A Nagymaros fölötti remetebarlangoknál már jártam pár éve, most úgy gondoltam a nagyobbik fiammal is ellátogatunk oda. A szervezést a fiamra bíztam, ezzel jól is jártam, mert egy másik ösvényt talált, mint amin korábban felmentem, így teljesen új élmény volt nekem is az egész.

Július eleje volt, nagyon jó időt fogtunk ki, út közben alig találkoztunk turistákkal, ezen csodálkoztunk. Nem rohantunk, minden alkalmat megragadtunk, hogy gyönyörködhessünk a tájban. A barlangok előtti szakaszt nem javaslom kezdőknek, minimum egy jól tapadó talpú túracipőre szükség van, 


A barlangokat a római légiók használták a Dunakanyar hajóforgalmának figyelésére, a kialakított fekhelyek több barlangban is megfigyelhetőek. A kilátás még mindig nagyon jó, próbáltuk szabad szemmel megkeresni a Prédikálószék kilátóját, de nem találtuk.


Mivel nem voltunk fáradtak úgy döntöttünk megnézzük a közelben található kilátót is. A hegycsúcsra felérve egy szemből érkező társaságtól tudtuk meg, hogy a környék le van zárva. A korábbi viharok rengeteg utat elmostak és sok fát kidöntöttek. A hegytetőn már valóban láttunk mi is pár figyelmeztető táblát az ösvényekre kitéve, ezekkel korábban nem találkoztunk. Így a hegyestetői kilátót végül nem kerestük fel.


Nagymaros felé mentünk vissza, az erdő gyönyörű volt, élveztük nagyon az utat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.