Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Süni bajtársunk beszéde az idei nagykőrösi Hősök napi megemlékezésen:
18816830_1948165308765245_1477236971_n.jpg


"Nem lehet tisztességes emlékezés nélkül nemzetet építeni"  
mondotta egykor Széchenyi István.

Kedves Bajtársak!
Nemzetünk mindig nagy becsben tartotta Hőseinket. Regőseink énekei, majd krónikásaink beszámolói idézték fel tetteiket, és sokszor még a nevüket is megörökítették. A Magyar Hősök Emlékünnepének története azonban csak az első világháborúig nyúlik vissza.
A Nagy Háború – ahogy a kortársak nevezték – nemzetünktől addig soha nem látott véráldozatot követelt. Ezért Abele Ferenc vezérkari őrnagy 1915-ben javaslatot tett egy olyan törvény megalkotására, amely előírja, hogy minden település állítson egy emlékművet elesett fiaik neveivel. 1917 tavaszán Tisza István miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés elfogadta a VIII. törvénycikket "a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről". Ez a törvénycikk emléket állít mindazoknak, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó Haza védelmében. Továbbá előírta, hogy minden település anyagi erejének megfelelő, méltó emlékművön örökítse meg hősi halottainak nevét.
Az 1924. évi XIV. törvénycikk az első világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről rendelkezett, s hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május havának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé nyilvánította. Ezt az ünnepnapot – mint a Hősök Emlékünnepét – a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szentelte.

A budapesti Városliget szélén, a Milleniumi Emlékmű előtt 1929. május 26-án avatták fel az első Hősök Emlékkövét. Az Andrássy út felé néző oldalára az első világháború dátumát – 1914-1918, az ellenkező oldalán pedig "Az ezeréves határokért" feliratot vésték. Az emlékmű tetején egy kardmarkolatra emlékeztető kereszt volt látható. Az emlékművet a talajszint alá süllyesztették, körülötte pázsitot ültettek. Ez a tudatosan egyszerű, mégis méltóságteljes forma, tömegsírt szimbolizált. Az avató ünnepség nagyszabású rendezvény volt. Az egész várost fellobogózták, a szertartáson részt vettek az ország vezetői és a diplomáciai testületek is. Ezen alkalmat az is különlegessé tette, hogy nemcsak a Hősök Emlékkövét avatták fel, hanem a Millenniumi Emlékmű is végleg elkészült. Így az ezer éves történelem és az első világháború központi emlékműveit egyszerre avatták.
1944 végén a Milleniumi Emlékmű bombatalálatot kapott, s a Hősök Emlékköve is súlyosan megrongálódott, majd a kommunista vezetés 1951-ben eltávolította maradványait a térről. A második Hősök Emlékköve 1956 tavaszán készült el Gebhardt Béla tervei alapján és április 4-én avatták fel. Formáját tekintve az előző emlékműhöz hasonló alkotás, bár már nem a talajba süllyesztve, hanem a földfelszín fölé, egy kis alapzatra helyezték el. A műalkotás köré kovácsoltvas kerítés került. Ezt az emlékművet is szimbolikus sírnak tekintették. Egyetlen dísze a mű tetején egy faragott babérág, valamint egy felirat volt, mely így szólt: "A hősök emlékének, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket." Ekkor is katonai tiszteletadás, koszorúzás és politikai vezetők ünnepi beszédei alkották az esemény menetét.
A Hősök Emlékköve a tér teljes felújításával kezdte meg harmadik, jelenlegi korszakát. A munkálatok 1996-2000 között zajlottak. Az új műalkotás Szilágyi András tervei alapján készült, s szorosan követte az előző példát a kovácsoltvas kerítés és a talajszint fölé emelés tekintetében. Az Emlékmű formája és egyszerű nagyszerűsége nem változott, csupán a felirat lett ismét más. Az első alkotáshoz köthetően újra csak az oldalán van felirat, az Andrássy út felé néző rövidebbik oldalon olvasható a "Hőseink emlékére" szöveg.
Üdvös lenne az első Hősök Emlékkövének formai és aktualizált tartalmi helyreállítása, pl. az "1914-1918" helyett a "Dicsőség a Hősöknek!" felirattal.
A Milleniumi Emlékmű és a Hősök Emlékköve körül kialakult teret 1932-ben Hősök terének nevezték el. Világszabadságharcunk hősi halottai emlékének megörzését 1942. április 17-én Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, majd 1942. április 25-én Bartha Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter rendelete szolgálta. Ezekben elrendelték a Világszabadságharcban elesett hősök neveinek bevésését a meglévő emlékművekbe.
dsc_5847blog.JPG
1945. május 27-én kisebb keretek között még megünnepelték a Hősök Napját, de akkor már nem volt nemzeti ünnep. Később szimbólikus tartalma miatt betíltották.
A kommunista rendszer állítólagos bukása után egyre több helyen ünnepelik a Hősök Napját. 2001-ben az országgyűlés elfogadta a LXIII. törvényt "a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről", amelyet június 19-én hirdettek ki. Az Országgyűlés kötelességének érezte, hogy tisztelettel adózzon azok emléke előtt, akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért. A magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította. Kifejezte azon meggyőződését, hogy a magyar nemzet fiai és leányai minden évben, a Magyar Hősök Emlékünnepén méltó megemlékezés keretében leróják hálájukat és kegyeletüket az elmúlt ezredév magyar hősei előtt. Azonban mi nem csak az elmúlt ezredév magyar hőseire emlékezünk, hanem minden magyar hősre a történelem kezdetétől, s minden idegen ajkú harcosra, akik Magyarország és a magyar nemzet védelmében ontották vérüket, s áldozták életüket. Gondoljunk csak a törökök ellen itt harcoló keresztény seregekre, az 1848/49-ben a magyar szabadságért mellettünk küzdő Peter Giron vezette Halálfejes Légióra és a lengyel önkétesekre, vagy Világszabadságharcunk fegyvertársaira: a Wehrmacht és a Waffen SS harcosaira! Emlékük örökké bennünk él!
Kedves Bajtársak!

Széchényi szavaival kezdtem, s az Ő szavaival zárom beszédemet: "A múlt ismerete nélkül nem lehet jövőt építeni" Ennek szellemében folytassátok faj- és nemzetmentő munkátokat! Kitartás!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://odin.blog.hu/api/trackback/id/tr6012552047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása