A 2010-es években Gáborral bejártuk fél Európát, voltunk olyan bulikban, mint a svájci Stahlgewitter koncert, angiai ISD emlékkoncert, szlovén BH szülinapi bulija vagy a Samurai Skinheads Rocking Europe detrekőszentmiklósi állomása. Az elmúlt öt évben aztán elmaradoztam ezekről a túrákról, de mindig nagyon hiányoztak ezek az utak. Így most kihasználtam a lehetőséget, hogy egy kisebb koncertre utazzak vele.
Ha nem is az utolsó pillanatban, de nem sokkal az utazás megkezdése előtt döntöttem az indulás mellett, így felkészülni sem nagyon volt időm, pénzt is az utolsó pillanatban váltottam és a tervezett programról sem tájékozódtam.
Flix busszal utaztunk, a határig rendben volt minden, ott egy orosz pár vízumával voltak gondok, több, mint egy órát vártunk mire rendeződtek a dolgok.
Belgrádban az első dolgunk volt keresni egy WC-t, ami természetesen egy restihez tartozott, ahol az illendőség kedvéért ittunk egy sört is.
A sör elfogyasztása után a szállás felé vettük az irányt amiről menet közben kiderült, hogy nem az amit a bookingon hirdettek, a szállás elfoglalása után az is kiderült, hogy sokkal szerényebb és még olyan apróságok sincsenek, mint pl. wc papír. Wifi szerencsére volt, sajnos csak a határ átlépése után derült ki, hogy az előfizetésemhez csak az unión belül jár röming.
Gábor egyik ismerősével mentünk a koncertre, mivel késett lementünk vacsorázni a szemközti étterembe.
Csapolt sör nem volt, a kaja választék szegényes és drága, de legalább az ajvár finom, ezért az ételért korábban nem rajongtam. Vacsora közben megjött az ismerős, még vele is ittunk egy sört és indultunk a koncertre.
A buli egy kisebbnek tűnő szórakozóhelyen volt, ránézésre amolyan underground hely. Az 57-es belépő volt az enyém és még el sem kezdődött a buli, az árusok épp csak kezdtek kipakolni és az orosz banda hangolt.
A helyi Lav sört ittuk, kellemes könnyű sör. A helyről hamar kiderült, hogy nem olyan kicsi, több részből áll és a koncertre kijelölt hely valóban nem nagy, de a valamivel több, mint 100 embernek elég volt.
Az Übermensch shop termékei jól néztek ki, de a 25 eurós árat sokalltam értük, a hazai NSBP shop mellett egy helyi fiatalokból álló társaság árult támogatói pólót, csak egyféle mintával, ez elég semmitmondó volt számomra, egy látásból ismerős szerb srác árult még sapkákat, ebből vettem magamnak potom 1500 Ft-ért.
Közben az ismerősök szaporodtak, pedig azt gondoltam senkit nem fogok ismerni. Elsőként egy zágrábi ismerőssel találkoztunk, majd az orosz banda jött le a színpadról, ők már többször játszottak nálunk is, így ismerősként köszöntöttük őket. Jött egy másik magyar srác is, őt korábban nem ismertük, vele is váltottunk pár szót. Amíg elkezdődött a buli régi Oi! zenék szóltak, Cockney Rejects, Cock Sparrer, Business, 4 Skins egy Booze & Glory és egy Skrewdriver.
Itthon egy hasonló bulin azt hiszem mindenki hőzöngött volna, ott meg mindenki jól érezte magát.
Az oroszok nagyon jók voltak, mint mindig, számomra minden számuk sláger. Az műsoruk vége felé elugrottunk egy közeli kajáldába késői vacsoráért. Mire visszaértünk már lejöttek a színpadról, pont egy Коррозия Металла feldolgozás számról maradtunk le ami közben körbe adtak egy üveg vodkát a közönség közt.
A szerb bandát nem igazán ismertem korábban, de élőben tetszett a műsoruk és a rengeteg feldolgozás is amit játszottak. Eredetileg négy zenekar volt betervezve, de úgy tűnik nem mindenki tudott jönni, a másik orosz banda biztosan nem, a másik szerb zenekarból valószínűleg jöttek páran, mert időnként cserélődtek a zenészek, énekesek a színpadon.
A buli végére elfáradtunk és taxival mentünk vissza a szállásunkra.
Másnap reggel viszonylag korán el kellett hagyni a szállásunk az óraátállítás miatt. A kulcsért nem a tulaj jött, hanem a következő vendég, ami furcsa volt, mert sem tiszta ágynemű, sem tiszta törölköző nem volt készítve neki.
Egy horvát ismerősünkkel mentünk reggelizni egy etno étterembe amit még előző nap néztünk ki magunknak. Mindannyian omlettet reggeliztünk én, sajttal töltöttet, ajvárral, sajttal töltött csípős almapaprikával. Teljesen beleszerettem az ajvárba. Természetesen előtte egy rakiát ittunk, utána egy sört. Nagyon megkedveltük a helyet, a viszonylag olcsó volt és a pincér is "jófej" volt.
A reggelivel majdnem délbe végeztünk, utána egy gyors ajándék vásárlás következett és még egy sör a restiben indulás előtt. 
Hazafelé egy kínai családot pécéztek ki a határőrök, de nem sokat nyaggatták őket, így viszonylag gyorsan hazaértünk.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek