Már több, mint 10 éve, hogy rábukkantam a Batallón De Castigo koncertfelvételeire a világhálón, abban az időben ők és a görög Iron Youth voltak a kedvenceim, így amikor megtudtam, hogy a spanyolok jönnek kis hazánkba már biztosan tudtam, hogy ott leszek a koncertjükön.
 A forró nyári nap elől kimondottan jól esett a hűvös koncertterembe bemenekülni. A közönség lassan szállingózott, amíg ismerősökre vártam megnéztem az árusok standjait, az NSBP shop kínálata Pride France termékekkel bővült, sajnos ezek a termékek a webshopban még nem elérhetőek, de ígéret van rá, hogy hamarosan nem csak ezek, de más ismert márkák is elérhetőek lesznek. Egyébként az egyik minta annyira megtetszett, hogy nem tudtam ott hagyni. 
A BHS standján hatalmas kínálat volt szintén, egy régi No Remors póló tetszett meg amelyen a British Movement lógója van, de sajnos nem volt a méretemben és egy Mistreat CD-n gondolkodtam, de végül nem vettem meg, azért nem távoztam üres kézzel kaptam egy Nacionalista Hullám fanzinet melyben több közös kalandunk leírása szerepel, erről majd a héten még írok.



A B&H H standján pólókból és zászlókból volt nagyobb kínálat, a teljes termékpalettájukkal az augusztusi születésnapi bulin találkozhatnak az érdeklődők.
A spanyolok sajnos nem hoztak semmit, a görögök standján a CD-jük mellett annak bakelit változatát és 3-4 pólót lehetett kapni, valamint egy csomó ingyenes matricát. Innen sem távoztam üres kézzel, a lemezüket vettem meg és mivel euróval fizettem amiből nem tudtak visszaadni, egy pólót is kaptam, természetesen a matrica gyűjteményem is bővült.
Mire Borc kipakolt már kiköltekeztem magam, így tőle most nem vettem semmit, a győriek standjánál csak egy kisebb kínálat volt, pólók, kulcstartók, hűtőmágnesek voltak náluk.
Mire végeztem az első zenekar már bele is csapott a húrokba, a Vérvádnak jót tett az énekes csere, az új énekes egy zenész akinek markáns megjelenése és hangja van. A srácok rajongói többnyire fiatal rockerek és pár idősebb haver akik még a régi időkben kedvelték meg a zenekart. A fiatalok vad pogóval hálálták meg a műsort és végig énekelték, üvöltötték a szövegeket az énekessel.


A srácok állítólag hamarosan új lemezzel jelentkeznek, a régi megkopott felvételek helyett végre jó minőségben hallhatjuk a legnagyobb slágereiket és talán pár új nótát is.
Görögországból ritkán jut el zene a külföldi nagyközönséghez, de amelyik eljut az igen színvonalas (Der Stürmer, Iron Youth, No Surrender) nincs ez másként a Skumshot esetében sem. Én cirka féléve bukkantam a srácok telegram oldalára, azóta rajongok a kellemes RAC zenéjükért. Alig egy órát játszottak a saját számaik mellett egy Skrewdriver nótát a Hail the New Dawn-t is előadták és zárásként egy Frotress slágert az I hate Commie Scum-ot játszották el. A közönség nem volt túl aktív, inkább csak az ismertebb számokat énekelték velük, tánc csak elvétve volt, pedig megérdemelték volna a srácok, nagyon jól játszottak.

A görögök után Maciék következtek, hatalmas pogóval hálálta meg a közönség a műsorukat, 17 számmal készültek erre a napra, közöttük a Titkolt Ellenállás feldolgozással ami az nap kétszeresen is aktuális volt, hiszen a rendezvény Cseresznye Gyuri emlék est is volt és az nap volt a buzi parádé is.


A Hail Victory feldolgozás a Valhalla szövegével még a külföldiek figyelmét is felkeltette, a Skumshot énekese egész közel ment a színpadhoz, ha megkérik valószínűleg elénekelte volna angolul a zenekarral. 
A Törvény a legtöbb nagy koncert slágerét eljátszotta, a BHS Crew, Szolgám leszel, Régi vagy új stb...
Míg a fiatalok és rockerek a két hc banda miatt jöttek addig az idősebb korosztály egyértelműen a Batallón de Castigo miatt érkezett. A spanyolok nem igazán játszottak mostanában Európában, pár közép-amerikai koncerten vannak túl ezért is volt kicsit érthetetlen, hogy miért ilyen kevesen voltak kíváncsiak rájuk, hisz ők Európa egyetlen valamire való metál zenekara, akik szerették a Titkolt Ellenállást, Squadront azoknak itt lett volna a helye.


A spanyolok sem hagytak ki a műsorukból egyetlen slágert sem, de érezhetően az Al Arma vitte a prímet, azt mindenki énekelte a színpad körül. Azoknak akik ott voltak felejthetetlen élmény volt. 
Ha minden számukat eljátszották volna a srácok a közönség akkor is azt érezte volna, hogy kevés.


A fellépésük után mindenki szeretett volna egy közös képet velük, a srácok természetesen benne voltak és most gyanítom mindenki dicsekszik vele, aki nem volt ott az pedig sajnálhatja, hogy egy ilyen nagyszerű bulit kihagyott.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.