A Biatorbágy melletti igen látványos Nyakas-kő meglátogatása a kisebbik fiam ötlete volt, amit a világhálón talált képek alapján lelkesen támogattam én is. Az utat nem terveztük meg előre ami így utólag nem biztos, hogy jó ötlet volt, mert arra a napra még terveztünk egy másik túrát is.
Biatorbágyra vonattal mentünk, a vasúttól gyalogoltunk ki a turista látványossághoz, de előtte megnéztük az állomás közelében található öreg temetőt.
A ma már használaton kívüli temető részben régi sváb sírok vannak, többnyire elég elhanyagolt állapotban, de még így is látványosak.
Innen a viadukt felé vettük az irányt, mindkettőnknek nagyon tetszett, talán a fiam nyűgözte le jobban, ő korábban még nem látott ilyet.
Innen már zártkertek közt, néhol föld úton haladtunk a célunk felé, egy két meredekebb kaptatót is megmászva jutottunk el a lebontott, beomlott pincékig.
4-5 pincét közelebbről is megnéztünk, innen már a tájban is gyönyörködtünk, lenyűgözőek voltak az őszi színek.
Nem sokkal az elhagyott, elhanyagolt pincesor után már a sziklaperemen haladtunk a kőhöz.
Nem mentünk végig a peremen, nagyjából 400 méterre a Nyakas-kőtől lementünk egy pihenőhelyre a szendvicseinket elfogyasztani, majd innen mentünk tovább a gyönyörű sziklához alulról megközelítve azt.
A pihenőhelyig egyetlen táblával sem találkoztunk ami útbaigazított volna, a hivatalos turista jelzéseken kívül, amin azért csodálkoztunk mert elég népszerű kirándulóhely.
A szikla megmászásához nem kell hegymászó felszerelés, még komolyabb hegymászó tudomány sem, ennek ellenére a kirándulók alig 10%-a mászott fel rá. Mi természetesen felmentünk, a panoráma gyönyörű fentről, mind az idevezető sziklaperem, mind az alatta elterülő táj fenséges látvány.
A szikláról való lejutáshoz nem árt megjegyezni, hogy milyen úton jutott fel az ember, ha ez megvan akkor gond nélkül le lehet érni. Azt már itt megbeszéltük, hogy a másik túrát elhalasztjuk és a hazajutáshoz a rövidebb utat választottuk, a sziklától alig egy kilométerre található az Alsómajor megálló ahol a Kelenföldre tartó busz megáll.
Nagyjából 10 Km-t gyalogoltunk, úgy éreztük mind ketten, hogy aznapra elég volt, még egy túra már nem fér bele így ősszel amikor korán sötétedik.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek