Néhány hete szólt Gábor, hogy lesz egy koncert a cseheknél, tetszett az ötlet, hogy menjünk, a gyors válaszomnak köszönhetően az utolsó két jegyet sikerült megvennünk.
 A kényelem érdekében kocsival mentünk Ausztrián keresztül. Bécs mellett megálltunk enni, mivel az éttermet én választottam nem igazán panaszkodhattam, hogy pizzán kívül nem volt húsmentes étel és a végén kiderült, hogy kártyával sem lehet fizetni. No legalább volt Hirter sör. A 750 éves, magán kézben lévő sörgyárról és a sörükről már írtam pár éve egy svájci út kapcsán.
 Gábor jól bírta a vezetést, a szokottnál kevesebbszer álltunk meg pihenni, kávézni.
A szállásunk Budweis belvárosában volt, a koncert helyszínétől nagyjából 10 méterre. Miután becsekkoltunk, kipakoltunk elindultunk vacsorázni. Legalább 15 kocsmát / éttermet végig jártunk mire találtunk egy olyat ahol le tudtunk ülni enni. Én előételnek olajban érlelt sajtválogatást ettem, majd egy olaszos ételt, olívaolajos spagettit parmezánnal. Természetesen pár korsó tank Pilsner lecsúszott mellé, illetve szerettünk volna egy vágottat inni, de nem tudták megfelelően csapolni.
Mivel több helyet is ki akartunk próbálni vacsora után tovább álltunk.


Mivel a vacsoraidő elmúlt egy korábban kinézett étteremben tudtak két helyet szorítani nekünk. Kezdésnek a hatféle sörből én egy pasztörizálatlan Staroprament kértem, majd egy Hoegardent, végül még egy Staroprament, de most szűretlent és végül maradtam annál. Számomra kötelező cseh ital a borsmenta likör (Bozkov Peppermint) így a második vacsora előtt ittam egyet. Vacsorára fűszerben pácolt mozzarella sajtot ettem salátaágyon, a saláta itt főként a rukkolát jelentette, amit alapból nem kedvelek, de ott elég jól elnyomták a kesernyés ízét a fűszerek és a krém sűrűségű balzsamecet. Vacsora után útitársam rábeszélt még egy helyi italra, ami egyfajta citromos ital, nekem túl erős volt, ha ettől eltekintek nem volt rossz íze.
Közeledett a záróra, így tovább álltunk, pár kapualjjal arrébb egy másik étterembe tértünk be, ez volt az első hely ahol a helyi sörgyár termékét lehetett kapni, Budweiser 33-at.
Csak a bárpultnál kaptunk helyet így gyönyörködhettünk az italkínálatukban, csak rumból volt vagy 100 féle.
Hamar az italokra terelődött a szó, és a csapos már töltötte is Gábornak a kóstolókat, aki szagolt és kortyolt vagy három félét mire választott. Elkövettem azt a hibát, hogy közöltem, hogy nem vagyok rum rajongó, ezen felbuzdulva kaptam egy kiselőadást a rumokról és már ki is volt töltve elém az első pohár. Nem tudnám már jellemezni, de egész iható volt, majd némi válogatás után egy kubai jellegű, édesebb rum került elém, egész finom volt, de Gábor még nem volt elégedett az eredménnyel, valamivel édesebbet szeretett volna, nekem viszont elég volt és lassan zártak is. 
Az eredeti terv az volt, hogy szombat hajnalban elmegyek fotózni, mivel hajnalban feküdtünk le ez így elmaradt. Reggelizni is majdnem az utolsó pillanatban mentünk, már alig volt választék.
Elmentem reggeli után pénzt váltani, majd lenéztünk a szállásunkkal szemben lévő Thor Steinar szaküzletbe, én nem igazán láttam kedvemre való ruházatot, talán gyakorló jellegű vékonyabb nadrág volt ami tetszett, túrázni kiváló lett volna, de végül nem vettem meg. A készlet elég mérethiányos volt így Gábor is elég vékony szatyorral távozott.
Előző este az éttermek zsúfoltságát látva foglaltattunk egy helyi ismerőssel délután kettőre asztalt. Egy körül indultunk, hogy tudjunk előtte nézelődni kicsit és nem akartunk rohanni sem. 
Az egyik kis utcában egyszer csak közre kapott minket két rendőr autó, kiugrott nyolc tagbaszakadt fiatal rendőr teljes fegyverzetben (pisztoly, vipera, spray, bilincs) és elkezdtek csehül magyarázni, végül leesett nekik, hogy nem vagyunk csehek és az egyik tört angolsággal elmagyarázta, hogy az a probléma, hogy kiragasztottunk egy matricát. Gábor közölte, hogy ott volt már 150 másik matrica, de ez nem győzte meg őket, a probléma az volt, hogy mi egy skinhead matricát ragasztottunk ki. Félóra vegzálás után azzal engedtek el, hogy most megúsztuk a büntetést, de, ha meglátnak még egy matricát akkor a maximális 10.000 korona büntetést kapjuk felszólítás nélkül,
(a matricán egyébként semmilyen tiltott vagy nem tiltott szimbólum nem volt, pusztán egy skinhead lány volt rajta).
Az étterem zsúfolva volt és pár ismerős is épp ott evett, többek közt a Samizdat néhány tagja is.
Előételnek hermelint ettünk, életem egyik legjobb hermelinje volt, bár nem volt agyon fűszerezve a hagyma szinte szét volt rohadva benne, annyira érett volt. Én második fogásnak rántott goudát ettem főtt burgonyával, tartárral és áfonya lekvárral. 
Itt végre volt Budweiser original csapolva, én azt ittam, Gábornak a kicsit keserűbb 33 jobban bejött.
A helyiek hívtak egy másik kocsmába sörözni, de mi inkább pihentünk az esti koncert előtt.
A koncert egy kis motoros kocsmában volt, a kicsit értsd szó szerint, egy pici színpad, egy kicsi nézőtér oldalt padokkal, a sarokban pult és a hangosító cucc, előtérben wc és a beléptetés.



Este hét előtt lementünk már a pultnál sorba kellett állni, a színpad előtt szerencsére volt pár ülőhely. Mivel éjfél körül abba kellett hagyniuk így hét után nem sokkal kezdtek is. Az első banda a Jihostroi! volt, ők csak feldolgozásokat játszottak főként a cseh skinhead hőskorából Orlik, Branik, Vlajka számokat főként, de a Businesstől a Real Enemyt is, három gitáros, egy basszus és egy dobos, főként a dobos énekelt, de szinte minden tag énekelt szólót, mondjuk a 20 év körüli hosszú hajú metálos srác szájából érdekesen hangzottak a skinhead és az Oi! szavak, de ennyi belefért, jól játszottak és jó hangulatot csináltak, a Business feldolgozásra meg mindenki megmozdult.
A Hard & Smart egy nagyon jó banda, legalábbis CD-n, ott a koncerten valahogy összefolytak a számaik, mintha ugyanazt játszották volna egymás után, szerencsére játszottak pár feldolgozást ami színesítette a produkciójukat, persze aki ismerte a szövegeiket azokat ez nem zavarta, mi leginkább csak a minden dalban elhangzó skinhead szót értettük.
A Violent Stationt már láttam felvidéken egy koncerten, ott rengeteg feldolgozást játszottak és az akkor nagyon tetszett. Most hazai pályán voltak így sokkal kevesebb feldolgozást adtak elő, de a zenéjük így is változatos volt. A csehek nem is igazán akarták leengedni őket a színpadról.



A Skindogs erőteljes zenéje lehengerelt, együtt volt benne a nyers angol Oi! és a jellegzetes német skinhead zene, mindez egy erős orgánumú énekhanggal, vokállal. Azt hiszem a jelenlévő németeknek is jobban tetszett, mint a másik német banda. Természetesen ők is játszottak pár feldolgozást amit mindenki ismert a teremben. Sajnos a klub fennmaradásának érdekében be kellett tartani a játékidőt, így is elmúlt pár perccel éjfél mikor lejöttek a színpadról.
Nagyon jó koncert volt, sok ismerőssel és néhány új ismeretséggel, igazán kár lett volna kihagyni.

Koncert után még elmentünk enni, majd időben nyugovóra tértünk.

Reggel bepótoltam az előzőnap elmaradt fotózást, gondosan ügyeltem rá, hogy a kamera lásson, nehogy gyanús legyek, de a folyópartra érve így is szembe jött velem a már ismerős csíkos autó, mivel a gyalogos hídon átmentem ott már nem tudott követni, így visszafordult. Nem is bántam, így nyugodtan tudtam pár jó képet csinálni az ébredező városról.

Reggelire visszaértem a szállásra, gyorsan összepakoltunk, megreggeliztünk és indultunk haza. Hazafelé jobban telt az idő, az előzőnap vásárolt lemezeket hallgattuk, beszélgettünk. Bécs után álltunk meg enni, onnan már csak egy pihenőt tartottunk hazáig. Útközben még szóba kerültek a következő rendezvények, de úgy tűnik nekem most ki kell majd hagynom párat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.