01., Tanultál-e rajzolni, kézzel vagy pc-n rajzolsz?     

 Gyerekkoromtól fogva szenvedélyem a képzőművészet, ezen belül is elsősorban a szabadkézi rajz. Nagyon sok időt töltöttem mindig is rajzolással; aki ismer, tudja, hogy "grafomán" vagyok: ha papír-ceruza kerül a kezembe, akkor néha szinte "magától" is elkezd tevékenykedni a kezem. Az ismereteim zömét autodidakta úton sajátítottam el, de útban van a "hivatalos" grafikusi képesítés (szakma) megszerzése is, tehát tanultam is rajzolni, igen, bár jóval később, mint akartam. Érettségi után voltak olyan elképzeléseim, hogy jelentkezem az akkor még Képzőművészeti Főiskola néven futó képzési helyre, de oda nagyon kevés volt az akkori tudásom, így messze túl a harmincon vágtam bele újra, hogy "igazi" grafikussá képezzem magamat, bár ezúttal csak középfokon. Mint a fentiekből is kiderülhetett, elsősorban a szabadkézi rajzot preferálom, de az arculattervezői tevékenységem miatt rákényszerültem a számítógépes grafikai alkalmazások megismerésére. Manapság elsősorban Photoshopot használok, a vektorgrafikus alkalmazásokkal (mint pl. az Adobe Illustrator) még csak ismerkedem, de szándékomban áll azon a fronton is felfejlődni, mert egy komoly grafikusnak ezeket is illik ismerni és használni. 

     

02., A mozgalom számára mi volt az első munkád?         

 Konkrétan a BHS Service kiadó logojának a megtervezése, ez emlékeim szerint 2002-ben történt, a 100% Magyar című válogatás első részéhez. A borító többi részét nem én csináltam. Előtte is voltak szárnypróbálgatások (matricákhoz, fanzine-ekhez, stb), de igazi nyomtatásban ez jelent meg legelőször.     

   

03., Az első külföldi munkád? Megkerestek vagy Te küldtél anyagot?         

 A legelső külföldi munkám a Kiborg-Pushing Onwards split lemezhez készült, a német 2yt4u Records számára. Eredetileg a kiadó a zenekarom miatt állt szóba velem, de amikor eljutottunk a kiadásig, kiderült, hogy szoktam borítókat készíteni és kifejezetten agitáltam is a lehetőség mellett, hogy én csinálhassam a kiadvány grafikai tervezését. A kiadó egyébként is küszködött a grafikushiány miatt és örült neki, hogy én nem kérek pénzt a munkámért, ezért örömmel odaadta a megbízást. Igyekeztem akkor nagyon odatenni magamat és ezzel a borítóval gyakorlatilag megváltottam a külföldi "belépőmet" is, onnantól fogva nem volt gond az ajánlatokkal. 

                 

04., Honnan jött a Thule Graphics név?     

 Nagyon nagy kedvencem a Legion 88 nevű francia RAC zenekar, akiknek talán az egyik legjobb száma a Thule volt, ezért valahogy megmaradt a fejemben a szó. Amikor kitaláltam pár éve, hogy csinálok egy Facebook oldalt, ahova felpakolom a műveimet, kellett valami név is, így amikor a tudatalattimból kipattant a kifejezés, nem is keresgéltem tovább. Ha megnézitek a magamnak összerakott címerszerűséget, a stilizált földgolyón egy középkori térképábrázolást láthattok Thule szigetéről, köré pedig a Legion 88 szám szövegének az elejét írtam körbe ("Un continent perdu/Berceau de notre civilisation" , azaz "Egy elveszett kontinens/Kultúránk bölcsője"). Ugyan nem egy fantáziadús elnevezés, de most már nem fogok újat kitalálni csak azért, hogy menőzzek, annak idején is csak azért kellett egy név, mert nem akartam odaírni a keresztnevem után, hogy AkármiGraphics.         

     

05., Kedvenc grafikai témád, stílusod?         

 Aktívan figyelem a kortárs grafikusok munkáit, nem csak mozgalmi szinten, hanem a nagyvilágban is, próbálok fejlődni és haladni is, amennyire csak lehet, ennek ellenére a kedvenc festőim mind a közép- és újkorban éltek;legjobban talán a németalföldi festészet olyan mestereit kedvelem, mint Bosch és Brueghel, de nagyon kedvelem Vermeert, Jan van Eycket és még sorolhatnám. Grafikusok közül nagyon kedvelem Dürert. Kortárs grafikusok közül megemlíteném a magyar Boros-Szikszai párost, a 10 éve elhunyt Zsilvölgyi "Max" Csabát és az angol Russ Nicholsont. Ezen utóbbi grafikusművészek fantasy és sci-fi illusztrációkat csináltak főleg, a '90-es évek meghatározó alkotói voltak. Ezek a nevek azok, akik talán a legnagyobb hatást gyakorolták rám, de még rengeteg kitűnő művészt fel lehetne sorolni, akiket kedvelek. A fentiekből is talán észrevehető, hogy a stílust tekintve a rajzosabb dolgok tetszenek, emellett kifejezetten kedvelem a fekete-fehér képgrafikai alkotásokat, ahol a fény és az árnyék viszonya adja meg az alaphangulatot.   

06., Van pédaképed?     

 Nem, nincs, sosem szerettem volna olyan lenni, mint valaki más. Ha tehetem, próbálok különbözni a többi alkotótól, mert szeretném elkerülni azt a vádat, hogy másolok valakit. Legnagyobb sajnálatomra ez nem mindig sikerül, mert a "megrendelők" igényei néha eléggé beszorítják a lehetőségeimet, de ez van. A fenti kérdésben kiemelt alkotók munkássága nagy hatást gyakorolt rám, de nem nevezném őket példaképeknek, inkább inspirációnak.   

07., Honnan merítesz ihletet egy pólóhoz, borítóhoz vagy plakáthoz?     

  Az ihlet rengeteg forrásból érkezhet; volt már, hogy a lemez neve után egyből bevillant az ötlet; volt olyan, hogy a feladatot adó mondott valami olyat, ami beindította a fogaskerekeket, de volt már olyan is, hogy csak simán sétáltam az utcán, megláttam valamit és bevillant egy ötlet. Szoktam persze nézegetni a mozgalmon kívüli pólókat-borítókat, hogy valami új megközelítésből is ihletet merítsek, tényleg nagyon változó. A munkamódszerem egyébként az, hogy amikor megkapok egy munkát, előveszek egy papírlapot és ceruzával elkezdek skiccelgetni, azokból szoktak jönni a -szerintem- legjobb ötletek.       

08., Mely eddigi munkáid állnak hozzád legközelebb?       

 Ez egy nehéz kérdés. Talán, azok, amivel a legtöbbet vacakoltam, mint mondjuk a 100% Magyar 2. részének a borítója, vagy a Voice of Justice borító, esetleg a Révület zenekar lemeze. Vagy amik utána "népszerűek" lettek. Annak idején például, amikor megrajzoltam a Fehér Törvénynek az angyalt, nem gondoltam volna, hogy viszont fogom látni valakire rátetoválva a figurát, de ugyanígy nem gondoltam volna, hogy a Tar Hadnak rajzolt skinhead lány is valakire felkerül; ezek a dolgok nagyon boldoggá tesznek, így az ilyen munkáim mindig közel állnak hozzám. Persze büszke vagyok arra is, hogy olyan kultikus alakulatoknak is dolgozhattam, mint az Archívum, Valhalla vagy az Őrjárat. Rajtuk nőttem fel.     

   

09., Munka, család mellett mennyi időd van ezzel foglalkozni? Szeretnéd-e főállásban csinálni?         

 Sajnos a szabadidő a legkevésbé rendelkezésemre álló forrás manapság, nem nagyon jut idő a grafikai dolgokra, ezért is építettem le évekkel ezelőtt pl. a külföldi kiadók megbízásait, egyszerűen nem bírtam szusszal. Főállásban semmiképpen nem szeretném csinálni. Nemrégiben jó viszonyba kerültem egy nálam 10 évvel idősebb céges senior grafikussal és amikor rákérdeztem a pénzre, megdöbbenéssel hallottam, hogy kevesebb fizetést visz haza, mint én a jelenlegi munkahelyemen. Emellett a kreatív munkában nagyon gyorsan ki lehet égni és nem szeretném arra vesztegetni a tudásomat, hogy valami tetű multicégnek fogkrémreklámot gyártsak határidőre aprópénzért; akkor inkább megmaradok amatőrnek és próbálok kis számú, de legjobb tudásom szerinti dolgokat csinálni a mozgalomnak ingyen.   

                   

10., A közeljövőben milyen munkát láthatunk tőled vagy vehetünk kézbe?         

 Maci úgy döntött, hogy lenyúzza a századik bőrt is a Fehér Törvény demokazettáról és újra kiadja, ezúttal színes(ebb) borítóval és megint kazettán, az van éppen tervezés alatt. Pár éve már volt egy újrakiadás, akkor írható CD-n, az mind elfogyott és állítólag újra igény mutatkozott erre a remekműre, így -mivel a kazi is elfogyott már mind- újra életet lehelünk a BHS Service magnókazetta kiadói ambíciójába.   

   

11., Egy személyes kérdés, a fotózásban a végtelenségig sulykolják az emberbe az aranymetszést, a grafikában mekkora hangsúlyt fektetnek erre?       

 Az aranymetszés, mint a kompozíció egyik legáltalánosabb alapelve, természetesen igen fontos a grafikában is, de nincs kőbe vésve, érvényesülhetnek másféle rendezési elvek is, ha az ember meg akar komponálni egy képet.

12. Mit üzensz azoknak, akik most kezdenek a mozgalom számára hasonló tevékenységet végezni?

 Azt, hogy gyakoroljanak. Sokat. Nézzenek körbe a nagyvilágban, járjanak kiállításokra, ismerkedjenek meg más alkotókkal, képezzék magukat. Ugyan nagyon fontos a grafikai szoftverek ismerete manapság, de egyet ne felejtsenek el: mindez csak segédeszköz ahhoz, hogy ne kézzel kelljen megrajzolni a dolgokat. Egy igazi grafikus legfőbb munkaeszközei a keze, a papírlapja és a ceruzája, azzal meg kell tudnia csinálni mindent, így ezen képességek megalapozása, fejlesztése és csiszolása a legfontosabb. Törekedjenek az egyediségre, a kiemelkedőre; lássa meg bennünk a külvilág az árja ember teremtő géniuszát!

A képek egy részét megtekintheted nagyobb méretben, ha rákattintasz.
Magyarországon, ahogy a világ bármely pontján a művészi alkotásokat törvény védi, ezért, ha bármit szeretnél felhasználni előbb kérj engedélyt az alkotótól.

Kedves ismerőseim!

Szeretném összegyűjteni az összes korábbi zenekarok fotóit és esetleg koncert felvételeit, amikben valaha játszottam. Tudom, hogy sok ismerősöm járt a koncertjeinkre, de egyenként elérni őket az lehetetlenség lenne. Jó volna összerakni egyfajta "családfát" a pályámról így 50 felé.
Szóval, ha nem nagy kérés, akkor megtennétek, hogy feltúrjátok a családi archívumot és elkülditek nekem erre az email címre amit találtok: laczikferenc@rocketmail.com ? A szkennelésben is tudok segíteni, ha valakinek gondot okoz. Privátban küldök postacímet és amint bedigitalizáltam amit kapok azt utána vissza is szolgáltatom.
Amit keresek az AKCIÓEGYSÉG, SANYIÉK és SCHIZOID, de szívesen veszem a SKH, SZTRÁJK, DR.SKINS és BRAVE SKINS anyagot is.

Köszönöm szépen!
Üdv: Fecó

Tegnap ismét csengetett a postás, a munkáltatóm búcsúcsomagján kívűl egy csomag is érkezett, ismét az NSBP shop támogatta a blog működését 3 CD-vel.


 Az első és legjobban várt lemez a Whitelaw új albuma az Echos from the Past, ebből is a "The Blackshirts Edition". A kiadvány DVD tokban jelent meg, belül a szövegkönyvet Sir Oswald Mosleyról készült képek színesítik. A kiadványt 300 darabra limitálta a Midgård records. 
 12 új szám némileg megújult hangzással, de változatlanul felismerhető eredeti Whitelaw stílúsban. Még csak másodszor hallgatom, így nem tudtam még eldönteni melyik szám lesz a kedvencem, talán zeneileg és szövegileg a Still number 1. áll hozzám legközelebb.
Az új dalok után egy hasonló kiadványokon szokatlan rész következik, Benny kommentálja a számokat, a borítón nem szerepel, de az a rész valószínűleg az Under The Sunwheel műsorban készült a Sunwheel stúdióban. Az utolsó négy szám eddig kiadatlan demó felvételek. Hallgatásuk visszahozza a fiatal korunkat amikor csak hasonló hangzású felvételekhez jutottunk hozzá és hallgattunk rongyosra haverokkal pár sör mellett vagy egy házibuliban.
Mind a csomagolás, mind a hanganyag kiváló, negatívumként talán azt tudnám megjegyezni, hogy a demó számok szövege nincs a szövegkönyvben és a bookletből vagy a hátsóborítóról hiányolok legalább egy képet a zenekarról.
A kiadvány megvásárolható: NSBP.shop



A második lemez szintén a nagyon vártak között volt és szintén Midgård records kiadványa, igazság szerint ki ne várna egy olyan albumot amin egy egykori 4Skins gitáros és egy valamikori Skrewdriver tag zenél.  A  borító egyszerű, széthajtva a saját dalszövegeket és pár képet tartalmaz a zenészekről, zenekarról, egy mini CD-től szerintem ne várjunk többet. 
A zene a korai Skrewdrivert idézi, nekem nagyon bejött, ahogy a 3 Skrewdriver feldolgozás is a CD végén, ha sorrendet kellene felállítanom az English Rose feldolgozások után a legjobb amit eddig hallottam. A lemez végig hallgatása után még azonnal háromszor meg kellett hallgatnom, nem tudtam betelni vele.
Beszerezhető: NSBP.shop




A  harmadik lemez a PC Records gondozásában jelent meg és a Mistreat frontembere Muke készítette. Aki olvasta már a régebbi koncertbeszámolóim az tudja, hogy nagy rajongója vagyok a finn bandának és rendszeresen a finn nyelvű számokat hiányolom a koncerteken. Nos itt megkaptam, 14 dal csak az énekes anyanyelvén. 
Kezdjük a borítóval, a tokban egy szövegkönyv található, a lapokat finn katonák nagy valószínűséggel többségében Simo Häyhä képei illusztrálják, a booklet utolsó oldalán Muke ír pár sort a lemezről, arról hogy többségében finn hazafias költők verseit zenésítette meg, ha jól értettem a gyenge angol tudásommal. Amit itt is hiányolok az egy kép az előadóról és a versek írói.
 A zene talán nem meglepő olyan, mintha egy Mistreat albumot hallgatnánk, talán kicsit itt-ott balladisztikusabb a dalszövegeknek (verseknek) köszönhetően. Az anyag simán elmenne a zenekar sorlemezének is, ha Muke angolul énekelne. Én egyenlőre nem tudok betelni a finn énekkel, remélem egyszer láthatom/hallahtom ezt az anyagot élőben is.
Beszerezhető: NSBP.shop