Közel egy éve szereztem tudomást a múlt heti koncertről, a Der Stürmert több, mint 20 éve ismerem és hallgatom kisebb-nagyobb kihagyásokkal, így nem csoda, hogy vártam a fellépésüket.
Az 1986-os 666 fesztivál óta alaposan átalakult a black metal színtér, megfogyatkoztak a szegecsek, a pentagramok és a fordított keresztek, sőt már a bőrdzseki sem általános kellék. Eltűntek a thrash metal elemek a zenéből, ellenben a King Diamond stílusú arcfestés általános lett, megmaradt az "ördög villa", szóval csak lestem a terem egyik sarkából, hogy mennyi minden változott.
A fellépő zenészeket nem ismertem arcról, de a rengeteg közös fotózás alapján ki lehetett szúrni kik a népszerűbb előadók.



A lengyel zenekar indította bulit, ének, két gitár és basszusgitár felállással jöttek, dobos helyett előre felvett dobgép volt az alap. A műsor díszletét egy szépen díszített oltár adta az előtérben, a háttérben a kivetítőn a zenéhez kapcsolódó képi elemek, film és animációs részletek.
Nem sokkal a kezdés után egy hosszabb kényszerszünet következett, amit a többség türelmesen kivárt. Majd a dobgép és videó anyag miatt elölről kezdték a műsorukat. A zenéjük vontatott, az ének akadozó, a háttérben zörejek színesítik a zenét, ha létezik olyan akkor ez az ipari zene és a bm ötvözete, szóval egyfajta industrial black metal, ezzel nagyjából úgy jártam, mint kb. 40 éve az ADO-val, eleinte tetszett, de egy idő után unalmassá vált és ezen nem segített a vetített anyag sem. Ezzel a véleménnyel nagyjából egyedül voltam, mert a közönség végig kitartott.



A Goatmoon következett, őket vártam legkevésbé, az online anyagaik nem győztek meg, de úgy látszik nem voltam elég alapos, mind a színpadi show, mind a zene egy élmény volt, volt fordított kereszt, stage diving. Valószínűleg a hangosításnak köszönhetően az ének hangsúlyosabb volt, mint a lemezeken, nem nyomta el úgy a zene és szerintem ez jót tett az egésznek.
BlackGoat egyébként napra pontosan 20 évvel az első albumának (Death Before Dishonour) megjelenése után lépett színpadra ezen a napon.
Ha nem lépett volna fel a német banda akkor a Goatmoon lett volna számomra a fő műsorszám, de szerencsére jöttek.



Nagyjából négy éve ismerem őket, azóta tervezem, hogy beszerzek tőlük pár lemezt, de valahogy ez eddig mindig elmaradt. Mire színpadra álltak a technikusok már jelezték, hogy fáradtak, így az egyik nagyszerű szerzeményük a Totenwanderung kikerült a programból amit nagyon sajnáltam. Persze így is nagyszerű műsort adtak, a hegedűs vitte a prímet, a hajnali óra ellenére sem volt fáradt, beélte a színpad nagy részét és nagyszerűen játszott, gyönyörű szólókat hallhattunk tőle.



A görög legenda nem okozott csalódást, bár az újabb war metal stílus már nem nyűgöz le úgy, mint a korai anyagaik még mindig jó zenét csinálnak. A közönség végig kitartott, ők bírták volna még tovább, sajnos a műsoruk valamivel kevesebb, mint egy óra időtartamú lett. Jó volt látni hazai színpadon négy ilyen nagyszerű bandát. Remélem jövőre is megrendezésre kerül a rendezvény.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.