Görögországban fellendülőben ismét a jobboldali zenei élet, a Counter Attack után ismét egy supergroup jelentkezik, ismét dallamos Oi!/R.A.C. zenével, ráadásul végre  hallhatjuk őket az anyanyelvükön is énekelni, 11 dalból ötben görögül énekelnek. 10 saját dal mellett a zárótétel egy Lynyrd Skynyrd dal a Simple Man zárja a lemezt, melyet már több nagyszerű zenekar is feldolgozott. Igen, ez az a zene amit itthon egyre jobban hiányolok, dallamos zene, szókimondó szövegek aktuális témákról és a skinhead életérzésről. A '80-as, '90-es évek szövegvilága modernebb, dallamos zenei köntösben. 
A lemezt a Nordic Sun Records és az Askania Productions közösen adta ki, hagyományos CD tokban, 12 oldalas színes szövegkönyvvel melyben a görög szövegek alatt rövid angol nyelvű magyarázat írja le miről szólnak a dalok. Színes képek a zenekarról és illusztrációk a dalszövegekről, igazi profi munka, ahogy azt már megszokhattuk a két kiadótól.
Beszerezhető: Falanx – First Blood – nsbp.shop 

Manapság elég szegényes a kínálat a hazafias zenék piacán, főleg ha dallamosabb zenékre vágyik az ember. Az elmúlt 20 évben olyan zenekarok szűntek meg, mint a Szebb Napok, Frommer Baby, Bois, Boxers, Óbudai Fiúk meg a Ramon és sorolhatnám tovább. Ezért én kimondottan örültem, hogy újjáalakult a Magozott Cseresznye.

Asztalfoglalásunk volt a Bujdosó Székelybe, így sokkal hamarabb érkeztünk a helyszínre, mivel vacsorázni szerettünk volna. Épp csak megvacsoráztunk amikor már bontották is az asztalunk, hogy legyen hely a közönségnek.
Érkezésünkkor váltottunk pár szót az énekessel, elmondta, hogy viszonylag stabil a jelenlegi felállás, most nem fognak új számokat játszani, de tervezik, hogy írnak új nótákat, de már más stílusban. A mondat végét nem volt ideje kifejteni, mert elhívták a színpadra beállítani a cuccot.
Az emberek lassan szállingóztak, ha nem lett volna ott egy tucat tinédzser skinhead akár nyugdíjas találkozó is lehetett volna, mert az átlag életkor még így is 50 felett volt jóval.
Nagyon sok ismerős volt és sokan csak arcról voltak azok Oi-kor, Romantikus Erőszak vagy más koncertekről.
Nyolc után kezdtek a srácok, a legnagyobb slágereiket játszották, köztük pár feldolgozást a Ballagó Időtől, Oi! Singerstől, Toten Hosentől. A kis terem dugig volt, nem is fért be mindenki egyszerre, sokan a másik teremből hallgatták és szerencsére többen dohányoztak is így nem nyomtuk agyon egymást. Jól szólt a zenekar, a közönség kórusa mellett is lehetett hallani az éneket és a zenét még hátul is.
Itthon nem szoktam őket hallgatni, mégis minden szám ismerős volt és tudtam fejből a szövegeiket. Tetszett a műsoruk nagyon. Valószínűleg megnézem őket máskor is, de csak más helyen, a pincérlányok rugalmas árképzése nem volt szimpatikus.

Közel egy éve szereztem tudomást a múlt heti koncertről, a Der Stürmert több, mint 20 éve ismerem és hallgatom kisebb-nagyobb kihagyásokkal, így nem csoda, hogy vártam a fellépésüket.
Az 1986-os 666 fesztivál óta alaposan átalakult a black metal színtér, megfogyatkoztak a szegecsek, a pentagramok és a fordított keresztek, sőt már a bőrdzseki sem általános kellék. Eltűntek a thrash metal elemek a zenéből, ellenben a King Diamond stílusú arcfestés általános lett, megmaradt az "ördög villa", szóval csak lestem a terem egyik sarkából, hogy mennyi minden változott.
A fellépő zenészeket nem ismertem arcról, de a rengeteg közös fotózás alapján ki lehetett szúrni kik a népszerűbb előadók.

A lengyel zenekar indította bulit, ének, két gitár és basszusgitár felállással jöttek, dobos helyett előre felvett dobgép volt az alap. A műsor díszletét egy szépen díszített oltár adta az előtérben, a háttérben a kivetítőn a zenéhez kapcsolódó képi elemek, film és animációs részletek.
Nem sokkal a kezdés után egy hosszabb kényszerszünet következett, amit a többség türelmesen kivárt. Majd a dobgép és videó anyag miatt elölről kezdték a műsorukat. A zenéjük vontatott, az ének akadozó, a háttérben zörejek színesítik a zenét, ha létezik olyan akkor ez az ipari zene és a bm ötvözete, szóval egyfajta industrial black metal, ezzel nagyjából úgy jártam, mint kb. 40 éve az ADO-val, eleinte tetszett, de egy idő után unalmassá vált és ezen nem segített a vetített anyag sem. Ezzel a véleménnyel nagyjából egyedül voltam, mert a közönség végig kitartott.



A Goatmoon következett, őket vártam legkevésbé, az online anyagaik nem győztek meg, de úgy látszik nem voltam elég alapos, mind a színpadi show, mind a zene egy élmény volt, volt fordított kereszt, stage diving. Valószínűleg a hangosításnak köszönhetően az ének hangsúlyosabb volt, mint a lemezeken, nem nyomta el úgy a zene és szerintem ez jót tett az egésznek.
BlackGoat egyébként napra pontosan 20 évvel az első albumának (Death Before Dishonour) megjelenése után lépett színpadra ezen a napon.
Ha nem lépett volna fel a német banda akkor a Goatmoon lett volna számomra a fő műsorszám, de szerencsére jöttek.



Nagyjából négy éve ismerem őket, azóta tervezem, hogy beszerzek tőlük pár lemezt, de valahogy ez eddig mindig elmaradt. Mire színpadra álltak a technikusok már jelezték, hogy fáradtak, így az egyik nagyszerű szerzeményük a Totenwanderung kikerült a programból amit nagyon sajnáltam. Persze így is nagyszerű műsort adtak, a hegedűs vitte a prímet, a hajnali óra ellenére sem volt fáradt, beélte a színpad nagy részét és nagyszerűen játszott, gyönyörű szólókat hallhattunk tőle.



A görög legenda nem okozott csalódást, bár az újabb war metal stílus már nem nyűgöz le úgy, mint a korai anyagaik még mindig jó zenét csinálnak. A közönség végig kitartott, ők bírták volna még tovább, sajnos a műsoruk valamivel kevesebb, mint egy óra időtartamú lett. Jó volt látni hazai színpadon négy ilyen nagyszerű bandát. Remélem jövőre is megrendezésre kerül a rendezvény.

Karácsony előtt két új számot vett fel az együttes, ebből az egyik már elérhető a zenemegosztó oldalakon:

Utoljára 22 éve vettem bakelitet, a Vérszerződés - Brainwash kislemezt, azt is már csak azért mert mellékelve volt a hanganyag CD-n. A hétvégén újra vettem egy kislemezt, szintén CD melléklettel, a címben említett korongot.
Nagyon szeretem a brit srácok zenéjét, valószínűleg akkor is megvettem volna, ha nincs a bakelit mellett CD lemez.
Aki ismeri / szereti a zenekart annak nem okoz meglepetést a lemez, azt kapjuk amit eddig is szerettünk. 
Ezt a korongot az első világégésben elhunyt angol katonák emlékének szentelték és a Remembrance Day alkalmából jelent meg novemberben.
Ahogy a korábbi anyagokat így ezt is a Midgård Records adta ki. Itthon az nsbp.shop-ban lesz elérhető, még nem került fel az online kínálatba.