Rövid párbeszéd az egyik ismert pesti butikban, résztvevők: bőrfejű eladó és két lengyel rocker.

-Sziasztok, mit szertnétek?

-Egy jó polót.

-Anthrax?

-Á, azok zsidók, azokat utáljuk.

Nemrég hallgattam a Worst Nightmare első CD-jét és az utolsó számról eszembe jutott egy történet Geriről. '96-ban a soproni Fehér Egység fesztiválon (White Unity Fest) többször meghallgattuk a Vérszerződés egyik koncertjét és demóját, a buli végén elkértem a kazit Geritől aki jobban féltette a kazetta végén lévő pár W.A.Y. számot mint a saját felvételeiket.

Egy másik érdekes történet ugyanarról a rendezvényről, az egyik este elég rendesen eleresztettük magunkat ezért másnap rögtön ébredés után (szándékosan nem írtam reggelt) elnézést kértünk, mire az volt a válasz, hogy pár hete a magyar válogatott focisták sokkal rosszabbak voltak.

Ha már itt tartunk ezen a rendezvényen nem csak ittunk hanem sportoltunk is, volt foci, kötélhúzás, rönkhajítás stb. Nem kis büszkeséggel írhatom, hogy Európa valamennyi nemzetét megvertük minden sportágban.

A rendezvény előtt elterjedt, hogy mennyi szemét, mocskos náci, bőrfejű söpredék fogja ellepni a várost, az újságok a rettegő lakosok interjúival voltak tele, a rendezvény után pedig mindenki dícsérte a megjelenteket, még az a csoda is megtörtént, hogy kijöttek interjűt készíteni és azt közölték le amit mondtunk.

Az egyik szlovén srác aki szintén erre a rendezvényre érkezett az egyik helyi becsületrontóban a pulton hagyta a pénztárcáját amíg ivott, naná hogy mire odanézett már nem volt meg, a táborban összedobtunk neki annyi pénzt amiből haza utazhatott és még jól is érezhette magát abban a pár napban, bár valüszínűleg nem vitte a magyarok jó hírét haza.