Az Oi! The Picnicen szereztem be a lemezt, anyagi okokból választanom kellett a Vengeance és a tribute CD között, így esett a választásom a tribute albumra és hagytam ott fájó szívvel a másik lemezt.
Az angol banda egy meghatározó tényezője volt az ottani skinhead színtérnek annak ellenére, hogy nem volt túl hosszú életű a zenekar. A számaikat már eddig is sokan feldolgozták és a szám címeik nagyon sok zenekar nevében köszönnek vissza (pl: Forward Into War, Pride and Pain).
Az Askania olyan bandákat kért fel a zenekar számainak feldolgozására akik legalább valamilyen szinten hasonló zenét játszanak, így a feldolgozások közt nem hallunk grind coret és death metált, megmondom ennek kimondottan örülök. Sajnos magyar banda nincs az előadók közt, ezt azért sajnálom nagyon, a hazai zenei élet nem túl pezsgő, de azért egy Tar Hadot vagy Kitörést szívesen hallottam volna a korongon, de még egy Oi-kort, Hundrivert vagy Vérszerződést is el tudtam volna képzelni, főleg az utóbbit Geri angol tudása miatt és a United Forces című szám miatt, biztosan valami maradandót hozott volna ki ettől a zenekartól is.
A lemezen 15 dal hallható angol, spanyol, lengyel, német, amerikai, ausztrál, görög, cseh és finn zenekaroktól.
Kiemelni nem akarok egyetlen szerzeményt sem, nekem mind tetszik, hetente többször visszakerül a lejátszóba a korong.
A lemez igényes, három paneles digipack csomagolásban jelent meg, szerepel benne a Vengeance története, a Fight for your life dalszövege és néhány kép a zenekarról.
Beszerezhető itthon is: https://nsbp.shop/termek/various-battle-dressed-in-black-a-tribute-to-vengeance/

Lassan másfél hete nálam a lemez, de bokros teendőim miatt nem volt időm meghallgatni. Végül azért csak bekerült a lejátszóba annak apropóján, hogy az énekes beugrott hozzám és még ő sem hallgatta meg a lemezt korábban.
A koncert hanganyaga élvezhető, a dalszövegek nagy része érthető és még a koncert hangulata is átjön. Azért a minőségnél ne felejtsük el, hogy ez egy több, mint 30 éves koncert felvétel ami több, mint 20 éve lett digitalizálva magnókazettáról és az eredeti felvétel sem keverőről készült, hanem egy egyszerű kazettás magnóval lett felvéve szabadtéren. 
A próbán készült felvétel már zajosabb és a dalszövegek kevésbé érthetőek, de a próba hangulata, a poénkodások, a punkok vagy rapperek kigúnyolása visszahozza az akkori idők fiatal skinheadjeinek életérzését, gondolkodásmódját.
A dalszövegek hazaszeretetről, fociról, sörözésről szólnak, semmi komoly politika, egyszerű hétköznapi dolgok.
Amikor ezek a dalok születtek a zenészek még 16-18 évesek voltak, ennyi idő távlatából már felfedezünk hibákat a szövegekben, de akkor imádtuk őket.
A lemez egyszerű papírtokos kiadásban jelent meg, a borítón a zenekar képeivel, a korongon a betiltott koncerten készült fotókkal.
Beszerezhető: Huligán – nsbp.shop

Tegnap olvastam egy interjút amiben a kérdező azt sugalmazta, hogy Magyarországon a többség orosz párti.
Ez hatalmas tévedés. Még maga Orbán Viktor sem orosz párti, egyszerűen szükségünk van az orosz nyersanyagra, szükségünk van Paks kettőre ezért nyilván hajbókolni kell Putyin előtt, de ettől nem lesz orosz párti. Magyarországon nem orosz autókat gyártanak, hanem német és japán kocsikat, nem T-90M-et gyártanak, hanem német harckocsit, nem orosz akkumulátorokat gyártanak, hanem kínaiakat és a többi befektető is nyugatról jön ahogy a pénzünk is oda vándorol.
Az átlag magyarok sem orosz pártiak, hanem ukrán ellenesek ez ugyanígy van a jobboldalon is. Szerintem a többség tisztában van vele mi történt Tesákkal vagy a népszerű orosz RAC zenekarokkal, jobboldali szervezetekkel.
Azt az egyet nem fogom megérteni soha, hogy az interjúkban miért nem kérdeznek rá soha, hogy mi lenne a véleménye az ukránokról / Ukrajnáról a kérdezettnek, ha az ő nemzeti kisebbségükkel úgy bánnának, mint a kárpátaljai magyarokkal, akkor is ennyire nyalnák az ukránok seggét?