A Brunnmigi név nagyjából annyit tesz, mint „aki a kútba vizel” – ez a kifejezés közvetlenül utal pusztító természetére. Ezt a lényt a vízforrások megrontójának tartották, és betegséggel, halállal és egész közösségek bukásával hozták összefüggésbe. Mivel a tiszta víz létfontosságú volt a túléléshez, a Brunnmigit különösen veszélyes szellemként tartották számon.

Azt is hitték, hogy tettei aszályt és pusztítást okozhatnak. Egyes hagyományokban a Brunnmigi groteszk ember és róka hibridként jelenik meg – egy hátborzongató lény, amely ritkán mutatja magát, de amelynek hatása pusztító lehet.

Egy jól ismert találkozás ezzel a szellemmel a Hálfs-sagában, a Hálfsrekka-ban található. Ott Hjorleifr király találkozik a Brunnmigivel, amint az egy forrás vizét szennyezi. A király szembeszáll a lénnyel, és egy égő lándzsával fenyegeti meg.

A szellem azonban nem erőszakkal, hanem sötét jóslattal válaszol. Katasztrófát jövendöl Hjorleifr és felesége, Hildr számára. Kijelentése kevésbé tűnik puszta jóslatnak, inkább átoknak – annak jelzésére, hogy a lény mágikus erővel bírt.

Ez az ábrázolás a Brunnmigit a skandináv Seiðr mágiához köti, amely nemcsak a jóslást, hanem a sors tudatos manipulálását is magában foglalta. Ez a szellemet nemcsak pusztító szörnyetegként ábrázolja, hanem természetfeletti lényként is, aki mély kapcsolatban áll a sötét mágiával és Észak rejtett erőivel.