Süni írása:
 Egyre többen keresnek meg, hogy "ki ez a Győrkös".

Nos, hogy tiszta legyen a kép, közzé teszem amit tudok.
Lehet, hogy nem fog tetszeni egyeseknek, és lehetnek benne tévedések is. Minden érintettet arra kérek, hogy szükség szerint javítsanak!

Győrkös István 1940 november 20-án született. 
1956-ban börtönbe került, ahol állítása szerint hungaristákkal ismerkedett meg. A börtönbe kerülés okai ismeretlenek. és az is, hogy konkrétan kikkel ismerkedett meg.

1989-ben Győrben megalapította a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportokat. A hét fővel megalakított csoport céljául tűzte ki, hogy harcol a bolsevizmus továbbélése és annak szimbólumai ellen, akciókat szervez a bolsevista bűnözök szobrainak lebontásáért és a róluk elnevezett utcák, helyiségek neveinek mielőbbi megváltoztatásáért, valamint tiltakozik a közélet kulcsfontosságú pontjain működő bolsevista gyakorlat továbbélése ellen. A propagandára alapozott (erőszakra fel nem szólító, gyűlöletre uszítást nem tartalmazó) plakát-akciók következményeként a csoport tagjait 1990 nyarától megfigyelés alatt tartotta a hatalom és 1992. január 14-én az egész csoportot letartóztatta. Kihallgatások, házkutatások, koncepciós bírósági eljárások után a csoport tagjait elítélték, Győrkös Istvánt egy év börtönre.
1992. november 29-én a csoport felvette a Magyar Nemzeti Arcvonal nevet és országos mozgalommá nyilvánította magát.
A letartóztatások, a bírósági perek és az ezeket kísérő média-hisztéria ismertté tette a mozgalmat az országban és külföldön. Fiatalok nagy számban keresték a kapcsolatot és az Arcvonal országos mozgalommá szélesedett. Látványos megemlékezéseket, demonstrációkat szervezett, ifjúsági egyesületeket alapított, propaganda munkája gondokat okozott ellenségei táborában.

Kis kitérő, hogy kerek legyen a történet:
Szálasi Ferenc kivégzése után a Nyugatra szorult hungaristák Henney Árpád vezetésével újraszerveződtek. A magyar nemzeti emigráció legszervezettebb, legaktívabb, az egész Világot lefedő mozgalmát hozták létre. (Tevékenységükről Tóth Tibor: A Hungarista Mozgalom emigrációtörténete című könyve számol be részletesen.) Henney Árpád 1980-ban elhunyt, a Mozgalom vezetését a Korona Tanács egykori tagja, Tatár Imre vette át. Tatár az egyre öregedő, belviszályoktól nem mentes mozgalmat nem tudta egységesíteni, így 1989 után nem maradt más választása, minthogy itthoni, véleménye szerint nemzeti politikusnak adja át a Hungarista Mozgalom szervezését és irányítását. Feladatként határozta meg, hogy tegyék a politikát módosító tényezővé a Hungarizmust Magyarországon.

Tatár Imre végül Győrkös Istvánt, Ekrem Kemál Györgyöt és Szabó Albertet találta a legalkalmasabbnak, és nevezte ki utódjául. 
A három társ-vezető 1994. április 20-án (Hitler születésnapján) "Magyar Hungarista Mozgalom" néven politikai pártot alapított, amely ellen azonnal bírósági eljárás indult. Az MHM az ítélethirdetést meg sem várva, kereken öt hónapnyi működés után feloszlatta magát. Szabó Albert (aki zsidó származása miatt már akkor sokakban ellenérzést váltott ki) megalapította az új ál-hungarista botránypártot, a Magyar Népjóléti Szövetséget. A Győrkös által vezetett MNA aktivistái és a Szabó Albert-féle MNSZ tagsága között formális háború tört ki, ami évekig elhúzódott.
1994. április 27-én Győrkös István egy budapesti sajtótájékoztatón az MNA-t hungarista eszmeiségű mozgalommá nyilvánította. Másnap ezért letartóztatták és három hónapig vizsgálati fogságban tartották. Az évekig húzódó bírósági perekben bűncselekmény hiánya miatt felmentették, de az ORFK-n töltött hónapokért nem kárpótolták, tiltakozása miatt 2002-ben nagy összegű pénzbüntetéssel sújtották.
1995-ben - Tatár Imre halála után - Győrkös István egyoldalúan semmisnek nyilvánította a "társelnöki tisztségeket" és önmagát - az emigráns hungaristák megerősítése nélkül - a Hungarista Mozgalom egyedüli vezetőjének kiáltotta ki. Az MNA-val szimpatizáló Skinheadek és a magyarországi hungaristák többsége elismerte Győrköst a Hungarista Mozgalom vezetőjének.
A Skinheadek szervezőmunkájának köszönhetően az MNA tovább erősödött, s 1997. február 15-én megszervezték az első Becsület Napját. Ezt még két Becsület Napja megemlékezés követte 1998. február 14-én, és 1999. február 13-án. Az 1999-es Becsület Napja után a rendőrség megtámadta és megpróbálta szétverni az Emlékkoncertet. Az összetűzésben több rendőr megsérült, s sok Bajtársunkat letartóztatták. Az MNA-tagokat folyamatosan igyekeztek megfélemlíteni. Ez tovább növelte az Arcvonal erősödését, társadalmi elismertségét. Ennek ellenére Győrkös eltávolította az Arcvonalból a Skinheadeket - akik pedig addig sok munkát végeztek a Mozgalom javára - merthogy szerinte "kitartó nemzetépítő munkára alkalmatlan" egyének. Vezetői határozat értelmében a mozgalom elsődleges feladatává vált a hungarista eszmeiség átdolgozása a XXI. század kihívásaihoz, és az új hungarista elit kinevelése.
2008-ig az MNA jóformán nem hallatott magáról. Ekkor vésték kőbe észak-koreai, orosz és kínai imádatukat és bolsevizmushoz dörgölődzésüket. 2008-ban a Pax Hungarica (PHM) erősödésének hatására előbújtak a bőnyi erdőből, és új szervező munkába kezdtek. A PHM nyitott volt az együttműködésre, de a nyilvánvaló eszmei ellentétek miatt az együttműködés a dugába dőlt.
2012. novemberében a Szalma Gábor által összehívott gyűlésen az MNA tagságának többsége leváltotta az Arcvonal vezetését, Győrkös Istvánt és fiát. Szalmáék szerint az idős Győrkös vezetni kívánó fia nem alkalmas a vezetésre, korrupt, és nem hajlandó elszámolni az egyesület pénzével, azaz a tagdíjakkal és azok fölhasználásával, apja pedig nem hajlandó fia ügyeit pártatlanul megvizsgálni. Győrkösék szerint viszont Szalma nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni PayPal-lal összegyűjtött támogatások összegét.
Tovább tetézte a belső viszályt, hogy ifj. Győrkös István aktívan részt vett a Thürmer-féle Kommunista Munkáspárt egyik gyűlésén, dicsőítve a bolsevista "vívmányokat".
2013-ban Győrkös végleg elhatárolódott a Hungarizmustól, és új eszmét hirdetett "Népiszocializmus" néven.
Én azóta nem kísérem figyelemmel a tevékenységét, sem az internetes portáljait (pl. Hídfő.ru) nem olvasom.

Egy jó ideje hőbörög a közösségi portálok népe, hogy Magyaországon nincs Helloween, itt minden szentek van meg halottak napja. Hőbörögnek (főleg a bigott keresztények) anélkül, hogy tudnák valójában honnan ered mindez. 
Az október végi november eleji ünnepek eredete a keltákhoz vezet, náluk volt az ő naptáruk szerinti évvége a samhain, mely október utolsó napjának estéjén kezdődött és a naptáruk szerinti év első napján november elsején folytatódott. A hiedelem világuk szerint ekkor vékonyodtak el a határok az élők és a holtak birodalma között. Az ünnep később római hatásra átalakult és akkor kapta a Halloween és a Hallow's eve neveket. A római közvetítésnek köszönhetően került az ünnep a keresztény naptárakba, mindenszentek és halottak napja néven.