Ma reggel állok a kecskeméti buszmegálló melletti fornettinél. 5 óra 4 perckor olvasom a táblán, hogy nyitás 5 órakor. Bent az egyik hölgy kesztyű nélkül pakolja a pultba a péksüteményeket, miután végzett elővett egy csomag kesztyűt, egyet felhúzott, kinyitotta az ajtót 5 óra 7 perckor a kesztyűben és ugyanazzal a kesztyűvel kitette a reklám táblát, majd kiszolgálta benne az első vevőt.

Félegyházi pékség Nagykőrösön a buszpályaudvar mellett, 4.35-kor pult tele pékárúval, polc kenyerekkel, ajtó tárva-nyitva két hölgy a pult mögött trécsel. Megyek be, az egyik félvállról: 
- Ötkor nyitunk, addig nincs kiszolgálás.

A fenti kőrösi pékáruda pár héttel később úgy 7 óra magasságában, kérek egy kenyeret, nyújtok egy ötezrest, mire a hölgy felháborodottan:
- Menjek máshol váltassam fel a pénzem, mert ő nem tud visszaadni.

Ismét félegyházi pékáruda, ismét Nagykőrös, de most pár száz méterrel arrébb és délután 5 óra körül.
Kezemben egy húszezressel ballagok be, kérek egy kenyeret, felszeletelik, nyújtom a pénzt, mire a hölgy felháborodottan közli, hogy nem tudja, felváltani, próbálkozzak máshol.

Ezt a kenyeret pedig a fentebb említett Félegyházi cég boltjában vettem:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.