A német rendőrség tegnap megrohamozott egy kis klubot ahol az Endstufe és a Radikahl tartotta közös koncertjét.
A koncertre mintegy 400 ember érkezett, a rendőrség kiérkezéséig rendbontás nem történt. A rendőrök gumibottal és gázsprayvel próbáltak "rendet tenni", erre a közönség fele székekkel, poroltókkal válaszolt. 

Idei első túránk a nagyobbik fiammal a Nyakas-kőtől indult Biatorbágyra. 
A szezont általában a HHH-n kezdjük, de a bizonytalan időjárás miatt egy olyan túrát kerestünk ahol több a napfény.
Kelenföldtől busszal mentünk Alsómajor megállóig onnan száz méter után már terepen sétáltunk fel Nyakas-kőhöz. 



A sziklaformáció lenyűgözte a nagyobbik fiam is, bár ő a csúcsra nem jött fel, így legalább volt aki lefényképezzen "lentről".
A kőtől átsétáltunk a Madár-szirthez. A lefelé vezető út csúszós volt, de azért járható, felfelé már simábban mentünk a sziklás, köves terepen.
Útközben új jelzéseket találtunk, kis plasztik kártyák formájában, a Groove Trails tette ki, itt vezet a Nyakas kör nevű túrájuk 13 és 26 Km-es távja. 
A szirten végig sétáltunk és gyönyörködtünk a kilátásban, több helyen meg is álltunk fényképezni.


Induláskor a szikla aljában az ösvény elején nagyon sok túrázóval és bringással találkoztunk, de út közben már alig néhánnyal, inkább pár terepfutóval. 
Nagyon jó időnk volt, a buszról leszállva már nem vettük fel a dzsekijeinket, így nem izzadtunk le, de nem is fáztunk. Néhol kicsit szelesebb volt az idő, de a szél sem volt hideg, de elég erős volt ahhoz, hogy ne szirt legszélén menjünk.



A szirt végén bementünk a piros jelzésre mely egy darabig a zárt kertek közt kanyarog, az út elején néhány egykori borospince látványa tarkítja az egyébként unalmas szakaszt.


A biatorbágyi borászat valószínűleg nem volt olyan ismert, mint felénk a homoki borászat, mely szintén majdnem teljesen megszűnt, de azért sajnálom, hogy már nem készítenek bort errefelé, túrázás közben jól esne egy pohár hideg fröccsre megállni.
Az egyik zártkertnél egy helyi kézműves csemegéket készítő árudára bukkantunk, lekvárok, szörpök, birsalma sajtok voltak a kínálatban és becsületkasszás volt, aki akart még számlát is írhatott magának. Én egy csomag birsalma sajtot vettem dióval, kókuszdió reszelékkel, ízlésesen csomagolva, szépen feliratozva.



Tavaly a kisebbik fiammal végig zárt kertek közt mentünk fel a kőhöz, most a piros jelzés amit követtünk bevitt minket az erdőbe, amit csöppet sem bántunk, bár a saras lejtő azért nem a legkellemesebb, de azért megbirkóztunk vele. Az ösvény szélén már végig nyíltak a tavaszi virágok, a leglátványosabb és számomra legkedvesebb ezek közül a hunyor volt.


Az ösvény mellett találtunk egy jelzést ami a Szily kápolnához vitt. Nos a turista jelzés elég csalóka, mert felfelé egyenesen 50 méterre van a kápolna, de jelzés elvisz egy kacskaringós, soha véget nem érő útra, mi a jelzésre hagyatkoztunk, de végül feladtuk a kanyargó ösvényt és nyílegyenesen felmásztunk a "hegyoldalban" kápolnához.


Az ilyen keresztény kegyhelyekért egyikünk sincs különösebben oda, ide is inkább csak a kalandvágy vitt fel, aztán fent eszembe jutott, hogy megnézzem van-e geoláda a környéken, persze volt és természetesen további mászást igényelt, a láda jól látható helyre volt rejtve, így nem igazán kellett keresni.
A domb aljától a viaduktig már ismét zártkertek, hétvégi házak közt vezetett az út és több helyen feltűntek lakóházak is, ezek többsége neomodern kocka volt, ezek a lapos tetős fehér kockák már egyszer divatban voltak a '70-es - '80-as években, városban talán jól néznek ki, de itt elég idegenül hatottak.


A viaduktnál megálltunk kicsit nézelődni, fényképezni, majd kisétáltunk a vasútállomásra. Mivel a vonat sűrűbben jár és gyorsabb, mint a busz, így vonattal mentünk Kelenföldre, amely természetesen közel negyedórát késett.
A túra távja közel 10 Km volt, néhol saras volt az út, de ettől eltekintve jól járható.

Mivel az Angry Noise jelenleg stagnál Gergi Attila újra a CsizmáSkandurban penget, a pletykák szerint pedig az énekes egy stúdió projektben énekel ismert oi! zenészek körében.


Olaszoknál ismét hc buli, sokak kedvence a Hate for Breakfast ismét színpadon.


Nyár, napsütés, tengerpart és egy jó kis RAC party, irány Spanyolország.



Még egy spanyol buli, de ez Oi! zene rajongóknak a Rock in Castelló évek óta Spanyolország egyik legnagyobb skinhead bulija.


Még mindig Spanyolország, a Chaos in the sun olyan nagy népszerűségnek örvend, hogy a szervezők két naposra bővítették a bulit és péntek este három neves angol banda áll színpadra egy spanyol zenekar társaságában.


Egy német kisvárosban háromnapos underground metal fesztivál, főként viking metál bandákkal.


A Citizen Keyne hazai fellépése az aznapi Damned koncert miatt elmarad, új időpont még nincs, így aki látni szeretné Milton Keyne polgárait Belgiumban megteheti az újjáalakult Haedcase társaságában.


Belgium az új európai skinhead főváros, minden hónapra jut egy nagy buli a Barock kávéháznak köszönhetően, az angol Queensbury Rules is oda szervezte európai turnéjának egyik állomását.



Akár a névnapi bulim is lehetne Firenzében, de bármilyen jó is az Ultima Frontiera egy akusztikus buliért nem fogok kiutazni.


Németországban hatalmas születésnapi buli készül olyan nagy nevekkel, mint a Roials és a Prolligans.


A Vicious Rumours ismét összeáll egy bulira, bár a srácok nem politizálnak többször is játszottak a Skrewdriverrel.
Aki nyáron Liverpoolban jár semmiképp se hagyja ki ezt a bulit.


A csehek ritkán hagyják el Morvaországot, most a lengyeleknek mégis sikerült őket elcsábítani egy koncert erejéig.



A nagy öregek is tiszteletüket teszik Belgiumban, azt hiszem oda kellene költöznöm, minden héten koncertre járnék.


Kalapácsos buli Finnországban, egyelőre csak a dátum biztos.



A Condemned 84 is átkel az óceánon, lassan már Mexikóban is több buli lesz, mint kis hazánkban.


A Queensbury Rules és a Complaint közös turnéjának hátralévő állomásai.


A katwijki buli részletes plakátja.


Egy oi!/street punk buli angol módra.


A spanyol oi! bulik mellett egy kicsit keményebb muzsika is lesz, azon a hétvégén koncert dömping lesz világszerte.


A hagyományos ROMER koncert márciusban a forradalom előestéjén.


Ez a buli már szerepelt a korábbi bejegyzésekben, de ezt a plakátot nem hagyhattam ki.


Interdictum buli Rákóczifalván, reméljük jó idő lesz, tőlem nincs túl távol, tehát jó eséllyel ott leszek.


A hagyományosan április 20.-a környékén megrendezett buli a külföldi koncertdömping miatt csúszik egy hetet. Eddig csak egy fellépő "biztos".


Rice buli Pesten, ha nincs jobb programod nézd meg az öreget és Laczik Fecót.




Az Oi-kor kupához hasonló foci kupa Németországban. Remélem Oi-kor kupa is lesz.


Ha már szóba került a sport... Sakk kupa ismét!!!


A népszerű német banda a Smart Violence egy 21 számos (74 perces) CD-vel jelentkezik hamarosan.



Az Askania gondozásában egy új Condemned 84 kiadvány látott napvilágot, az új hanganyag mellett három koncert részletet tartalmazó DVD is van a korongban.


Az olasz SPQR (Senatus Populusque Romanus) egy 66 darabra limitált kézzel számozott boxot dobot piacra.



Íme a doboz tartalma.



Ha már itt tartunk, hétfőn jelent meg az olaszok split lemeze bakeliten.


A Crucified új albuma már gyártás alatt van, reméljük nem húzódnak el a munkálatok és hamarosan kézbe vehetjük a korongot.


Németországban kiállítás nyílt a pusztai lovas nomád népekről, reméljük nem tartják magukban és a kiállítás itthon is megtekinthető lesz.
https://www.landesmuseum-vorgeschichte.de/en/temporary-exhibitions/rider-nomads-in-europe.html


Történelmi előadás.

Még néhány hír:

Az előző bejegyzésben említett Romantikus Erőszak digipack CD valószínűleg a zenekar őszi nagy koncertjére jelenik meg, vagy valamivel előtte.

Már tavaly felröppent a hír, hogy a görög No Surrender és a lengyel Odwet egy közös lemezt jelentet meg, most úgy néz ki lassan valósággá válik és hamarosan kézbe vehetjük.

Novemberben “Hands across the sea” címmel egy nagyobb volumenű koncert lehetősége körvonalazódik több tengeren túli zenekarral.

A 23. Streetkids party plakátja még nem jelent meg, de az már biztos, hogy a tenisz klub lebontása ellenére a buli ismét szabadtéri lesz és egy kempingben tartják meg június 17.-én. A fellépők listája is folyamatosan bővül:
- Thumbscrew - ES
- Operace Artaban - CZ
- Bloody Mary - CZ
- Dead Masaryx - CZ
- S.A.S. - CZ

Elkezdődtek a 3. (fekete)  Nordic Power Rock and Roll válogatás előkészületei, ha minden jól megy talán év végére megjelenik.

A srácok a második Hundriver albumra elkezdték írni az új nótákat.

 Mivel nem vagyok Hungarica rajongó így egyértelmű, hogy a magazin fontos számomra ebből a csomagból, elsősorban a ROMER interjú és a nemzeti rock születése cikk keltette fel a figyelmem. Az interjúból kiderül, hogy még idén megjelenik a Nordic Sun kiadó gondozásában a zenekar első demója digipack formátumban, fényképekkel. Bár zeneileg nem volt a kedvencem a kazetta ennek ellenére a korszak egyik meghatározó kiadványa volt és jó érzés lesz mindezt képekkel együtt a kezemben fogni.
Az összeállítás régi emlékeket hozott elő, hisz tízen éves koromban az első bakelit lemezeim közt volt a P.Mobil - Honfoglalás korongja és az István a Királyt pedig úgy hallottam először, hogy a történelem tanárnőmtől kaptam kölcsön a korongokat, aki a ceglédi múzeumban dolgozott főállásban. A Mos-oi! zenéjét punknak nevezni szerintem butaság, a banda oi! zenét játszott oi!annyira, hogy az egyik számuk történetesen 4Skins feldolgozás, persze lehet vitatkozni, hogy az Oi! a punk egy irányzata, de ez az Oi! zene volt az ami a hazai skinhead színteret meghatározta az első 10 évben és a világ legtöbb pontján a mai napig is ez így van, hisz azok a bandák amelyek más stílust kezdtek játszani többnyire el is távolodtak a skinhead színtértől. A cikkben van még egy apró elírás, nem a Fejbőrben, hanem az Oi-korban játszott egyel több spicli. Ezektől az apróságoktól eltekintve a cikk nagyon jó és jól végig vezeti az olvasót a hazafias zene kezdeteitől napjainkig tartó történetén.
A magazin közepén egy Hungarica poszter van, a hátoldalán egy idei naptár.
A többi interjúra még nem volt időm, de az mindenesetre érdekes, hogy Feró is belekerült aki elég fitymálóan nyilatkozott néhány éve a háromakkordos, szláv népzenei alapokkal operáló nemzeti rockról.

 A Hungarika lemez legjobb száma egy lengyel katonadal feldolgozás, melyben egy lengyel hölgy is szerepel.
A többi olyan, mint egy hazafias szövegekkel eljátszott Tankcsapda album amit számomra egyedül Balázs hangja tesz hallgathatóvá. Már az elején leszögeztem, hogy nem vagyok Hungarica rajongó, tehát ennek a lemeznek a megítélésében ne rám hagyatkozzatok. A lemez hangzása egyébként kiváló.
 A digipack csomagolásban van fénykép a zenekarról és van egy 12 oldalas szövegkönyv a szövegekhez illő képekkel. 
Beszerezhető: https://nsbp.shop/termek/hungarica-szavazz-magadra-h-music-magazin/