a helyi kisebbség körében akkora riadalmat keltett (akikkel tele volt a terem), hogy körben szorosan a falhoz tapadtak. A két táncoló úriember 2-3 szám után megunva a szórakozást, visszatért a buliba. Az esetről még évek múlva is legendák zengtek, néhol több száz fősre duzzasztva a bőrhajúak számát.

 

Még a '80-as évek közepén történt, hogy az egyik haver nőjével mentem a Zebegényi békefesztiválra. Az indulást korábbra terveztük, de az egy kicsit elhúzódott. Zebegényben a terepet nem igazán ismertük így az erdő közepén ránk esteledett, a közelben találtunk egy magaslest, itt töltöttük az éjszakát kettesben.Mivel úgy gondoltam házinyúlra nem lövünk, hát alvással töltöttük az időt. másnap megleppetten tapasztaltuk, hogy a rendezvénytől kb. 200m-re éjszakáztunk. Az eset után néhány nappal a viszonylag új (néhány hónapos) barátikörben elterjedt, hogy buzi vagyok, na azóta az eset óta inkább abból volt problémám, hogy a házinyulat is levadásztam.

Néhány évvel a már említett mosogatás után a már említett haver elhívott sörözni, de én épp anyámnak segítettem főzni, hogy minél előbb ihassunk a srác is beszállt segíteni.

Az alábbi párbeszéd közte és anyám közt zajlott.

-Nudli, szereted te a krumplit?

-Igen.

-Akkor miért pucolod olyan vastagon?

Még '88 elején történt, hogy haverral koncertre készültünk menni, de ő csak úgy jöhetett, ha előtte elmosogat. A barátság nevében, na meg, hogy ne kelljen egyedül utaznom, rögtön felajánlottam, hogy segíteg, én mosogatok ő meg törölget. Mosagatás letudva, a srác levette a szüleit 100Ft-tal, hogy a lányokat is meg tudjuk hívni egy italra a discóban (a szülei úgy tudták oda megyünk) és már indultunk is. Akkor még a retur jegy 52Ft volt a beugró 20-30Ft és még 2 sört is ittunk a 100-asból. Pár héttel később amikor a rendőrök elvitték a srácot a Kőbánya-Kispesti balhé után nem a rendőrök pofonjai voltak a legrosszabbak, hanem hogy be kellett vallania a szüleinek, hogy nem dizzsibe voltunk. Évekkel később a srác édesanyja elárulta, hogy el kellett újra mosogatnia utánnam, azt hiszem kár volt úgy rohannunk.

Még a '80-as évek közepén történt, némi italozás után kitaláltuk, hogy a város tudtára kellene adni a létezésünket. Optika talált egy fél vödör festéket és ecsetet a kamrában és már indultunk is. Optika már egy hete bőrfejű volt ezért bizonyítani akart, majd ő fest. A szomszéd kerítésére elkezdte felírni az oi felíratot, első nekifutásra j-vel mikor közöltük vele, hogy nem úgy kell, áthúzta és ly-nal írta fel, ekkor ment el a kedvünk falfirkálástól, inkább visszamentünk inni.

Volt Nagykőrösön egy Nyilas becenű srác aki nem vetette meg az akolholt, és volt Kecskeméten egy Nyilas családnevű srác aki szintén szerette az italt. A két említett srác egy bulin összefutott és bemutatkozott egymásnak, amiből majdnem verekedés lett.Todola akinek csak a beceneve volt Nyilas azt hitte, hogy valaki bitorolja a nevét és ezt rendkívűl zokon vette, szerencsére néhányan tanúsították, hogy a kecskeméti srácnak tényleg ez a családneve.

A történet még abból az időből való amikor még Borci közénk tartozott, ő mesélte nekem. Valahol vidéken léptek fel és koncert előtt a poharat emelgették, amikor egy srác odaült hozzájuk és néhány korty után elkezdte mesélni, hogy milyen nagy haverja a Borci, tegnap is együtt ittak és ő segítette ki az énekest párszáz Ft-tal. Hát a zenekar tagjai kezdték a hasukat fogni, de közben Borci reagálását lesték. Borci mikor megunta bemutatkozott a srácnak és bocsánatot kért, hogy nem ismerte meg egyből és némi haladékot kért a pénz megadására. A srác sápadtan eloldalgott és nem látták többet. A zenekar tagjai pedig majd megszakadtak a röhögéstől.

Már nős voltam amikor az eset történt, a nejem unokatestvéréhez járt egy kopasz gyerek akit megkérdeztem hova jár fodrászhoz, mire ő mondta, hogy saját gépe van. Mondtam neki egyből, hogy egyszer lenyírhatná az én hajam is. Ő nem vonakodott a dologtól, már másnap jött és neki fogott a frizura rövidítésnek. A nagy munka közben beszélgettünk és szóba került, hogy kiket ismer, ő röngtön felsorolta az összes ismertebb nevet a Szántó féle könyvből, még Kis h-t is akiről köztudott volt, hogy szabadulása után szakított a mozgalommal. Amikor a becenevemhez ért, a szomszéd srác közölte vele, hogy pont az én hajamat nyírja, erre ő rögtön hozzá tette, hogy csak hallomásból ismer. A srác az eset után elkezdte növeszteni a haját és motoros rocker lett.

Egyszer találkoztam saját magammal, a Viking klubban az egyik srác az én becenevem mutatkozott be nekem, mikor közöltem vele, hogy az nem lehet a gyerek pánikszerűen hagyta el a helyet, azóta sem láttam.

A '90-es évek közepén történt az alábbi eset. Az akkori idők egyik legkedveltebb hazai szélsőséges együttese a Mátrába igyekezett egy fellépésre. Az egyik kelet-magyarországi nagyvárosban leszálltak a vonatról és a buszhoz igyekeztek amikor igen izlésromboló látványra lettek figyelmesek. Az egyik ifjú járókelőn egy Punk's not dead felíratú poló helytelenkedett. Nosza a mi zenészeink egyből felvilágosították az illetőt, hogy ez így nem lesz jó és legyen szíves önként tenni a dolog ellen. A srác egyből ledobta az említett ruhadarabot és így felvilágosultan tovább állt. Kedvenceink, hogy megakadályozzák a további ízlésrombolást a polót lángralobbantották és amikor az már nagyon melegítette az egyikük kezét az fogta és az egyik óriás plakát mögé lendítette a rongyot. Ezzel vége is lett volna a dolognak, de a plakát mögött volt felhalmozva az összes száraz fű ami egyből lángra lobbant. Ifjú zenész tehetségeink egyből rohantak a legközelebbi becsületrontóba vödörért és vízért és megkezdték az oltást, közben kiérkeztek a tűzoltók is mire a tűz elhamvadt. A tűzoltó parancsnok látva lelkes zenészeink bátor helytállását megdícsérte őket hősies magatartásukért.  Hát ilyenek voltak ezek a bátor legények, vigyáztak a közizlésre és megakadályoztak egy tűzvészt.

A gengszterváltás után meglehetősen ismert volt a nevem Szántó Gábornak köszönhetően. '89 nyarán történt az alábbi eset amikor vonattal utaztam a Viking klubba egy koncertre. A vonaton összefutottam két nyíregyházi fiatallal akiknek a becenevem mutatkoztam be, ők rögtön hazugnak neveztek mert szerintük én 2 méter magas kigyúrt állat vagyok és otthagytak. Este a koncerten összefutottunk ismét ahol az egyik közös ismerősünk tisztázta a helyzetet. Az eset után meggondoltam mindig, hogy hogyan mutatkozzam be.

Valamikor a '90-es évek elején Egerben voltam skinhead találkozón, az esemény után vonattal mentem Ceglédig és onnan stoppal folytattam az utam tovább. A stoppolással "szerencsém" volt szinte az első jármű megállt, egy kis mikrobusz volt, a sofőr szólt, hogy ugorjak be hátra. A hátizsákot bedobtam és léptem utánna, az első székre leültem és már indultunk is, ekkor néztem szét... A mikrobusz roma melósokat vitt valahova. A lélegzetem elállt egy pillanatra. Amikor ez egyikük megkérdezte, hol vagyok katona rögtön rávágtam, hogy Cegléden és elkezdtem az ismerőseimtől hallott katona sztorikat mesélni, alig vártam, hogy célhoz érjünk. Este már nagymellénnyel meséltem a haveroknak az esetet, de akkor egy pillanatra tele a gatyám.

A Huligán együttes egy nagykőrösi zenekar volt és nem tévesztendő össze a Huligans nevű formációval. Az említett zenekarnak Kecskemétre volt meghírdetve koncertje amire az ország minden pontjáról vártak rajongókat (kb.80-100 fő). Annak rendje és módja szerint minden le volt fixálva a helyi művházzal, mindenfelé ki volt plakátozva az esemény ennek ellenére a zenekart egy cetli fogadta a bejáratnál amin tudatták velük, hogy a rendezvény elmarad. Az együttes tagjai ezen különösebben nem lepődtek meg, történt már velük hasonló máskor is. A rajongók viszont nem a legbéketűrőbb társaságokból kerültek ki ezért megoldást kellett találniuk azok megfékezésére. A művházzal szemben volt egy játékterem ennek az udvara üres volt itt állították fel a "színpadot", áramot a játékterem illemhelyéről "kölcsönöztek" és megtartották a koncertet. A koncert rendben lezojlott, a közönség nagy része békésen hazament. Ha a zenészek nem ilyen talpraesettek akkor valószínűleg új művelődési háza lenne azóta Kecskemétnek.