Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Modern vallások

2018.02.20. 19:30

 Az emberek többsége elvesztette a hitét istenben ezért új vallásokat keresett magának. Kezdetben ez a kommunizmus volt, nagyapám csak nevetett rajtuk, az összes párttitkár istenhez fohászkodott amikor beteg lett.
Mára modernebb, divatosabb vallások jöttek létre a közösségi médiáknak köszönhetően. Íme egy kis ízelítő ezekből.

A Vegán.
 Ők azok akik mindenkit utálnak aki nem vegán. Többségük egy fogyókúra közben bukkant erre a vallásra, kezdetben elhitte, hogy egészségesebb és karcsúbb lesz, majd fokozatosan elmerült a vallás poklában és lassan hírdetni is kezdte a dogmákat, hogy mindezt csak emberiség érdekében és az állatok védelmében teszi. A vegánok esznek gombát (az, hogy a gomba nem növény és a rostjai megegyeznek a rovarok kitin páncéljával nem zavarja őket), de nem esznek mézet, mert az a méheké (vagy a többi állaté amelyik elveszi a méhektől a többi meg kicsöpög a kaptárból a földre, de sebaj az a földre csöpögve is a méheké), nem fogyasztanak tejterméket, mert az a bocié, még akkor is amikor már a boci rég nem szopik és akkor is, ha a tehénnek több a teje, mint amennyit a boci meg bír inni. Nincs kegyelem a vegetáriánusoknak sem, mert ők ugye fogyasztanak tejterméket. Ma már a keresztényekhez hasonlóan a vegánok is szektákra oszlottak, legismertebb szektájuk a nyers vegánok, ők mindent nyersen esznek (no egy kicsit lehet csalni, és sütőben szárítani az ételeket, de psszt, ennyitől még nem kerülnek a pokolba - talán).

Bogár evők
 Ők nálunk még kevésbé ismertek, de már hallatják gyengécske hangjukat. Az ő dogmájuk, hogy 10 éven belül éhen hal az emberiség, mert elfogynak a termőföldek és éhen halnak az állatok az eltünő legelők miatt. Mondjuk valaki felvilágosíthatná őket, hogy nálunk a termőföldek 50%-a műveletlen, a legelők 80%-án 20 éve nem legelt háziállat. A nyulak, fácánok és őzek túlszaporodtak a szigorodó vadászati törvények miatt. A gyümölcsösöket hagyják kipusztulni, mert nincs kereslet még áron alul sem a hazai gyümölcsökre az import déligyümölcsök miatt.
dsc_3311a.JPG
Állatvédők
Az egyik legveszályesebb szekta, gyakran támadnak emberekre vélt vagy valós indokkal. Gyakorlatilag egy mizantróp csoport, minden embert utálnak és minden állatot szeretnek. A vallásuk lassan államvallásá válik, köszönhetően a médiáknak ahol rendszeresen teret kapnak és órákon át téríthetik az arra fogkony embereket. A vallásuk védelmében már törvényeket is hoztak. Az első "próba" törvény a halak tartásáról szólt, tilos a halakat gömb alakú akváriumban tartani, mert depressziósak lesznek. Nos ez bejött nekik, az emberek ellenkezés elhitték és kidobták a gömböket. Azóta sorra születnek a törvényeik, ma már egy kutya megöléséért többet kaphatnak az elkövetők, mint egy ember életért. (Kis Norbi gyilkosai alig több, mint 2 év után szabadultak). Az állatvédők 99.9%-a eszik húst, amikor a gyomrukról van szó nem jelent gondot az sem, hogy kosher vagy halal módszerrel kivéreztetik az élő állatokat, amit nem látnak nem fáj az állatoknak.

Antifák
Amíg nálunk az állatvédők a legveszélyesebbek addig nyugaton az állatvédők helyét már átvették az antifák. Az antifák többnyire drogos, alkoholista fiatalok akik ezen szerektől beindulva törnek-zúznak Európa utcáin. Emberre még nagy létszámban is ritkán mernek támadni, ha mégis akkor is csak a létszámfölényükben bíznak, gyakran így is véres orral kullognak haza. Itthon a '90-es évek végén jelentek meg, kezdetben 80-100 fő körüli "tömegben" hallatták a hangjukat, mára alaposan megfogyatkoztak, többnyire 20-30 fő tüntetget a hazafiak ellen. Gyakran látni őket melegekkel, kisebbségekkel karöltve ordibálni. 

35 éve történt

2018.02.19. 15:57


35 éve lépett először színpadra az első magyar skinhead zenekar: a Mos-oi!

cats-crop.jpg

Becsület és kitartás a végsőkig


Karcolat egy fiatal hazafi tollából, mely a kitörésről szól. Egy kitalált történet, mely tulajdonképpen bármelyik katonával megeshetett, és ki tudja, talán pontosan így is volt.

Becsület és kitartás a végsőkig


Napok óta megállás nélkül lövegek zaja hallatszott, Pestet rommá lőtték az oroszok, a túlélő nőket és gyerekeket megerőszakolták vagy megkínozták, a kórházakat felgyújtották, a házakat kifosztották. De a Budai Várban egy maroknyi körülzárt védő mégis reménykedett abban, hogy talán még van esély a lehetetlenre...

1945. február 11., hajnali 1 óra
Egy piszkos és izzadt fiatalember fekszik hanyatt egy priccsen, körülötte magyar és német katonák, akik ugyanúgy álmatlanul bámulják a plafont a túlzsúfolt helyiségben. Kimegy a szobából, a holdfényben jobban látszik az arca, kétséget kizáróan aligha több 16-17 évesnél, valószínűleg gimnáziumi tanulmányait folytathatta Pesten, amikor a háború az ország belsejét is elérte. Vannay gyorskiképzésű riadózászlóaljába tartozhatott. Lassan baktatott a Várban a sebesültellátó felé, közben próbálta felidézni magában azokat az időket, amikor még boldogan és önfeledten élte életét, közbe fájó szívvel gondolt arra, amikor hírt kapott édesapja haláláról, aki Délvidéken egy szerb partizánmerénylet áldozata lett '42-ben. Közben elérkezett az alkalmi ,,kórház"-hoz, ahol a szanitéc fel-alá rohangált a több ezer sebesült között.

Odament az egyik sebesülthöz, régi iskolatársához, aki repesztalálatot kapott, de már egészen szépen gyógyultak a sebei. Felnyitotta a szemeit és azt mondta:
- István, tudom, hogy nincs már remény.
- Nem, nem mondhatsz ilyet; amíg mi élünk, addig van esély - István szavai keményen hangzottak, érezni lehetett, hogy elhiszi, amit mond.
- Te hogyhogy nem félsz?
- Félek; hidd el, Péter, hogy nagyon is félek. De tudom, hogyha mi feladjuk, akkor nincs, aki védje Európát. A mi vállunkon most hatalmas teher van, most nem magunkért, hanem a hazánkért küzdünk.
Szavai megerősítették Pétert a hitében. Még hosszasan beszélgettek Péter ágyánál.

Reggel 7 óra
A várfalon két őrszem beszélget. Az egyik szeméből könnynek gördülnek ki, mikor egy fényképet vesz elő a zsebéből. Az ütött-kopott, meggyötört képen egy asszony látható egy hétéves kislánnyal és egy csecsemővel a karján. A katona negyven körüli, borostás, beesett szemű, egyenruhája alapján wermachtos lehetett, míg a másik szintén meggyötört katona a Magyar Királyi Honvédségnél szolgálhatott az egyenruháját nézve. Bár inkább egyenruha-maradványokról beszélhetnénk, mert látszott rajta, hogy több csatát is megjárt már - lehet, hogy a Don vidékén is harcolt. A hajnal fénye végigsütött a pesti romokon. A magyar honvéd tudta, hogy hazája határán áll, mert amerre a szem ellát, a Szovjetunió van, csupán ez a Vár, amely a szabad Magyarországból megmaradt. A német pedig tudta, hogyha elvész Pest, akkor az oroszok megállás nélkül haladnak tovább, és az ő falucskáját is a földdel teszik egyenlővé... és abba még belegondolni se mert, hogy az ő gyönyörűséges feleségével mit tennének az ázsiai fenevadak. Mindketten elkeseredetten reménykedtek a dolgok jobbra fordulásában és a Gondviselésben. Bár mindketten tudták, hogy élelmük és lőszerük egyaránt vészesen fogy.

Déli 12 óra
István baktat az ebédért. Már napok, hetek óta úgy fogyasztja el az ebédet, mintha az élete utolsó étkezése lenne, de most különösen úgy érezte, hogy utoljára folyik le a torkán meleg leves, amit ugyan íztelensége miatt gyűlölt, de egyéb hiányában úgy felfalta a hozzáadott kenyérdarabbal együtt, mintha legalábbis valami sültcsirke lett volna: hiába no, az éhes gyomornak mindegy mivel, csak megtöltse az ember. Ugyan nem lakott jól, de erőt nyert a gondolkozáshoz. Eszébe jutott édesanyja levele, amit ősszel kapott, hogy az oroszban sohase bízzon, mert az sohasem állja a szavát, az orosz pusztulást hoz csak magával, semmi mást. Szívében töménytelen gyűlölet gyűlt össze a hazáját megszálló és kizsákmányoló vörös hordával szemben. De gyűlölte az egész háborút is, mert nem értette, minek háborúzni, miért is viaskodnak egymással a nemzetek, mire jó ez a sok vérontás. Már nem is emlékezett arra, hogy kezdődött a háború, úgy rémlett neki, mintha már az örök idők óta a Várat védenék, mintha az egész itt kezdődött volna, ahol számára kezdődött. Arra emlékezett csupán, hogy decemberben nem azért állt be Vannay riadózászlóaljába, mert harcolni akart. Nem, ő sohasem akarta a harcot, de tudta, hogy neki harcolnia kell. Az életben vannak olyan pillanatok, amikor nem lehet gyáván elfutni, hanem ki kell állni a családjáért, minden magyar családért, mert a haza elvész, ha senki sincs elég bátor érte harcolni. Tudta, hogy nem az a nagy ember, aki tud a hazáért élni, hanem aki akár halni is képes érte. Körülnézett az emberek között a Várban: ezernyi paraszt, katona, bankár, boltos, költő, tanár, diák volt a szeme előtt, akik közül egy se akarta a háborút, de a haza hívó szavára szó nélkül elbúcsúztak szeretteiktől, és fegyvert fogtak. Ez volt az, amit az összes védő tisztelt a másikban.

Délután háromnegyed 6
Tisztek lépkednek gondterhelt arccal a rádiószoba felé. Elöl ment Pfeffer-Wildenbruch, mögötte Hindy Iván, utánuk még egy-két magyar és német tiszt. Pfeffer-Wildenbruch gondterhelt arccal magyarázott valamit a rádiósnak, aki beállította az adóvevőt. Ezután magához vette a német tiszt a mikrofont és elmondta az üzenetét az ostromzáron kívül állomásozó alakulatoknak: ,,Élelmiszerünket felhasználtuk, az utolsó töltényünk csőre töltve. Budapest védői választhatunk a kapituláció vagy a harc nélküli lemészárlás között. Az utolsó harcképes német részekkel, honvédekkel és fegyveres civilekkel együtt offenzív módon új harci és ellátási bázist keresek. Február 11-én a sötétedés beálltával kitörök. Kérek felvételt Szomor-Máriahalom térségében."

A tisztek tudták, hogy a halálba rohannak, de esküjük nem engedte, hogy aljas módon megadják magukat, hogy a fegyvert letéve hagyják hazájukat elpusztulni: nekik az utolsó csepp vérükig harcolni kellett!

Este fél 8
István a Vár központja felé szaladt, és vele együtt mindenki, aki mozogni tudott. A tisztikar tartott beszédet. Az emberek érezték, hogy sorsdöntő percek következnek. Mikor odaért István, éppen Prónay Pál tartott beszédet:

"Testvéreim, magyarok és németek! Tudjátok, hogy nem sokáig tudnánk a Várat megtartani, ezért két lehetőséget tárok elétek. Az első az, hogy letesszük a fegyvert és feladjuk a Várat, feladva ezzel egész Európát, és nem törődünk azzal, hogy asszonyainkat, leányainkat, édesanyáinkat megerőszakolják, édesapáinkat, fivéreinket pedig lánctalppal tapossák, házainkat felgyújtják és kifosztják, barmainkat elterelik. Vagy választhatjuk a nehezebb utat, azt, hogy eskünkhöz híven megpróbáljuk megvédeni a kereszténységet és hazánkat, kitörve a Várból, ahogy Zrínyi apánk tette egykoron. Szembenézünk a vörös ördöggel és addig harcolunk, amíg van bennünk élet, addig, amíg a lelkünk nem távozik a csillagösvényre őseink mellett elfoglalni a kiérdemelt helyét, hogy onnan tekintsünk hazánkra. Én személy szerint eskümre emlékezve, mely úgy hangzott, mint tudjátok, hogy »inkább hős egy pillanatig, mint rabszolga egy életen át«, a kitörést választom. Inkább meghalok a hazámat védve, mint feladjam a hitem és hazám. Ezért csak annyit mondok, hogy előre Istenért, hazáért!"

A katonák egy emberként üvöltötték Prónay utolsó mondatát. A szót most Hindy vette át: "Bajtársak, előreküldött csapataink sikeresen lefegyverezték a Széll Kálmán tér orosz őrségét. Itt az esély, most vagy soha. Kitörünk a várból."

István az első hullámban vett részt. Felvette fegyverét és körülnézett: mindenütt ugyanazt az elszánt ábrázatot látta. Mindenki tudta, hogy egy letűnt kor utolsó védőbástyái, ők voltak az utolsó keresztes lovagok. Lassan, lépésről lépésre, utcáról utcára haladtak, mikor hirtelen hatalmas pergőtűz zúdult rájuk a tetőkről. Mire az ellenség hollétére rájöttek, több száz halott volt. Hamar elterjedt a hír a honvédek között, hogy elárulták a csapatokat. István egy épületbe kúszott be, úgy úszta meg a golyózáport. Felfutott az épület romokban álló lépcsőjén, és egy emeleti ablakon keresztül látta a szemközti épületből tüzelő oroszokat. Kidugta a puskáját az ablakon, mély levegőt vett, célzott, lőtt, talált, emberfeletti pontossággal szedte le az oroszokat. Látta, hogy lent lassan túlsúlyba kerülnek, ezért lement és ott folytatta tovább. Lassan, egyre fogyva, de előre haladtak.

Egyszercsak tankok jöttek, alig volt pár tanktörő ütegük, de szerencsére István leleményes módon rájött, hogy gránátot kell a tankok lánctalpához dobni, akkor mozgásképtelenekké válnak. Óriási emberveszteségeket szenvedtek, de még mindig nyomultak előre. Hirtelen szúró fájdalmat érzett István a hasa alatt, lenézett és látta, hogy véres a kabátja. Térdre rogyott, és a szeme előtt még utoljára felvillant a képe szíve igazi hazájának, egy hegykoszorúval övezett, folyók szabdalta medencének képe. Ezután lelke lassan elhagyta a testét.

Teste most valószínűleg egy tömegsírban fekszik valahol a többi névtelen hőssel együtt, akik Európa szabadságáért harcoltak és estek el. De a lelke a halhatatlanok csarnokába került, és Árpád vezér mellől tekint le most hazánkra, és tudja, hogy halála nem volt értelmetlen.

(G. A. - Front - 2009 február)
Javította: B. Bernadett

dsc_3146-cropaaa.JPG

 A klub végig megőrizte népszerűségét a leggyengébb koncerten is 80 fizető vendég volt, de átlagban 100-120 fő vett jegyet egy-egy koncertre.

20431571_316157792143837_4039616256870401218_n.jpg
 Az egyik első bulik egyikére Bőr is feljött Szegedről pár fiatalabb kopasszal. Vitték a klub hírét haza és onnantól mindig jött pár szegedi srác is a bulikra. A buli előtt összefutottunk Bőrékkel és velük mentem a koncertre, Bőr kitalálta, hogy énekeljük el kánonban a Last resort - We are Skinhead in Sta-press című számát út közben, hát én sem vagyok ének-zenei tehetség, de a többség még hírből sem értette mi akar lenni az a kánon, így maradtunk a jól bevált 100 bakancsban 50 skinhead van kezdetű nótánál.
 A fellépők a vége felé megfogyatkoztak, a Sik-oi! csak a legelső bulin lépett fel legnagyobb bánatomra, nekem bejött a zenéjük. Volt még egy ismeretlen banda, ők is egyszer jöttek összesen, egy lassú, andalító számmal kezdtek amire senki nem mozdult meg, utána hiába folytatták a 4 skins - Chaos című számával a közönség még az első szám hatása alatt volt, így lejöttek a színpadról sértődötten és soha többet nem láttuk őket. Lassan a Dr. Skinhead is elmaradt és a Roial sem játszott minden bulin. A 88-as csoport akkoriban már Bőr nélkül játszott és a punk felé kacsingatott, így ők ott már nem léptek fel, a Gusztus egy korábbi nem túl nagy sikerű buli miatt nem járt fel Pestre, a ZEF nem sokkal előtte oszlott fel, más ismert zenekar nem igazán volt akkoriban. Ennek ellenére kialakult egy stabil 50-60 fős törzsközönség akik minden bulin ott voltak és mindig jött pár új srác is a bulikra.
 Itt a klubban érett lassan mozgalommá az addig inkább csak szubkultúraként létező skinhead. Innen indultunk 60-80 fős csoportokban punk bulikra, vagy a belvárosba arabot verni. Volt, hogy a Boráros téren a HÉV-ről leszállva akadtunk össze nagyobb csöves társasággal akik egy rock vagy metál buliról jöttek, mi 30-40-en lehettünk ők közel százan, simán lehengereltük őket, az eset után egy órával a Nyugatiban összetalálkoztam egy kisebb részükkel, én egyedül voltam ők hatan-heten mégis ők mentek el mellettem lesunyt fejjel.
 Márciusban tartották a punkok a Demonstration 88 rendezvényüket magyar és külföldi fellépőkkel, aznap volt klubunk nekünk is így egyértelmű volt, koncert után tiszteletünket tesszük náluk. Így is lett volna, mintegy 80-an indultunk kifordított bomberben, de a Ganz melletti utcában csőtörés volt, így a tűzoltók mellett egy csomó rendőr is volt a környéken. Mikor a rendőrök megláttak egy okostojás a dzsekinkre célozva megjegyezte, hogy itt jönnek a kukások. A rendőrök miatt úgy döntöttünk nem megyünk be, felszálltunk egy villamosra ami tele volt punkkal. Az egyik kukorinak felgyulladt a taraja meg némi pofozkodás is kialakult, a soför megállította a villamost a punkok leszálltak és körbevették a villamost követő rendőrautót amiből a kékek nem tudtak kiszállni, így mi simán elszeleltünk.
 Ha akkor be tudunk menni hosszú időre megakasztjuk a hazai punk szubkultúrát, a rendszeres terrortól tartva nem lett volna olyan banda aki fel mer lépni.

20452044_316104962149120_6598732622384112208_o.jpg
 A koncertek egyik fénypontja Ramon volt, minden egyes bulin elénekelte a Skinhead indulót legnagyobb örömünkre. Egy idő után a fellépők minden számát kívűlről ismertük, a Pannon Skinstől a Pannon Skins indulót, a Fejbőrtől a Turul madarat és a Fehér Virágoktól az Erdélyt kedveltük legjobban, de itt nem volt olyan, hogy rossz nóta, minden számot az énekesekkel üvöltöttünk.
 A mozgalommá válás nem csak a szervezett balhékban nyílvánult meg, itt hírdette meg Dudi a közös március 15.-ei megemlékezést, ahol a megjelent kopaszokat végig gépfegyveres rendőrök kísérték, aznap tartotta az akkori ellenzék az addigi legnagyobb demonstrációját.
Én aznap dolgoztam, a munkahelyemen levetették a kokárdát, a Deák téri találkozóra ki tudtam menni és vittem ki az akkor frissen megjelent Power of oi! első számából pár darabot. Dudinak tetszett, azt javasolta a megjelent újságcikkekhez fűzzek megjegyzéseket. Mai szemmel nézve már elég jelentéktelen kiadvány volt, de akkor ilyesmi még nem volt itthon, csak pár külföldi kiadványt tudtam a szűkös lehetőségekhez képest utánozni.
Később a klubban lett meghírdetve a közös szurkolás az áprilisi Magyarország - Anglia mérkőzésen. A meccs előtti estén az angolok balhéztak egy budai szórakozóhelyen, azt szerettük volna megtorolni, de akkor ehhez még szervezetlenek voltunk és az angolok közelébe sem fértünk, így megint csak pár csöves kapott néhány pofont a meccs után.
 A Pannon Skins mintájára megalakult a Zugló skins. Sokkal szervezettebbek lettünk, átjártunk egymáshoz más kerületekbe, más terekre, korábban 4-5 fős csoportokban mászkáltunk, más kerületek kopaszaival kiegészülve sokkal ütőképesebbek lettünk, a rendszeres koncertek összehozták az embereket.
Ahogy jobb idő lett a művelődési ház mögötti parkban is szerveztek bulikat, az egyik alkalommal négyen felszálltunk egy buszra ami zsúfolásig tömve volt csövesekkel, a buszon egy srác haját levágtuk egy kis összecsukható ollóval, senki nem mert kiállni a srác mellett, a srác is szótlanul tűrte. A balhék hatására nőtt a hírnevünk, egyre több fiatal lett kopasz.

Befejező rész következik hamarosan...

20476533_315197355573214_1524988099955568190_n.jpg

 Az első koncert a Vasmunkás téri klubban 1988 február 14.-én volt majdnem napra pontosan 5 évvel a Mos-oi első fellépése után. A koncertre 120 fizető vendég érkezett így a teljes létszám a zenészekkel nagyjából 150 fő volt, ami nagy szó volt abban az időben, hisz az egész országban mintegy 400 skinhead lehetett.

vmt88.jpg

 Az Egészséges Fejbőr akkoriban már ismert zenekar volt, a könnyen megjegyezhető szövegeiket mindenki énekelte, itt a klubban adták elő először a Turul Madár című számot, akkor még zongora kisérettel. Az Oi-kor Zala katonai szolgálata miatt szünetelt ennek pótlására alakult a Pannon Skins, ők 2 számot játszottak összesen egy foci nótát és a Pannon Skins indulót. A tatai Fehér Virágok sem volt új zenekar, ők korábban Dühös Elvtársak néven játszottak, amit a rendszer nem díjazott ezért nevet változtattak, hamar népszerűek lettek a fővárosban is. A Roial nagyjából egy évvel az első fellépés előtt kezdett alakulni, Mobil szervezésében aki basszusozott, náluk az énekessel volt mindig gond, Mobil olyat keresett aki nagy darab, így a korábbi énekesek (Egon, Kish) nem sokáig erősítették a csapatot, végül Mobil barátjára, Totyára esett a választás aki még a 4.-5. fellépésen is papírból énekelt holott összesen talán öt számot játszottak. A Dr. Skinhead sem volt kezdő csapat, a zenekar tagjai már játszottak korábban más zenekarokban, Laczik Fecó például a Brave Skins és az SKH (Semmi Közöd Hozzá) nevű formációkban.
 Ezen a koncerten játszott még egy zenekar amelyik nem szerepelt a plakáton, ők a Sik-oi! voltak, a 3 azonos nevű banda közűl ők a Kőbányaiak voltak, a zenekarból Nyúl és egy vörös hajú srác volt ismertebb a mozgalomban, a nevére már nem emlékszem, de a srác szerepelt a Szerelem első vérig című film elején egy koncert jelenetben is.

20479792_316795445413405_7274464230392661156_n.jpg

 A klub létrejöttében egy punk lány is segédkezett aki megunta, hogy az ő klubjukba járunk többnyire balhézni, verekedni, de ha épp nem rosszalkodtunk a puszta jelenlétünk is feszélyezte punk közönséget akik soha a legcsekélyebb lépést sem tették a terror ellen. Mi hálából rögtön az első koncert után mintegy nyolcvanan átmentünk kifordított bomber dzsekikben a klubjukba és a magunk módján megköszöntük a kedvességet.
Erről az alkalomról írta Pozsonyi Ádám az egyik könyvében, hogy Sotár visítva menekült egy hátsó irodába a puszta hírre, hogy a klub felé tartunk, ami egyébként valószínűleg enyhe túlzás volt.

Folytatás következik hamarosan....

2018 a nosztalgia éve

2018.01.30. 15:29

19961340_1902377040025335_6986004363573594615_n.jpg

 

2018 a visszaemlékezések éve lesz a blogon. 35 éves a magyar skinhead mozgalom, 35 éve adta első koncertjét a Mos-oi!, 35 éves az Oi-kor, 30 éve indult rövid életű útjára a híres-hírhedt Vasmunkás téri skinhead klub.
A fentiek apropóján hamarosan történeteket olvashattok a mozgalom elmúlt 35 évéről.

Munkahelyen történt

2018.01.29. 21:09

 Főnök: Mérd le mennyi ideig tart egy sort kirakni. 50-kor kezdtem.
Nézem az órát, még csak 48 van rajta a sor meg már majdnem félig van.
 Főnök: Ja, ne azt nézd, ott van az oszlop mögött a másik. - Ami természetesen nem látszik a munkaterületről.
Egyébként meg ő a gépkezelő, csak ki kellett volna számolnia mennyi idő alatt van kész 4810 termék.

Állt a gépünk gondoltam "faszagyerek" leszek és leváltom a mellettem lévő gépen a srácot.
A srác visszajött elmentem kávézni, amikor jöttem vissza a szomszéd gép cigány kezelője megállít.
- Komám, nem vagy Te egy kicsit rasszista?
- Palikám, lassan 20 éve ismerjük egymást, remélem nem csak most jöttél rá? Egyébként miért kérdezed?
- Hát az emböröm leváltottad éngöm mög nem.

Látogatók a gyárban a testvér cégtől, föltűrt újjú pólóban pakolászok, mint a gép. Látom az egyik szöszi folyton lesi a kezem, majd mondja többieknek, hogy nézzétek horogkereszt van a kezén (egyébként nincs) és mutogat rám.
Ekkor jön az egyik gépkezelő és karlendítéssel köszön, majd pár lépéssel mögötte egy másik gépkezelő szintén tetoválva hasonló stílúsban. Ekkor kicsit arcára fagyott a szöszinek a mosoi, pedig még nem látta a targoncást nyilaskereszttel és a pántolót fél tucat birodalmi tetkóval és ez csak az egyik műszak a gyár egyik részén. :)

Szerző: Odin88

2 komment

Barát vagy ellenség

2018.01.29. 18:37

Elfogyott a radikális nemzeti tábor. A politikusok elliberalizálódtak a jobbikkal együtt. A MIÉP hangocskája igen gyenge, pedig ők megmondták. Az egykor radikális ultrák és huligánok most liberális állatvédők lettek és az etnikummal karöltve tüntetnek magyarok ellen az állatok jogaiért.

Így fordulhatott elő, hogy a nevéhez felnövő és a nemzeti médiákból a kék hírekbe átköltöző sereg vezetője aki azt nyilatkozta, hogy a skinheaden túl kell lépni, a skinhead megtette a dolgát, de már anakronisztikussá vált, tovább kell lépni most a skinheadektől elhatárolódó egykori Paxosokkal karöltve ismét a skinheadekhez fordulnak. Sőt mi több ismét őket agitálják, ismét közülük toboroznak. 

Már odáig süllyedtek, hogy a közösségi oldalakon ismerősnek jelölnek. Még az a Lantos testvér is aki az utcán a fejét elfordította, ha meglátott. 
Miután a legismertebb közösségi oldalról letiltották őket, visszatértek az ősi eszközökhöz és e-mailben is agitálnak.

Úgy látszik felültették őket és bedöltek a hízelgőknek akik azzal áltatták őket, hogy esélyük lehet egy választáson, most meg már nincs visszaút meg kell próbálniuk, ez pedig a skinheadek nélkül lehetetlen, már megint csak ők maradtak az utolsó mentsvár. Azok a skinheadek akikből mindig kivágtak, lemorzsoltak egy kicsit a pártok, a sereg, a gárda a média és még sorolhatnám. Azok a skinheadek akiktől mindig mindinkenki elhatárolódott most úgy tűnik még egyszer utoljára ismét jók lesznek valamire.

No one likes us....

2018.01.29. 15:36

1a.jpg

 

A No one likes us koncert sorozat megszünt, ebben az évben már nem kerül megrendezésre. 
A rendezvénysorozat célja többek közt az volt, hogy új és kevésbé ismert zenekaroknak nyújtson fellépési lehetőséget valamint egy este 5-6-7 zenekar lépjen fel, hogy a közönség viszonylag olcsó belépőjegyért (1000-1500Ft) egész éjszakás programot kapjon.
A korábbi koncerteken olyan zenekarok kaptak fellépési lehetőséget, mint a Harcos, Megtorlás, ST28, Hundriver, Töretlen Hittel vagy az azóta már ismerté és népszerűvé vált Fehér Vihar vagy az azóta megszünt Boxers.

Hősök napja 2018

2018.01.23. 10:24

hn.jpg

121 éve született

2018.01.08. 10:11

Mintegy félszáz résztvevő emlékezett a Nemzetvezető 121. születésnapjára.
dsc_2679a.JPG

dsc_2688ablog.JPG

 

dsc_2689blog.JPG

 

dsc_2695ablog.JPG

 

dsc_2718a.JPG

 

dsc_2704ablog_1.JPG

 

dsc_2757ablog.JPG

 

dsc_2730ablog.JPG

 

dsc_2759ablog.JPG

 

dsc_2767a.JPG

Kitörés emlékkoncert 2018

2018.01.04. 18:23

27294840_286806505177307_1343485894_n.jpg

 

 

26637963_323954994765570_1714717657_n.jpg

 

1_2.jpg

 

2_1.jpg

 

3_1.jpg

 

4_1.jpg

 

5_1.jpg

 

6_1.jpg

 

7_1.jpg

 

8_1.jpg

9.jpg

A képekért és a pálinkáért köszönet Polginak.

24852269_2022230691329384_6560716027633644960_n.jpg

Örömmel osztjuk meg a 2018. február 7-i szerdai est hírét. Az előadó személye mellett természetesen a Budai Kitörés Emléktúra szervezői is ott lesznek és igény esetén megszólalnak, de vitéz Pongrácz Gyuri bácsi személye a garancia arra, hogy ez egy remek helyszínen és színvonalas szervezés mellett, igazán hiteles körképet nyújthatunk át Budapest Ostromáról és a Kitörésről.
Szeretettel várnak minden érdeklődőt a szervezők.

_dsc9943a_1.JPG

Terra - Akva

2017.11.21. 16:13

Ebben az évben ez már a sokadik hűllős, bogaras kiállítás és vásár volt amit láttam. A helyszín egy koncertnek vagy diszkónak kiváló, de egy vásár ami négy szinten van egyszerre... hát mit mondjak, 5 kilót fogytam a lépcsőzéstől.
Igazából sokkal kisebb helyen elfért volna a rendezvény. Hasonló árú belépőért a Terra plázán sokkal több látnivalóval találkozik az ember, egy szinten, le-föl rohangálás nélkül. Igazából az "Akva" miatt sokkal több vízi állatra számítottam, de kevesebb, volt, mint a hasonló rendezvényeken. A rendezvény fő atrakciója a gekkó szépség verseny lett volna, de gondolom a feltételek, követelmények nem igazán vonzották a nevezőket, talán 5 szépség volt versenyben, ha jól láttam. Gekkóból és kígyóból volt a legnagyobb választék, ennek ellenére kígyó eleség szinte alig volt kapható. Eleség állatokból nem volt túl kínálat, de legalább akciós áron volt szinte minden, gondolom a tél miatt kiárúsítottak, hiszen februárig már nem igen lesz hasonló nagyobb rendezvény. Terrarisztikai felszerélből sem volt árúdömping, bár ha az ember képes némi kompromisszumra azért talált szinte mindent, ha nem is a legjobb áron.
Azt hiszem ez a rendezvény a továbbiakban kimarad az életemből.

 

blog_1.JPG

A 4 legmeghatározóbb felvétel amely leginkább befolyásolta a hazai skinhead mozgalmat.

1. Mos-oi, 1983.02.19. Meggyfa utcai koncert.
   Az a pár szám amit a koncerten játszottak meghatározta hosszú időre a skinheadek politikai irányúltságát, a számok nyílt szövege meghatározta az ellenségképet amely a mai napig jellemzi a skinheadek gondolkodás módját.
A skinhead indulóból azóta himnusz lett ami a legtöbb hazai skinhead koncerten elhangzik.

349.jpg

cats-crop.jpg

 

2. Oi-kor - 1987-es demó
    Ez a felvétel nem csak a minőségével tűnt ki az akkori idők hanganyagaiból, hanem egy átfogó képet nyújtott az akkori skinheadeknek. Benne volt minden ami akkoriban egy skinheadnek fontos volt, kocsma, balhé, szerelem, hazafiasság, politika, bajtársiasság, összetartás-összetartozás, szóval minden amit úgy hívtunk skinhead életérzés.

21430242_1848227388773634_7400804119062863085_n.jpg

Ez a felvétel hamarosan megjelenik bakelit lemezen

 

3. Egészséges Fejbőr - demó 1988 
   Ez a felvétel szerezte a legtöbb követőt a mozgalomnak, dallamos zene, humoros és komoly szövegek felváltva. Az Oi-kor által kitaposott politikai irányvonalat követő hazafias szövegek, humor, szerelem, skinhead 8 parancsolat, skinhead életérzés nem csak skinheadeknek. Ez a felvétel lett a legnépszerűbb abban az időben, szinte minden akkori fiatal hallgatta, politikai elkötelezettség nélkül. A Turul madár népszerűsége azóta is töretlen, rengeteg rock zenekar feldolgozta és motoros találkozókon azóta is gyakran felcsendül.

_dsc8837ablog.JPG

 

4. Archívum - Támadás
    Ez a felvétel alapozta meg az ns mozgalom irányvonalát, a megjelenés után szinte minden szám himnusszá vált. Nem csak a szövegek, hanem a zene is követőket hozott, ez a stílus a mai napig meghatározó a hazai ns zenei életben.

front40e95.jpg

 

30 éves falfirkák

2017.11.07. 12:20

blog.JPG
Az első "Le a romákkal" felíratok a '80-as évek második felében jelentek meg Nagykőrösön. Először értetlenül álltunk a dolog előtt, de hamar kiderült, hogy a város pénze elfogyott és nem tudta befejezni az elkezdett emeletes házsor megépítését a lakótelep mellett. Ebből nem is lett volna különösebb probléma, ha így marad, de a város vezetése szerette volna befejezni az építkezést minél előbb. Egyetlen komoly felajánlás érkezett mégpedig Szolnokról, ők szívesen befejezték volna az építkezést, csak annyit kértek cserébe, hogy a kész lakások felébe ők költöztethessenek lakókat. Szolnokon akkoriban történt az eset, hogy egy földmunkagéppel dolgozó férfi lányát megölték a helyi kisebbség tagjai, amire válaszul a dolgozó letarolta a putrisort, az így keletkező lakáshiányt szerette volna pótolni a szomszéd nagyváros.
A várost gyorsan ellepték a falfirkák, amit a városvezetés megpróbált gyorsan eltüntetni, a fent is látható módon.
Később 1988-ban a bűnös cselekményt megpróbálták a bőrfejűekre kenni, de az írásminta vétel ezt a vádat cáfolta.

Régi - új blog

2017.11.05. 16:18

Jó hír a keményebb zenék rajongóinak, pár hete újra indult a főként HC-NSHC-H8Core zenékkel, zenekarokkal foglalkozó Underground Revolution blog.

https://undergroundrevolution09.blogspot.hu/


20 éve történt

2017.11.05. 15:17

A nyáron múlt 20 éve, hogy megtartottuk a 3. és egyben utolsó Nemzeti Ifjúsági Tábort (NIT).

nit1.jpg

A NIT a HH rendezvénye volt, az alapkoncepció az volt, hogy lakott területtől távolabb, de azért megközelíthető helyre egy rövid túrával, a természet lágy ölére csábítsuk ki a fiatalokat. Az első tábor Mátracserpusztán volt, Mátranováktól pár kilóméterre egy forrás mellett, a második szintén a Mátrában a mátranováki Cserkészkúton egy forrásnál volt. A harmadikat Szigethalom mellett a Duna közelében tartottuk.

A lll. tábor alap ötlete az volt, hogy péntek este Oi! bulit, szombaton ns koncerteket tartsunk. Sajnos amikor jöttek a zenekaroktól a fellépési díj igények (Titkolt és NF 18.000- 20.000Ft körül fejenként és hírből úgy tudtuk az Oi-kor, Fejbőr is hasonló összegért jött volna) gyorsan letettünk a dologról, hiszen a HH-nak nem volt alaptőkéje. A szombati napra első körben 9 zenekar volt betervezve, ami a koncert közeledtével napról-napra csökkent, az Út és Cél és a Vérszerződés a kötelező sorkatonai szolgálat miatt nem tudott fellépni, az NC95 dobos hiánnyal küzdött, egy black metál zenekar is jelentkezett, de végül ők sem jöttek, a Valhalla tagjainak 3/4-ed része ott volt, de a felállított lángoló kereszt, a szervezők és a közönség könyörgése ellenére sem játszották el még vendég zenésszel sem a Lángoló kereszt című számot.. Egyébként az ÚT és Cél 3000Ft-ot a Vérszerződés 5000Ft-ot kért volna útiköltségként, ami teljesen reális volt abban az időben. Végül az Archívum és a Nimród a két fellépő zenekar közösen egy láda sört kértek.
A szervezést két hónappal korábban kezdtük, első körben a tábor melletti vendéglővel egyeztettünk, aki biztosította az áramot a koncerthez ( végül az áramért 3000Ft-ot kért, megjegyzem én még most sem fizetek ennyit egy hónapra az áramért ). A vendéglővel egyeztettünk a vendégek várható létszámáról és a várható fogyasztásról. A sör mennyiséget sikerült eltalálnunk, de a kaját nem, mi arra számítottunk, hogy az olcsóbb virsliből fogy majd, de végül a többség a'la cart evett nem is keveset, a megmaradt virsli egy részét a visszaváltott üvegekből mi fogyasztottuk el a buli után vasárnap délben.
A technikussal még korábban egyeztettünk aki 30.000Ft-ot kért a hangosításért valamint kérte, hogy gondoskodjunk színpadról, mi úgy egyeztettünk vele, hogy szerzünk raklapokat és abból építünk dobogót.
A helyszínen derült ki, hogy a raklap dobogó nem felel meg neki, NO DE Ő hozott mobil dobogót és azt felállítja, ha mi nem tudunk emelvényt csinálni a cuccainak és ezért potom 10.000Ft-tal kér többet. Hát mit mondjak, egy órával a várható kezdés előtt nem tudtunk dobogót varázsolni. Ekkor sajnos a meghírdetett belépési díjat 300-ról 500 FT-ra kellett emelnünk, mert közben kiderült, hogy több rendezvényt is ránk szerveztek. Az egyik egy komáromi buli volt ami a helyi sörfesztivállal együtt lett megtartva az ottani és a Rév-Komáromi fiataloknak ez egy napon a NIT-tel, a másik egy nemzetközi buli volt egy héttel később Békésen. Ez utóbbiból nézeteltérés is volt, az ottani szervezők szerint mi szerveztünk az ő bulijukra, holott mi már harmadik éve ugyanakkor szerveztük meg a táborunk és ráadásúl hónapokkal előtte meghírdettük..
Az előkészületeknél csak Süni volt hadra fogható a HH-ból, a tagok egy része az ország távolabbi részén lakott a közelebbiek nem igazán voltak aktívak. Sünivel készítettük a plakátokat, vele fújtuk fel festék sprayvel az útjelekt a tömegközlekedésektől a táborig és a tagoknak kötelező jeleggel elrendelt 1000Ft hozzájárulást is csak ketten fizettük be a rendezvény kezdetéig és minden egyéb szervezési feladatot mi láttunk.
 Bár a tábor három naposra volt tervezve Sünivel és pár pesti HH taggal már csütörtökön kiköltöztünk a Dunapartra előkészíteni a helyszínen mindent ami nagyjából a sátor állításban az esti grillezésben és pár sör elfogyasztásában ki is merült. 
Pénteken felmértük a terepet alaposabban, találtunk két nagy gerendát amiből a másnapi koncertre egy keresztet eszkábáltunk. Közben lassan elkezdtek szivárogni a vendégek is, estig mintegy 40 fő jött össze.
Szombaton nagy izgalommal vártuk a zenekarokat és a vendégeket. A rossz hírek hidegzuhanyként értek minket a beígért 40 komáromiból csak 4-5 fő jött, a ránk szervezett koncertek, de a legrosszabb a technikus bejelentése volt, nem csak a plussz 10.000Ft, hanem az így 40.000Ft-ra nőtt összeg felét a kezdésig ki kellett fizetnünk. A koncert kezdetére 30.000Ft-ot tudtunk átadni neki, Illés Miki vállalt értünk kezességet, hogy egy hónapon belül kifizetjük a hátralévő összeget. Az mindenesetre érdekes volt, hogy a két jegyszedő HH tag akik már pénteken nem tudtak sört venni maguknak, amint elkezdtek jegyet árulni a koncert végéig mindig sörrel a kezükben mászkáltak.
A koncertet a Nimród kezdte, Miki hatalmas hangulatot csinált az összekötő szövegeivel és az elején közösen énekelt indulóval.
A felállított keresztet a két zenekar műsora közt meggyújtottuk, mert az egyik bajtársunknak a kislányával haza kellett menni. Amint meggyújtottuk, mindenki köré gyűlt és együtt elénekeltük a Valhalla ide passzoló számát.
Az Archívum ekkor lépett fel először Jézussal, egy erről szóló történetet olvashattok az Archívum könyvben Süni tollából.
A srácok is hatalmas bulit nyomtak, sok környékbeli srác ekkor volt először ns koncerten, a műsor után többen odajöttek megköszönni, hogy megcsináltuk ezt a koncertet és megismerhették a zenekarokat.
Közben Borczy a színpadról Gonosznak mondott köszönetet, aki semmilyen részt nem vállalt a rendezésből.
Mivel a zenekarokat nem sikerül rávenni a korai kezdésre az Archívum nagyjából 50 percet játszhatott, mivel a vendéglő tulaja főként rendőrségi nyomásra 23:00 körül kihúzta a dugót.
Végül miután leállt a zene még adott annyi áramot, hogy a technikus össze tudjon pakolni. A koncertről készült hangfelvétel, egy helyben katonáskodó srác vetette fel a technikussal, így a minősége is kiváló volt, sajnos azóta már nincs meg.
Vasárnap összepakoltunk és rendet raktunk magunk után értve ezalatt a terület teljes szemét mentesítését, majd egy gyors kaja és pár sör után még elugrottunk hozzám pár sörre Süniékkel.
Az első NIT-en léptem be a HH-ba, ez után a buli után léptem ki, amikor beléptem sok jó emberrel meg ismerkedtem, sajnos két év alatt alaposan felhígult a társaság és főleg az újak közül nagyon sokban kellett csalódnom.
A koncert után pár nappal Süni gyűlést hívott össze, én erre már nem mentem el, végül Süninek sikerült a tagokon bevasalni a hiányzó összeget és kifizetni a tartozásunkat időben.



nit2.jpg

nit5.jpg

Invitálás az első NIT-re

 

nit4.jpg

A második NIT meghívója

 

A lll. NIT-en nem fényképeztem, az első kettőn viszont igen, majd idővel új bejegyzésben osztok meg képeket az első két rendezvényről, ha lesz érdeklődés.



David Lane (R.I.P.) születésnapján elérkezett az idő, hogy bejelentsük a 10 éve elindult Loyalty Records webshop következő kiadványát, aminek a megjelenése november második felében várható! Minden megosztást köszönünk!

23213139_162022087725988_2937889719122652351_o.jpg

 30 éve láttam elsőként az ETÁ-t talán 20-30 percet játszottak egy punk fesztiválon a Siketek sportcsarnokában. Tavaly amikor megjelent az új lemezük többször terveztem, hogy meg nézem valahol őket, de ez végül elmaradt.
Leginkább ezért örültem a Romer - ETA túrnénak, itt olyan közegben láthatom ahol biztosan nem kell tartanom az idióta balosok zaklatásától. 
 Kora reggel indultunk Szegedre, a napot városnézéssel és a füvészkert meglátogatásával töltöttük.
dsc_0864ablog.JPG
dsc_0915ablog.JPG
A koncert előtt úgy volt, hogy Dagadt Árpival és még pár ismerőssel találkozunk, de végül csak Gáborral futottunk össze egy sörre a Fülig Jimmy nevű becsületrontóban.
dsc_0918ablog.JPG

 A koncert helyszínén néhány vásárhelyi ismerőssel találkoztunk, rajtuk kívűl pár helyi és néhány környékbeli kopasz volt és végül Árpival is összefutottunk, punk nem sok volt, a zenekar tagjain és szűk baráti körén kívűl két egykori CPg tag és 2-3 szolidabb külsejű punk volt kíváncsi a bulira.
Amikor lementünk a klubba a környékbeli srácok egy BH közeli klippel tisztelegtek előttünk, az Árpád Vére egyik számával fogadtak.

dsc_0920ablog.JPG

A zászlónk is hatalmas sikernek örvendett, többen fotózták magukat vele.

dsc_0926blog.JPG


A koncertet az ETA kezdte, felharsant a sziréna és indult a buli.

 Az énekesben hatalmas energia tombol, talán a sport múlt, tele van lendülettel, gyakran kicsi neki a színpad. Az összes ismertebb régi számot eljátszák, majd a végén 4-5 új számot és végül ismét eljátszák az ETÁ-t.

dsc_0933blog.JPG

dsc_0925ablog.JPG

dsc_0931ablog.JPG

A közönségből talán 20-25 ember ismeri őket, nekik játszanak, az önkéntes énekesek váltogatják egymást a mikrofonnál, Sáthy Róbi pengetés közben a közönséggel pogózik. Hatalmas bulit adtak.

dsc_0938ablog.JPG
A koncert végén Robi köszöntötte a vendégként megjelenő CPg tagokat.

A szünetben pár ismerőssel beszélgettem, majd a jegyszedővel váltottam pár szót, főleg a túrnéról, a túrné állomasáairól beszéltünk. Közben annyira elszaladt az idő, hogy már a 4. számnál tartottak Balázsék mire leértem.
Hatalmas bulit adtak, a színpadot lehetetlen volt megközelíteni a pogózóktól és a zenekarral együtt mulató közönségtől, így sajnos nem tudtam róluk fényképet készíteni.
Balázsék minden "slágerüket" eljátszák, a közönség végig énekelt-tombolt a zenekarral, nagyon jó volt a hangulat.
Koncert után nem rohantunk a szállásra, még beszélgettünk pár emberrel, a hódmezővásárhelyiek reklamáltak, hogy hozzájuk miért nem jutott el a túrné, hisz náluk közismerten jó a viszony a punkok és a kopaszok közt, valamint ott mindig garantált a 100-120 fős közönség. Balázst kérdeztem, hogy miért nem a Szent suhancokkal csinálták végig a túrnét, hiszen ahhoz a zenéhez jobban illett volna, ekkor tudtam meg, hogy a Szt. Suhancok gitárosa segítette ki az ETÁ-t, így nehéz lett volna a srácnak két zenekarral végig tolni a bulikat.

dsc_0939abloga.JPGAz est megkoronázása képpen még beugrottunk egy sörre 

Szerző: Odin88

Szólj hozzá!

Címkék: CPg ETA ROMER

ISDM 2017 Budapest - Whitelaw

2017.10.15. 15:27

dsc_9673a.JPG

dsc_9674a.JPG

dsc_9675blog.JPG

dsc_9676blog.JPG

dsc_9677blog.JPG

dsc_9680blog.JPG

dsc_9681blog.JPG

dsc_9682blog.JPG

dsc_9689blog.JPG

dsc_9692blog.JPG

dsc_9693blog.JPG

dsc_9698blog.JPG

dsc_9711-cropblog.JPG

dsc_9719ablog.JPG

dsc_9725nikonblog.JPG

dsc_9730ablog.JPG

dsc_9748blog.JPG

dsc_9749blog.JPG

dsc_9755a.JPG

dsc_9766ablog.JPG

 

ISDM 2017 Budapest - ROMER

2017.10.12. 16:27

dsc_9615ablog.JPG

dsc_9617ablog.JPG

dsc_9618ablog.JPG

dsc_9619ablog.JPG

dsc_9620ablog.JPG

dsc_9621a.JPG

dsc_9623ablog.JPG

dsc_9623blog.JPG

dsc_9624ablog.JPG

dsc_9625ablog.JPG

dsc_9626ablog.JPG

dsc_9628ablog.JPG

dsc_9629blog.JPG

dsc_9630ablog.JPG

dsc_9631-cropblog.JPG

dsc_9635blog.JPG

ISDM 2017 Budapest - Code 291

2017.10.10. 17:42

dsc_9590ablog.JPG

dsc_9591ablog.JPG

dsc_9592ablog.JPG

dsc_9594ablog.JPG

dsc_9595ablog.JPG

dsc_9597blog.JPG

dsc_9600blog.JPG

dsc_9605ablog.JPG

dsc_9607ablog.JPG

dsc_9568blog.JPG

dsc_9570blog.JPG

dsc_9571blog.JPG

dsc_9573blog.JPG

dsc_9574blog.JPG

dsc_9575ablog.JPG

dsc_9578blog.JPG

dsc_9580ablog.JPG

dsc_9583ablog.JPG

dsc_9471ablog.JPG

dsc_9473blog.JPG

dsc_9489a.JPG

dsc_9493blog.JPG

dsc_9497a.JPG

dsc_9512ablog.JPG

dsc_9520ablog.JPG

dsc_9524blog.JPG

dsc_9548ablog.JPG

dsc_9517ablog.JPG

dsc_9510a.JPG

Angliai hétvége

2017.09.19. 18:04

1.jpg

Egy kisebb baráti társasággal indultunk pénteken Ferihegyről Lutonba, majd onnan busszal Birminghambe.


dsc_9258aa.JPG
Az utazás jó hangulatban telt, beszélgettünk a közelmúlt eseményeiről, Angliáról, vendéglátóinkról és az előttünk álló hétvégéről..
Birminghamben már vártak vendéglátóink, Mark és Liza, ahogy leszálltunk a buszról rövid üdvözlés után elfuvaroztak minket a szállásunkra, ahol szobáink elfoglalása után már indultunk is vacsorázni.
Birmingham azon része amit éjjel láttunk gyönyörű, meg is beszéltük, hogy ezt nappal is mindenképp meg kell néznünk.
dsc_9275ablog.JPG
Mivel elég későre járt működő konyhát csak egy gyorsétteremben találtunk, innen egy éjszakai szórakozó helyre mentünk ahol ittunk egy sört, majd visszatértünk a szállásunkra. Útközben a város szépségét alaposan elrontotta a lakosság látványa, néha Afrikában, néha közép Ázsiban éreztük magunk, fehér férfit szinte alig láttunk, ellenben lengén öltözött európai lányok voltak bőven, itthon minden bizonnyal nem dicsekszenek a valódi foglalkozásukkal... 
Reggel egy kiadós svédasztalos reggeli után Macival összekaptuk magunk és tettük egy rövid sétát a csatorna parton.
dsc_9308ablog.JPG

dsc_9322ablog.JPG

dsc_9327blog.JPG

dsc_9358blog.JPG
Útközben az előző napi terror támadás miatt mindenhol rendőröket és biztonsági őröket láttunk. Fokozott ellenőrzés, táska vizit csak a szórakozóhelyeken és középületekben volt.
A rövid séta után útnak indultunk az idei Ian Stuart emlékkoncert helyszínére ahova a BH West Midland divizió aktivistái vittek minket kocsikkal. Útközben főként a tájban gyönyörködtem, áthaladtunk Nottinghamshire-en, Robin Hood otthonán (a Sherwoodi erdőt nem láttuk). 
21743148_854283281403109_8905361535291623702_n.jpg
A koncert nagyon jó volt, arról majd részletesen a BHH blogon olvashattok.
Koncert végén visszavittek minket a szállásunkra. Másnap korán, nem túl kipihenten keltünk. Rövid pakolás után, már jöttek értünk vendéglátóink és vittek a buszunkhoz. Lutonban az a szomorú hír fogadott, hogy a repülőnk késik, a várakozást evéssel, a maradék apró elköltésével és nézelődéssel töltöttük. Végül egy óra késéssel felszállt a gépünk.

dsc_9406a.JPG

dsc_9412ablog.JPG

dsc_9451a.JPG

dsc_9459a.JPG
Megkésve, fáradtan, de élményekkel gazdagon tértünk haza.

Skinhead fotók 9.

2017.09.14. 12:37

Schönauer Péter (Söci) temetése

A temetésre a rokonokon, barátokon, ismerősökön és az óbudai rögbi csapat tagjain kívűl mintegy 300 skinhead ment el.

sp1.jpgsp2.jpgsp3.jpgsp4.jpgsp5.jpg

Skinhead fotók 8.

2017.09.13. 12:34

huligan.jpg
Huligán együttes

A kép az egyik próbájukon készült a '90-es évek elején, Nagykőrösön a zeneiskolában.
Nevüket az első feldolgozás számuk után kapták, Störkraft - Hooligan, amit magyarul énekeltek.
A zenekar minden tagja tanult hangszeres zenét, ennek ellenére együtt nem vitték túl sokra. Vidéken kevés fellépési lehetőségük volt, Pesten egyszer tudtak fellépni, a szervezők akkor is alig akarták az utiköltséget kifizetni nekik (3000Ft-ot).
A feloszlás után az énekes családot alapított, a gitáros többször is próbált skinhead zenekart alapítani, melyekkel helyi sikereket ért el. A basszeros alternatív zenekarokban folytatta, a dobos több helyi rockzenekar mellett játszott ismertebb rockabilly formációban és túrnézott Amerikában ismert pop/rock zenekarral, a saxofonos az állami operába került ahol végül énekesi karriert csinált, majd a pénztelenség nyugatra űzte.

Skinhead fotók 7.

2017.09.08. 16:04

matracserpuszta.jpg

 

A kép Mátracserpusztán készült a '90-es évek közepén az első NIT-en.
A faluban kilencen laktak akkor. A tábor Mátracserpusztán volt, de a koncertek Mátranovákon, egy órányi gyaloglásra. Koncert után sétáltunk vissza a táborba, amikor valaki kiszúrta a faluújságot amelyhez első ránézésre 10 éve nem nyúltak. Az egyik srác meggyújtotta a Kádár portrét ami igen nagy tetszést aratott köreinkben. A zajra egy idős hölgy szólt ki a kerítésen:
- Mit ártott az az áldott jóember maguknak?
Mire egy dörmögő hang:
- Lesittelte a barátomat.

Wherwolf?

2017.09.08. 13:08

A tízéves Berni Etschenberg (balra) és egykorú barátja, Hubert Heinrichs (jobbra) 1945. május 23-án két másik fiú (14 éves Wilhelm Etschenberg és nyolcéves Viktor Etschenberg) társaságában elfogta az amerikai hadsereg. A szövetséges sajtóban, mint Wherwölfe mutatják be őket.  A tízéves Berni Etschenberget röviddel a felvétel után  lelőtték.

 

21414646_600113513710736_3092205624079069698_o.jpg

Skinhead fotók 6.

2017.09.04. 16:10

A '90-es évek elején a márciusi és októberi felvonulások hatalmas erő demonstrációt jelentettek.  Ilyenkor több száz skinhead vonult fel a fővárosban. Ezekre a rendezvényekre vidékről is rengeteg skinhead utazott fel.

 

m15.jpg

12604785_1697754480472997_224336214938696390_o.jpg

November 11.-én jelenik meg a Titkolt Ellenállás tripla DVD-je, hamarosan előrendelhető lesz, figyeljétek a titkolt.hu weboldalt.

te_utolsoroham_dvd_elorendeles_hamarosan_web.jpg

 

Túristák aranyköpései

2017.08.28. 16:22

13434821_1754129684835476_3426731196014413449_n.jpg13466277_1754129361502175_7938255514192090720_n.jpg

1. Vár és kastély túra a felvidéken, a túrista rögtön az első megállónál lihegve a bajmóci várban:
 - Hát nem gondoltam volna, hogy ennyi lépcső lesz.

2. Barlang túra az északi karszt vidék barlangjaiban, mely 3 barlangot érintett. Túrista a második barlangban:
 - Hát nem gondoltam volna, hogy ennyit kell gyalogolni.

21078835_1396640323776164_8011970958285066099_n.jpg21106477_1396641057109424_9218021610162418822_n.jpg
  

Adomány gyűjtés

2017.08.21. 10:58

Az elmúlt évekhez hasonlóan ebben az évben is adományt gyűjtünk szeptemberben.

Az adományokat a tavalyi évben megismert erdélyi (Magyarfülpös - Szászrégen) Szivárványháznak gyűjtjük.

 

http://odin.blog.hu/2016/12/20/adomany_a_magyarfulposi_szivarvanyhaznak

 

Az alapítvány a szórvány magyarságban élő gyerekek magyar nyelvű oktatásával foglalkozik, bentlakásos iskolát tart fent.

 

 

 

Adományként ruhát, játékot, könyveket, írószereket gyűjtünk.

Az adományokat a szeptemberi Ian Stuart Donaldson emlékesteken ( szeptember 22-23) lehet leadni aktivistáinknál.

 

 

Skinhead börze

2017.08.21. 10:52

A már lassan hagyománnyá vált BHH ruhabörzét idén kibővítik és nem csak ruhát, hanem bármilyen skinhead ereklyét hozhattok a börzére, felvarrókat, hanghordozókat, fanzine-eket és bármi mást ami kapcsolódik ehhez a szubkultúrához, mozgalomhoz és szeretnétek eladni vagy elcserélni..

 

 

 

A börze kezdete 17:00 óra

Helyszín: Crazy garden, 1095 Bp. Soroksári út 164.

A belépés és asztalfoglalás ingyenes.

Aki szeretne maradni az esti koncertre annak természetesen a belépőt meg kell vásárolnia.

 

Le Camp des Saints cselekménye röviden így foglalható össze: nyomorultak tömegei indulnak meg a harmadik világ kikötőiből a földi paradicsom, Európa felé. A politikusok, a sajtó és az értelmiségek részint gyávaságból, részben öngyűlöletből, részint utópizmusból meghirdetik a Wilkommenskulturt. Franciaország a befogadás lázában ég. Párizsban művészek részvételével hatalmas karnevált szerveznek a jövevények tiszteletére, a rádió és a televízió különkiadásokban ismerteti meg a közönséget leendő honfitársai kultúrájával. Önkéntes mérvadók osztják az észt a tolerancia és a szolidaritás fontosságáról. Azon keveseket, akik eltérni merészelnek a hivatalos álláspont tomboló humanizmusától, kirekesztőnek és gyűlöletkeltőnek bélyegezve félresöprik. A latin-amerikai, aszketikus, egyháza pompázatos külsőségeitől megszabaduló pápa nyitottságra szólít fel, és kijelenti, hogy minden katolikusnak kötelessége szélesre tárni a kapuit. A #refugeeswelcome hihetetlenül sikkes lesz: püspökök és arisztokraták, rocksztárok és színészek állnak sorba, hogy helikoptereken élelmiszer-adományokat szállítsanak a roskatag hajókon összezsúfolódott szerencsétleneknek. (Igen, nem tévedés: mindezt Raspail a hetvenes évek elején vetette papírra.) Aztán a hajókaraván áthalad a Gibraltári-szoroson, és az emberek hirtelen felocsúdnak az emberszeretet mámorából. A gyárakban szervezkedni kezdenek a vendégmunkások. Pánik tör ki a lakosság széles rétegeiben, a befogadásról hozsannázó újságírók csöndben meglépnek az országból. Az államapparátus összeroskadni készül, a tétovázó elnök utasítást ad a hadseregnek, hogy megcselekedje a megcselekedhetetlent, és erőszakkal állja útját a nyomorultak áradatának, ám a csapatok csakhamar szétszélednek. Nyilvánvalóvá válik, hogy Európa csupán az idegenek lemészárlása - nők, gyerekek, öregek - lemészárlása árán menthető meg, és érthető módon senki sem kívánja vállalni a feladat ódiumát. Csupán egy ezredes és maroknyi katonája érkezik meg a Riviérára, melyet időközben elleptek az idegenek üdvözlésére odasereglett hippik. A húsvétvasárnap hajnalán partraszálló emberözönnel szemben azonban kénytelenek beismerni tehetetlenségüket. Miután bizonyossá válik, hogy minden odaveszett, a műveletek irányításával megbízott államtitkárral és még néhány ellenállóval együtt egy magányos irodalomprofesszor villájába szorulnak vissza, ahol mosolyogva, a vereség biztos tudatában azt játsszák, mintha mi sem történt volna. Az államtitkár kormányt alakít, tisztségeket osztogat. Az ezredes fatalista humorának teljes odaadásával kommendírozza alig tucatnyi beosztottját. A megmaradt lőszert arra áldozzák, hogy a villa környékén feltünedező idegeneket agyonlőjék. Így telik el néhány hét, majd...

A regény megjelenésekor igencsak hűvös fogadtatásra talált, értetlenkedést és elutasítást váltott ki irodalmi körökben, az újságok jelentős része hallgatott róla, az eladások száma is meglehetősen alacsony volt. Az amerikai kiadás után aztán egyre nagyobb érdeklődés kezdett mutatkozni iránta, az értelmiségiek borzongva ecsetelték, hogy az idegengyűlölő nézőpont, amit Raspail vérszomjas és embertelen opusában megjelenít, teljességgel elfogadhatatlan a humanista jóérzék számára, miközben egyre többen - és nem csupán a jobboldalról! - felismerték Raspail művének prófétai erejét. Jean Cau eképpen méltatta az írót: "Meglehet, Jean Raspail nem próféta vagy látomásos regényíró, hanem jövőnk kérlelhetetlen történésze." Azóta az új kiadások úgy tíz-húsz évenként botrányt robbantanak ki: a regény töretlen népszerűségét látva a sajtó azon sopánkodik, hogy a szélsőjobboldali, rasszista eszmék szép lassan polgárjogot nyernek, satöbbi, satöbbi, mindenki ismeri az ilyenkor kötelezően bemutatandó kűröket. Raspail szerint ma - a véleményszabadság aranykorában, a különféle gyűlöletbeszéd-törvények idején - nem is jelenhetne meg a könyve, a regény legutolsó kiadásához nem kis iróniával mellékelt is egy listát, melyben az új jogi szabályozás szerint kriminális szöveghelyeket gyűjtötte össze. Van belőlük vagy hetven.

forrás:http://batiszkaf.blog.hu/2015/11/21/egy_szenvedely_margojara_601

 

unnamed.jpg

 

unnamed_1.jpg

20707013_1907113899555873_891417813_o.jpg

20663487_1907113912889205_1704234445_o.jpg

20667967_1907113629555900_357764008_n.jpg

20727359_1907113609555902_1406030899_o.jpg

20668117_1907112979555965_1972371192_n.jpg

20676705_1907112876222642_750411026_o.jpg

20707370_1907113332889263_1319161410_o.jpg

20663464_1907113292889267_1789009005_o.jpg

20706970_1907113656222564_1392961085_o.jpg

20677040_1907113896222540_2081074818_o.jpg

20676957_1907113919555871_1514667343_o.jpg

A képekért köszönet Polgnak.

Skinhead fotók 5.

2017.08.04. 10:39

pecsa87.jpg

 

1987 augusztus, PE-CSA, egy betiltott koncert.
A képen a Skanzelizé billentyűse látható a Fehér Virágok tagjaival.

Mi lett velük....

2017.07.30. 18:14

Gyakran megfordul a fejemben és baráti beszélgetések közben is gyakran felmerül a kérdés, hogy hova lett az a több száz / ezer egykori skinhead akik a '90-es években majd a 2000-es évek elején is tele varratta magát swastikával, ns vezetők képeivel és más akkoriban divatos skinhead tetoválással. Időnként fel-fel bukkan egy-egy régi ismerős aki a család miatt tűnt el, néha hallani, hogy átüttettek egy-egy ilyen tetoválást, az ismeretségi körben is hallani, látni ilyet.
A téma onnan ugrott be, hogy ma fagyizóba menet egy motoros fazont láttunk a barátnőmmel aki Nagy-Magyaroszág mintájú pólóban űlt a teraszon, karján több NS mintával, egy viking istennő nevével és más hasonló motívummal.

Megjelent!

2017.07.28. 15:00

000a.jpg


bhbanner01.jpg

30 éve jelent meg a britt Blood and Honour magazine első száma. 30 év alatt összesen 50 számot adtak ki az újságból, mind a kornak megfelelő színvonalas kivitelben.
Íme néhány borító az elmúlt 30 évből:


bh42.jpgbh50.jpg19424569_1477805385617617_8972181885279202321_n.jpg19429757_1477806012284221_1925377918338139082_n.jpg19399394_1477813378950151_1053224888049515207_n.jpg

Az idén 25 éves zenekar történetét összefoglaló könyv fog hamarosan megjelenni. Rengeteg kép, koncertplakát és még sok minden más csupán 2950 Ft-ért. Kapható lesz a koncerteken és a kiadó webshopjában!

 

19956657_131442154117315_3008964176161741136_o.jpg

Dunapataj, Szelidi-tó

2017.07.17. 21:45

A hétvégén Dunapatajon és a Szelidi-tónál jártam, íme pár fénykép:


dsc_7518blog.JPG

 

dsc_7663blog.JPG

 

dsc_7488ablog.JPG

 

dsc_7477ablog.JPG

 

dsc_7543ablog.JPG

 

dsc_7604ablog.JPG

 

dsc_7610ablog.JPG

 

dsc_7640ablog.JPG

 

dsc_7496blog.JPG

 

dsc_7503a.JPG

A mai nap margójára

2017.07.08. 09:23

 
19679585_1409954222425554_1682808825_n.jpg
A 21.században nagyjából sikerült kiirtani a pusztító világjárványokat vagy kezelni őket. De jött egy másik szellemi, a liberalizmus ami minden fronton támad. Ennek egyik féregnyúlványa a Budapest Pride. Hogy kinek milyen a szexuális beállítottsága az magánügy. De itt a toleranciát követelők álarca mögé bújva provokálják a társadalmat. Fogadjuk el őket de állandóan kérkednek a másságukkal.
11665622_1634350740146705_3424888107736936167_n.jpg

Folyamatosan próbálják a tűréshatárt kijjebb tolni. Főleg idén amikor az egyik előadójuk közismerten pedofilitást hirdető aktivista. A felnőtt maga dönti el mit csinál, de könyörgöm a gyerek szent és sérthetetlen. Mi jöhet még? Szodómia, gerontofília? A többségi társadalom idegenkedik de nem tud mit tenni. A gender szakos egyetemek ellen és a tradícionális értékek védelmében. Mindenki a saját maga környezetében próbáljon példásan élni, ennyit tehetünk. Az élet minden területén. Yakuza

Forrás:http://bhhdivision.blogspot.hu/2017/07/meleg-pestis.html

Skrewdriver: Az első tíz év

2017.07.06. 21:34

 19848804_1924587017755978_1222157295_n.png

Első rész - Rövid összefoglaló a „The Beyond” zine alapján 1986.

A punk korai napjainak idején, négy srác úgy döntött, hogy megalakítja saját zenekarát. Mint akkoriban sokan, az új punk mozgalom részének tekintették magukat. De a Skrewdriver hamarosan rájött, hogy nagy számú Skinhead és utcagyerek követőik vannak. A Skrewdriver első kislemeze 1977-ben jelent meg a Chiswick kiadónál (You’re So Dumb és Anti Social). Mivel az utcakölykök elkezdték kigúnyolni a punk pózolók „gyártott” lázadását, olyan utcai-punk bandákhoz fordultak mint a Menace, a Sham69 (nevük a Skinhead At Margate 1969 rövidítéséből jött, az első igazi Skinhead találkozó emlékére, amire Kent-ben a Margate-i tengerparti üdülőnél került sor. Amikor a Skinhead-ek elpártoltak a Sham69-től, Jimmy Pursey azt állította, hogy a név Hersham-ból származik, az énekes Sussex-i szülővárosából), és a Skinhead zenekarokhoz mint az Angelic Upstars és a Skrewdriver, mert ezek a zenekarok a brit munkásosztálynál elterjedt büszkeséget és hűséget mutatták. Az Angelic Upstars-nak nagy számú Skinhead rajongótábora volt, Mensi ekkor, a 80’-as évek elején, Észak-Londonban a Mussewell Hillen élt, és ekkor biztosan sem vörös, sem rasszista nem volt. Az Angelic Upstars-nak a korai időkben számos nacionalista hangvételű szerzeménye volt, mint pl.: England Last Night, Another Soldier, Guns For The Afghan Rebells és a Lonley Man Of Spandau. Sajnos mint tudjuk, egyszer minden jó dolog véget ér. A zenei sajtó hatalmas nyomás alá helyezte és támadta a zenekarokat, aminek hatására a Menace feloszlott. A Sham69 és a Skrewdriver próbált kitartani. A Sham69 nagyon komoly veszélynek látta a sajtó támogatottságának hiányában fellépő mellőzöttséget, behódolt a megvesztegetésnek és fellépett egy „Rock a rasszizmus ellen” rendezvényen. Ennek eredményeképpen a rajongótábor, akik addig tűzön-vízen át kitartottak a zenekar mellett, elárulva érezték magukat, szétverték a koncertet és a Sham69 ezzel megszűnt. A Skrewdriver, bár nem politizált, kitartott, és rajongóik hűségesek is maradtak, így természetesen a zenekar is hűséggel viszonozta támogatásukat. Sajnos a zenei sajtó támadásait ők sem úszták meg. Egy Londoni koncertjük után faji zavargások robbantak ki, ennek következtében az ország legtöbb koncerthelyszínéről kitiltották, hacsak nem követik a Sham69 példáját. De mielőtt a Skrewdriver is képmutatóvá vált volna, akár a Sham69, a feloszlás mellett döntöttek. Ian Stuart hazatért Blackpoolba és azonnal a politikába vetette magát. Belépett a Young National Front-ba, ahol helyi szervező lett, és néhány évre kiszállt a zenei életből.

 

 letoltes.jpg

 

 

Második rész:
Időközben Londonban az utcai-punk zenekarok új hulláma bukkant fel, köztük az Angelic Upstars, a Menace és a Sham69 is. Természetesen mind a Skrewdriver által kitaposott úton jártak. A dolgok olyannyira jól mentek, hogy a Cockney Rejects, Upstars, 4-Skins, Last Resort, a Business és még sorolhatnánk, mind feltűnően tisztességes bánásmódban részesültek a népszerű és meghatározó zenei újságoknál. Ian Stuart 1982-ben visszatért Londonba, és újra alapította a Skrewdrivert. 1982 nagyon fontos éve lett az OI/Skinhead mozgalomnak. Ekkor jelent meg a „Back with a Bang” című kislemez a Boots & Braces kiadónál. Ez volt az a mérföldkő, ahol a Skrewdriver már nem próbálta meg szépíteni politikai nézeteit. Bár köszönhetően a zenei sajtónak már nem is lett volna értelme. Mindenki tudta mit képvisel a Skrewdriver. A következő jelentős momentum a Boots & Braces kiadó által megjelentetett „United Skins” válogatáslemez volt, amin a Sounds zenei újság két kedvenc bandája a Warrior (Last Resort) és a The Sedate is szerepelt. Ez utólag már közismert fejberúgása volta Gary Bushel féléknek, mert ennek a két zenekarnak az előmozdításával akaratlanul a Skrewdrivet is segítette, akik szintén szerepeltek az albumon. Az a pletyka is felröppent, hogy Ian Stuart maga is nagy szerepet játszott az „United Skins” lemezen szereplő zenekarok kiválasztásánál. Egy másik válogatás, ami 1982 elején jelent meg  „Stregth Thru Oi!” címmel, és a borítón szereplő Nicky Crane karján jól látható volt a British Movement tetoválás. Bár a Skrewdriver ezen az albumon nem szerepelt, elhintette a megújult hazafiasság magvait a Skinhead mozgalomban. De ekkor ismét beütött a szerencsétlenség. A három legismertebb és legnépszerűbb zenekar (4Skins, Last Resort és a The Business) koncertjét megtámadták a bevándorlók. A zenei sajtó és a média nagy lehetőséget látott az Oi/Skinhead mozgalom elpusztítására, bemocskolására. Nagy politikai számot adtak ki a Southall-i koncertet követő balhéról. Újra a tiltások és a koncertek ellehetetlenítése következett. De tiltások ellenére a Skrewdriver kiadta új kislemezt a frissen alapított White Noise kiadónál. Ez a „White Power” ep volt. Ezután a Skrewdrivert már nem állíthatja meg semmi!

 

 skrewdriver_1983_whitepower_whitenoiserecords1-300x300.jpg

 

 

Harmadik rész:
1979 végén a Skrewdriver kiadta a „Built Up, Knocked Down” kislemezt és a banda rendszeresen koncertezett Manchester környékn. De Ian közreműködése a National Front-ban, mivel a 1980-s években szülővárosában Blackpoolban élt, felhívta a figyelmet a zenekara. Politikai nézeteik miatt a zenekar feloszlott, mert lehetetlen volt koncertezniük és lemezszerződést kapniuk. Ian az NF helyi szervezője lett a környéken és a Bulldog (az NF újsága) 25. számában azt olvashatjuk: „Több mint 80 tagja van a Young National Front-nak Poulton-Le-Fylde-ben, Lancashire megyében. Poulton egy igazán kis város Blackpool mellett, de majdnem az összes helyi fiatal belépett a YNF-be! Ez a növekedés elsősorban Ian Donaldson-nak köszönhető!” Ian igazi vezetékneve Donaldson volt, nem Stuart, de Ian úgy képzelte hogy a Donaldson-nak túlságosan skót hangzása van és Stuartnak kezdte hívni magát. Ami az igazat megvallva még inkább skót hangzású volt és ennek a logikáját a mai napig senki nem tudta megfejteni. Időközben délen megjelent az első Oi! válogatás és felkeltette a média széleskörű figyelmét, s ezzel a Skinhead „jelenség” nagyon jól meg lett alapozva. A Two Tone zene 1979-ben tűnt fel olyan bandákkal mint a Madness és a The Specials, akik a Skinhead-et „divatossá” tették a fiatalok széles körében. Akármerre mentél Skinhead-eket láthattál. Minden koncertet megelőzően, még az első banda színpadra lépése előtt, régi ska számok szóltak a hangfalakból. Mikor a szokásos Harry J And The Allstars szám, a „The Liquidator” ment, az egész közönség egy torokként énekelt a zenével: „Skinhead are Back – Sieg Heil!”. Annyi bőrfejű volt ekkoriban, hogy néha rivális kopasz bandák csaptak össze egymással a koncerteken. Egyszer például egy Bad Manners koncerten verekedtek össze az Arsenal és a Wast Ham Skinhaed-ek. Szabályos ütközet zajlott a lépcsőkön, ami azért nem volt megszokott, de ennyi ember között előfordul ha találnak külső okot egymás utálatára. A Dél és Kelet Londoni Skinhead-ek ekkoriban eléggé utálták egymást.

 

 23757092_3ef5fa92d2649171434344c3a060655c_xxl.jpg

 

 

Negyedik rész:
Ebben az időben volt még kultusznak számító két mozgalom, a modok és a punkok. A mod mozgalom sosem volt politikailag elkötelezett és figyeltek a tisztességes harcra, mikor a vidám Skinekkel bunyóztak. Komolyabb atrocitásról nem tudunk, de volt rá példa hogy egy több száz főből álló Skinhead lány csapat támadt rá körülbelül ötven fős mod fiú bandára a Charing Cross metróállomás környékén. A koncerteken általában nem történtek atrocitások, nem voltak egymás elleni támadások, de azért ha egy mod banda volt az előzenekar, akkor mindig megdobálták őket. Történt ez a The Vip’s mod zenekar koncertjén is, ahol először bukkantak fel egy újabb stílus követői, a psychobillyk. Ezen a rendezvényen játszott egy rockabilly banda is, valószínűleg a King Kurt. Néhány rockabilly felmászott a színpad előtti függönyre és valaki felgyújtotta a függöny alját, amire nagy tapsot kapott a közönségtől. Általában a psychobillyk rasszisták voltak és jól kijöttek a Skinekkel. De ha nem lett volna elég hogy kopaszok, punkok, modok és psychobillyk hemzsegtek mindenhol, még egy újabb kultusz bukkant fel a futurista zenekarokkal, akiket később „New Romantics” néven ismerhettünk meg, élükön a Spandau Ballet-tel. Érthető, ha azt mondják, hogy a nyolcvanas évek kezdete érdekes idők voltak! A Spandau természetesen egy célzás volt a börtönre, ahol Rudolf Hess-t fogva tartották és a Spandau Ballet indulásakor „Fehér európai tánczenének” hirdette magát, amivel azonnal maguk ellen is fordították a médiát. A Recordmirror azzal támadta a Bullet-et, hogy „Északi ábrázolást használnak ihletként” és a „Muscle Bound” című számukat egyértelműen a „Tomorrow Belongs To Me” hasonlították. A National Front egy nagy akadállyal nézett szembe az 1979-es választásokon, amikor Margaret Theacher a konzervatív hangsúlyt a bevándorlás megállítására helyezte, és ezzel nagy részt sikerült elvennie az NF szavazataiból, de a Front még így is jól szerepelt és Britannia negyedik politikai pártja lett. A fiataloknak szóló kiadványuk, a Buldog széles körben terjedt és szombat délutánokon a legtöbb focipálya környékén árulták. A RAC-hírek oldal egyre népszerűbb lett az újságban és egy másik, csak zenére koncentráló kiadvány is napvilágot látott. Ez volt a „Rocking The Reds”. De a baj itt sem volt messze és a 1981. július 3.-i Southall-i események nagy visszhangot váltottak ki a zenei világban és kifejezetten az Oi mozgalomban.

 

 

 southall-riots-001.jpg

 

Ötödik rész:

Részlet a Rocking The Reds 2. számából, 1981.:
„Péntek este, július 3.-án, egy londoni kocsma kiégett, befeketedett vázszerkezetté változott. A Hamborough Tavern-ben egy rock koncert volt aznap este, ahol a 4Skins nevű zenekar lépett fel. Mind a zenekar, mind a közönség szerencsés volt hogy élve sikerült kimenekülniük, miután az ázsiai csőcselék lesből megtámadta őket. A koncert helyszíne Nyugat-London egy eddig elég csendes környékén található, ahol néhány éve zenés estéket is adtak. Számos zenekar, akik már játszottak itt mostanában, közreműködtek egy nagyon sikeres nagy lemezen, a „Strenght Thuo Oi”-on. A Tavern népszerűsége nagyon megnőtt ez idő alatt, és a szórakozni vágyó fehér fiatalok teltháza fogadta mindig az Oi zenekarokat. Sajnos a Tavern csak egy kőhajításnyira van Southall-tól. 1979-ben az „Indiai Munkás Szövetség” India részének kiáltotta ki Southall-t és éppen ezért ez egy tiltott indiai terület volt a fehérek számára! ’79 áprilisában az IMSZ más ázsiai//marxista csoportokkal együtt balhét szervezett a Nemzeti Front választási gyűlésére is. A koncert szervezői bizonyosan tudatában voltak a faji konfliktus veszélyének ezen a környéken. Szokás szerint buszokat béreltek, hogy a rajongókat a koncert helyszínére szállítsák London más részeiről. Harmadikán, két busznyi 4Skins rajongó érkezett erre az estére a szórakozóhelyre. 20.00-kor érkeztek meg és 20:30-kor már el is kezdődött a buli. Egy órán belül több mint 500 ázsiai vettek körül a kocsmát téglákkal és benzines palackokkal felfegyverkezve. Mialatt a 4Skins a „Chaos”-t játszotta és a rajongók még önfeledten szórakoztak, percek múlva már a lángokat próbálták eloltani, amit a benzinbombák okoztak. Az ázsiai csőcselék a létszámbeli fölényük ellenére sem merte betámadni a helyet. Ahogy a Skinhead-ek kimenekültek a lángoló kocsmából, megérkezett a rendőrség és azonnal letartóztatásokkal kezdett fenyegetőzni, ha véletlenül is megpróbálják megvédeni magukat a felfegyverkezve érkezett ázsiai hordával szemben! A 200 fő körüli rajongótábor a visszavágás lehetősége nélkül, rendőri kísérettel elindult, de az ázsiaiak nem hagyták annyiban és tovább támadott. Miután a rendőri kíséret elfutott, alkalom nyílt a visszavágóra. Szerencsére egy rajongó sem sérült meg súlyosan és egy jót bunyózott.” Természetesen ez a cikk az „Ártatlanok vagyunk” cikkek közül való. Tekintélyes mennyiségű provokáció érte az ázsiaiakat, megrongálták és telematricázták a boltjaikat stb… () Felgyújtottak egy buszt és be akarták tolni a kocsmába, ami elég félelmetes volt. A yard kezéből kicsúszott az irányítás, igaz hogy aznap este nem csak 500, hanem 2000(!) ázsiai balhézott. Mikor a készenléti rendőrség megérkezett, a nagy számú Skinhead csapat még mindig a helyszínen volt és csatát vívott a csőcselékkel, akiknek nem volt más választásuk, mint a rendőrök pajzsai mögé húzódni. Sok Skin pajzsot vett fel és újra felálltak az ázsiaiakkal szemben és akinek pajzs nem jutott és mögöttük voltak, a rakétákat dobálták vissza támadó hordára. Legalább még egy órán át harcoltak Skinheadek és rendőrök vált válnak vetve, amíg meg nem futamították a bevándorlókat. Az ázsiaiak benzines palackokat, köveket dobáltak, rakétákat lőttek és még légpuskákat is bevetettek az ideiglenes szövetségesekkel szemben. Emlékezetes éjszaka lehetett!

 

 skrewdriver_-national-front-700x571.jpg

 

 

Hatodik rész:
Másnap a média már az NF-et és a Skinheadeket okolták a balhéért, ami mellékesen még akkor is tartott. Ezután az Oi zenére kezdtek koncentrálni, gyakran mutogatva az ismert neonáci Nicky Crane fényképét, a „Strenght Thru Oi” borítóján. A nyomásgyakorlás alatt minden támadásuk arra irányult, hogy az Oi mozgalom minél messzebb kerüljön a rasszizmustól. A zenekarokat Anti-rasszista számok írására biztatták és ismert komcsik szerepeltek az elkövetkezendő, támogatott, Oi lemezeken. 1981 telének kezdetén Ian Stuart elhagyta Blackpoolt, visszatért Londonba és a King Cross-i Ferndale hotelben élt. Valószínűleg ez a King Cross legrosszabb környéke, drogosokkal és kurvasarkokkal az utcákon. A Ferndale egyfajta Skinhead-kastély lett. Nem csak Ian volt az egyetlen Skin aki ott élt, rendszeres találkozóhely volt. A londoni Skinhead mozgalom nagy volt akkortájt és Ian boldognak tűnt közöttük. A Skinhead-ek nagy része vasárnaponként találkozott, amikor mindenki az Eastend-en gyülekezett. Az idősebbek különböző nacionalista kocsmákba, a fiatalok a Last Resort shop-ba jártak.A Last Resort egy kis bolt volt, Skinhead ruhákat és lemezeket árultak. Ian is gyakran megfordult itt. Vasárnap délután mindig nagy csapat Skin verődött össze a bolt előtt, akik szúrós pillantásokkal illették az embereket, akik az utcai piacbódék között kavarogtak, amik végig húzódtak az utcákon a bolt mellett. Ian a Last Resort boltban tért vissza a zenéjéhez a Skrewdriver újra alapításával és a „Back With A Bang” kislemez kiadásával ’82 elején, amit az „United Skins” nagy lemez követett, amin a Skrewdriver két számmal szerepelt. 1982 elején a Skrewdríver rendszeresen koncertezett a londoni 100 Club-ban és a Skunx-ban. A 100Club-ban kezdődtek olyan bulik sorozatai, ahol a RAC újra komolyan beindult. Az Észak Londoni balos banda, az Infa Riot rajongóit szétverték a Skrewdriver rajongók, miután valami szervezési baki folytán mindkét zenekar ugyanannak az estének a plakátjára került. A vörösök nyomás alá helyezték a 100Clubot, hogy tiltsák ki a Skrevdrivert, amit végül meg is tettek. A Skrewdriver egy ideig a Skunx-ban játszott, de ezt a helyet is „betámadta” a vörös propaganda és így a zenekar ismét fekete listára került, majd lassan mindenhonnan kitiltották.

 

 

 skrewdriver-back-with-a-bang-1982-12.jpg

 

 

 

Hetedik rész:
Ian még mindig keményen benne volt az NF-ben, de az elégedetlenség jelei itt is megjelentek. Ian az NF London belvárosi csoportját vezette. Az egyik gyűlésen feltűnt egy fiatal vendégszónok, Patrick Harrington. Harrington volt az egyik feltörekvő „reformer”, aki azonnal egy nemzeti szocializmus elleni kirohanással kezdte a nagybeszédét. A hallgatóság legalább fele azonnal kivonult a teremből, Ian csak állt ott megszédülve a hitetlenkedéstől, aztán valaki rákiáltott: „Neked is egy kibaszott Hitler kép van az ágyad mellett!”. Miután Ian is elhagyta a termet, mindenki őt követte, talán ha hárman maradtak akik Harrington-ra figyeltek. Joe Pearce ekkoriban szabadult a börtönből és felvette a kapcsolatot Ian-nel, hogy indítsák újra a RAC koncerteket Kelet Londonban. Ian egyetértett és ezzel a White Power Rock And Roll magvait elvetették, 500 ember töltött meg egy Stadford-i termet. A Skrewdriver elvesztette a 100Club-ot és a Skunx-ot, de így találta meg a saját közönségét, akiknek folytathatta a zenélést. Nem messze a Skunx-tól, a londoni Inslington-ban volt a Chapel Street-i piac, ahol az NF rendszeresen árulta újságait szombatonként, gyakran előfordult, hogy a vörösök az utca egyik, az NF aktivisták a másik oldalán. Látszólagos békében. De nem volt sem béke, sem tűzszünet, amit olyan emberek kezdtek terjeszteni akik ott sem voltak. A harc a vörösökkel állandó volt. Ha lehetőség adódott rá, mert a rendőrök esetleg elmentek, azonnal kitört a balhé! Volt egy Agricultural nevű kocsma is, ami a fő Skin törzskocsma lett Londonban. Ian Ferndale hotel csak 15 perc séta volt a Islington-i dombról a King Cross felé, így ez lett a „Skinhead mérföld”, ahogyan néhányan nevezték. Az Agricultural-t sohasem támadták meg, annak ellenére, hogy Islington-t mindig is vörös környéknek tartották. Állandóan lehetett törzsvendégeket találni az „Aggi”-ban, de a legtöbb hétvégén külföldről is érkeztek Skinhead-ek, hogy Ian-nal találkozzanak és Ian-t gyakran látták „settenkedni” a hotel felé zárás után az egyik külföldi Skin lányt magával invitálva. Ian halála után megjelent egy nevetséges könyv Stuart Home-tól, amiben azt állítja hogy Ian Stuart homokos volt. Biztosítjuk az olvasót, biztosan nem volt az! Sokan beszéltek arról is, hogy a punk lány, akivel a „The First Ten Years” könyv oldalán szerepel, esetleg zsidó volt. De ha ez még igaz is, Ian biztosan nem tudott róla. Ian-től mindig demo felvételeket kértek a legfrissebb számaival és miután beszélt Joe Pearce-szel az NF-ből, úgy döntöttek, hogyha meg tudják csinálni a saját koncertjeiket maguktól, akkor ki tudják adni a saját szerzeményeiket is. 1983 elején valami olyan történt, ami megváltoztatta a forradalmi zene arculatát…

 

 skrewdriver.jpg

 

 

 

 

 Mozgalmunk alapítója, Ian Stuart Donaldson 1993 szeptember 24-én váratlanul életét vesztette egy máig tisztázatlan autóbalesetben. 

Az ő emléke előtt tisztelgünk ezen a hétvégén.

unnamed_1.jpg

unnamed.jpg
 Péntek este bajtársi találkozó a Stingers Pub-ban, ahol Stigger Skrewdriver feldolgozásokat játszó zenekari társa valamint az immár zenekarrá kiegészült HunDriver szórakoztatja a nagyérdeműt.

 

Szombaton a buli a Crazy Mamában folytatódik. Magyarországot a Töretlen Hittel - akik egy nagydobással is készülnek az estére - valamint a Romantikus Erőszak fogja képviselni.  

Ezen az estén először és talán utoljára csendül fel a RomEr új dala, a Europe belongs to me,  a legtöbb vendégszereplővel, valamint ezen az estén kapható lesz a dal mini CD formájában.

 

Az egyik külföldi vendég egy kiváló svéd RAC zenekar, Jocke/Pittbulfarmból és a Pluton Sveából

ismerős lehet/  új csapata, ami egy helyi rendőrségi kódról kapta a nevét  - a kód nem mást takar, mint a migránsok által elkövetett bűncselekményeket. Ez a Code 291 

 

Az este talán legnagyobb dobása a WhiteLaw lesz, akik dupla évfordulót tartanak gyönyörű hazánkban, ugyanis nálunk ünneplik 20 éves fennállásukat, valamint majdhogynem napra pontosan 10 év után látogatnak újra - és egyben másodszorra - hozzánk

 

Ha nem akarsz lemaradni az idei Ian Stuart emlékkoncertről, a 28 webshopban megveheted elővételben a jegyed 

Szombatra 3490, péntekre 1000, mindkét estére 4000 forint ellenében, a helyszinen 1000/3990 forintért

Érdemes sietni, mert összesen 350 darab jegyet tudunk kiadni szombat estére. Ennek száma csak jó idő esetén növekedhet.


Founder of our movement Ian Stuart has suddenly lost his life by a still uncleared car accident on 24 of September 1993. We tribute his memory on this weekend.

 On Friday evening there will be a comradely meeting in Stingers Pub where Stigger’s Skrewdriver tracks player band mate and Hundriver - they became a band for now- will entertain the audience.

 On Saturday party will continue at Crazy Mama. Hungary will be represented by Töretlen Hittel – they prepare with a huge surprise for the evening – and Romantikus Erőszak.

In this evening will be audible for the first and maybe the last time „Europe belongs to me”, the new song of RomEr with a lot of guest stars, and the song will be available on a mini CD.One of the foreign guests is a great Swedish RAC band, Joke’s  /he might be familiar from Pittbullfarm and Pluton Svea/ new band. It has got its name from a police code – it means the crimes committed by migrants. It is Code 291.
Biggest roll of the evening might be Whitelaw because they will have double anniversary in our beautiful country as they will celebrate their 20 years existence and they will come back to Hungary second time almost day exactly after 10 years.

If you don’t want to miss Ian Stuart memorial concert this year you can buy your ticket in the 28 webshop at the prices: for Saturday 3.490 HUF , for Friday 1.000 HUF, for both evening 4.000 HUF . On the concert price are 1.000/3.990 HUF.

It is worth to hurry as we can sell just 350 tickets. It can rise just in case of good weather.

 

Minden bizonnyal ez lesz az év legnagyobb slágere, legalábbis számomra, hisz lassan 30 éve kedvencem a szám eredetije és attól ez a feldolgozás sem marad el semmivel.
Íme a szám története:
EUROPE BELONGS TO ME! 1686 júniusában kezdődött az a három hónapig tartó véres ostrom, amelyben az egyesült európai seregek közel másfél évszázadnyi muzulmán megszállás után visszafoglalták Buda várát, ezzel közvetve megakadályozva, az Oszmán Birodalom végső célját, az egész kontinens meghódítását. Az ostromló seregben a magyarok mellett többek között németek, angolok, olaszok, spanyolok és svédek is harcoltak, de Európa szinte valamennyi népe képviseltette magát. Ez a történelmi esemény és az újra invázió alatt álló Európa jelenlegi helyzete adta az ötletet, hogy összehívjuk az európai hazafias zenei színtér ismert alakjait és velük együtt értelmezzük újra a Cock Sparrer legendás dalát.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Jockénak, Hannesnak, Bennynek, Griffinnek, Giginek és Antonionak a közreműködésért! Tompos Gábornak a nélkülözhetetlen segítségért, az ötletekért és a vokálozásért. Kertész Enikőnek a szöveges videó elkészítéséért.




635987281576941674.jpg

(Bennyvel egy tavalyi koncerten)

In June 1686, the bloody siege of three months began, in which the united European armies recaptured the castle of Buda for almost a half a century of Muslim occupation, thus indirectly preventing the ultimate goal of the Ottoman Empire, conquering the whole continent. In the besieging army among the Hungarians, there were Germans, English, Italians, Spaniards and Swedes who also fought, but almost all the people of Europe were represented.
This historic event and the current situation of the re-invasion of Europe gave us the idea to convene the well-known figures of the European patriotic musical scene and to re-interpret the legendary song of Cock Sparrer with them.
Hereby we would like to thank Jocké, Hannes, Benny, Griffin, Gigi and Antonio for their contribution! Gábor Tompos for indispensable help, ideas and vocals. Enikő Kertész for making a text video. Gyuri Strasser for sound mixing.