Remete-szurdokra Gábor barátom egyik facebook megosztása hívta fel a figyelmem aki épp ma látogatja meg a helyet.
 Mi március 15.-én keltünk útra. A fővárosban meglepetten tapasztaltuk, hogy az emberek 99%-a hord kokárdát, ez az arány vidéken 10% alatt van.

 A Szurdokot a Máriaremetei kegytemplom felöl közelítettük meg a kék túristajelzésen haladva. A szurdok a rengeteg hóvirágtól és keltikétől eltekinteve még a téli arcát mutatta az idő is borongós volt, nyáron valószínűleg sokkal szebb a táj, de nekünk így is tetszett különösen az Alcsútot idéző hóvirágmezők.
 Végig olvastuk a tanösvény tábláit, melyekről megismerhettük  a hely élővilágát, sajnos az onnan megismert élőlények közül eggyel sem találkoztunk.

 A Remete barlang után nem követtük a leírást, hanem meredeken felkaptattunk a Remete-hegyre, majd a kék jelzést követve a Zsíros-hegyre és onnan a jelzést elhagyva lementünk Nagykovácsiba.
Az út teljes hossza 8Km volt, a szintemelkedés 272m. Az út első szakasza babakocsival is könnyen járható, kiváló lehetőség kiszakadni a város zajából és egy csendesebb helyet választani, mint a Sváb-hegy vagy a Városliget. A teljes túra pedig kezdő vagy ellustult túrázóknak remek lehetőség, hogy kicsit átmozgassák elpuhult izmaikat.

Májusban valószínűleg visszatérünk egy kissebb csapattal és végig járjuk az eredeti leírást.